Mršići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 20, közúton 54 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északra, Birač régióban, a Rijeka-patak völgyétől északra, 440-660 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 476-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb09Bosnyák9860Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen9869
Története A területén található középkori temető tanúsága szerint a település már a középkorban is lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vlasenica džemat községhez tartozó településnek 11 háztartása és 51 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településen 13 háztartást és 80 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1992. májusának elején a szerb erők ezt a muszlim falut is megtámadták, lakosságát elűzték, a házakat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
2009-ben a faluban lévő tömegsírban legalább húsz ember földi maradványait találták meg, akiket valószínűleg az 1992 és 1995 közötti boszniai háború végén elkövetett srebrenicai mészárlásban gyilkoltak meg. A maradványok azoknak a civileknek a holttestei voltak, akiket a Vlasenica melletti Lukánál erőszakkal elválasztották a védett területet elhagyó konvojtól Srebrenica 1995 júliusi eleste után. Az elválasztott civileket a helyi iskolában tartották fogva, ahonnan Mršići és Jarovlje településekre vitték, ahol 1995. július 13-án és 14-én megölték őket.
Nevezetességei A Mršića-dombon egy nekropolisz található 7 stećakkal (2 láda és 5 oromzat). Az emlékművek szépen kidolgozottak, ma már némelyik jelentősen megrongálódott. Mindkét fő irányban helyezték el őket. Az egyik oromzatos stećak díszített. Homlokzatán liliom motívumok láthatók. Az emlékmű felirata szerint Divac ötvös itt van eltemetve.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései