Dobozi Csuthy Zsigmond (Doboz, 1813. január 19.A vértesdobozi református anyakönyv I. kötete, keresztelések, CS betű, 1813. év. – Kajdacs, 1884. november 22.) református lelkész.
Élete bélyegkép|jobbra|260px|Csuthy Zsigmond emléktáblája Verőcén, a református templom oldalán Hétgyermekes köznemesi családban született Kajdacson. Szülei nemes Csuthi Mihály és Németh Sára voltak. 1825-ben a pápai kollégiumba került. 1833-ban Nagykőrösre ment a grammatikai osztály tanítójának, ahol 3 évet töltött. 1836-ban Debrecenben kezdett jogot és teológiát tanulni, egyúttal magánoktató volt, így fölváltva élelmezték. 1838-ban Érmellékre, Asszonyvásárára ment akadémiai rektorul, ahol Kuthy Sándor, Kuthy Lajos regényíró apja volt a lelkész és esperes.
A rektoria (lásd Peregrináció) végeztével 1841 tavaszán gyalog beutazta Erdélyt. 1842-ben miután a bécsi egyetemet is meglátogatta, letette Pesten a papi vizsgát és több helyen káplánkodott, többek közt Bicskén, Csákváron, Velencén, Kopácson, Siklóson, Hercegszöllősön), majd 1847-ben Kollós Mózes elaggott lelkész mellé rendeltetett adminisztrátorul Vácra.
1849-ben a Pest megyei bizottmány tagja lett Vác képviseletében, melynek feladata a megyei tisztikar megválasztása volt.1996 "Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" - Írásos emlékek Vác város múltjából 1074-1990. Váci Történelmi Tár 1. Vác, 420. 1849-ben Vácon, a kisváci templomban a függetlenségi nyilatkozat mellett tartott egyházi beszéde következtében haditörvényszék elé került és az új épületben töltött 15 havi fogság után 1851. október 1-jén kötél általi halálra ítélték, melyet azonban amnesztiával hat évi várfogságra, javai elkobzására és hivatalvesztésre változtattak.Szabó Béla – Horváth István 1969: Nógrád megye története II. 1849–1919. Salgótarján, 13. 1852. június 3.-án harminchat társával együtt Josephstadtba (ma Jaroměř, Hradec Králové közelében) deportáltatott. 1853-ban az amnesztia útján szabadult várfogságábólGazzetta di Mantova Num. 12. 1853. október 11. Vö. 1943 Egyháztörténet I/4, 399 Báthori Gábor főesperes hivatalos levele a politikai okból letartóztatott Csúthi Zsigmond gyöngyösi református lelkész ügyében (1854) és Alsódabasra helyezték. 1856-ban felfüggesztették a vagyonelkobzását.Brünner Zeitung 1856/166, 1. (július 17.)
Polgár Mihály Gyöngyösre rendelte adminisztrátornak,Vö. Klimó Pál 1891: A gyöngyösi evangelicus református 1876. évtől helvét és ágostai ev. egyesült egyház történetének vázrajza. Gyöngyös, 35 1853. azonban Hentzi katonai parancsnok újra visszarendelte Dabasra, ahol a csendőrök mindennap meglátogatták. Az abszolutista kormány rendelkezése alapján a haditörvényszékileg elítélt lelkészek csak mint káplánok és csak ún. bizalmi férfiak mellett szolgálhattak, ezért az egyházkerület Dömsödre rendelte tanító káplánul. 1859-ig működött itt, amikor Nagy István septemvir közbenjárásával sikerült a majdnem 50 éves férfiúnak rendes lelkészi hivatalt nyernie Kajdacson,Balázs László 1986: Vértesalja. Budapest, 170. ahol hivatalának és történelmi búvárkodásoknak szentelte életét. 1861-ben megyei állandó bizottmány tagjává választották.1978 Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. Szekszárd, 222. A tolnai egyházmegyének tanácsbírája is volt.
Volt kézirata Mártonfalvi Tóth Györgytől is.Csorba Dávid 2008: „A’ sovány lelketmeg-szépíteni” - Debreceni prédikátorok (1657–1711). Debrecen, 55 151. jegyzet
Művei 1847 Egy éj a Hortobágyon (elbeszélés). Életképek 1847/II. 1863 Zerin vára 1661-1665. Vasárnapi Ujság 1863, 23-26. 1863 Székesfehérvár fénykora romjaiban. Nemzeti Képesujság 1865 Thurzó nádorok kora. Vasárnapi Ujság 1865 1878 Magyar protestáns egyháztörténet a szatmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig, 1712–1782. Debrecen.
Kézirat Magyar protestáns egyháztörténet Török Bálint élete és kora
Szerkesztője ill. munkatársa volt a Honnak (1867/200, 1870/87), Kalauznak, Képes Magyar Ujságnak, Lelki Kincstárnak (1866), Losonczi Phönixnek, Magyar Ember Könyvtárának (1863), Magyar Hirlapnak, Magyarország és a Nagyvilágnak (1866), Magyar Sajtónak, Mátyás Diák Könyvesházának, Nagy- és Kis Képes Naptárnak, Napkeletnek (1856–1860), Politikai Ujdonságoknak, Prot. Egyházi és Iskolai Lapnak, Tolnamegyei Közlönynek (1879–80), és a Vasárnapi Ujságnak (1856-tól). Egyházi beszédei Fördős Lajos: Papi Dolgozatok Gyászesetekre című gyűjteményében (1855, 1857, 1867) vannak közölve.
Emlékezete 2003-ban avatták fel emléktábláját Verőcénparokia.hu/lap/veroceref
Jegyzetek
Források
Doboz, az új adomány
További információk Kálmán Dezső 1901: A gyönki ev. ref. gymnasium története 1806-1900. Molnár Mór Könyvnyomdája, Szekszárd. Barcza Józsefné 1960: Csuthi Zsigmond emlékezete. Reformátusok Lapja 4/37, 4 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai Kategória:Bicskeiek Kategória:1813-ban született személyek Kategória:1884-ben elhunyt személyek Kategória:Alcsútdoboziak Zsigmond Kategória:Az Újépület foglyai