Az asszisztált reprodukciós technológia (ART) elsősorban a meddőség kezelésére alkalmazott orvosi eljárásokat foglalja magában. Ez a téma olyan eljárásokat foglal magában, mint az in vitro fertilizáció (IVF), az intracitoplazmatikus spermium-injekció (ICSI), a gaméták és embriók kriokonzerválása, valamint a termékenységi gyógyszerek alkalmazása. A meddőség kezelésére alkalmazott ART-t termékenységi kezelésnek is nevezik. Az ART elsősorban a reproduktív endokrinológia és a meddőség területére tartozik. Az ART egyes formáit genetikai célokra is alkalmazhatják termékeny pároknál (lásd: implantáció előtti genetikai diagnózis). Az ART béranyasági megállapodásokban is alkalmazható, bár nem minden béranyasági megállapodás tartalmaz ART-t. A meddőség megléte nem teszi mindig szükségessé, az ART-t elsődleges kezelési lehetőségként, mivel vannak olyan esetek, amikor annak oka enyhe rendellenesség, amely hagyományos kezelésekkel vagy az egészség és a reprodukciós szokások elősegítésén alapuló magatartással megoldható.

Eljárások

Általános Az ART során a nemi közösülés folyamatát megkerülik, és a petesejtek megtermékenyítése laboratóriumi környezetben történik (azaz: in vitro megtermékenyítés)

Az Egyesült Államokban a Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (CDC) az ART-t úgy határozza meg, hogy magában foglalja „minden olyan termékenységi kezelést, amelynek során petesejtekkel és spermiumokkal is dolgoznak. Az ART eljárások általában magukban foglalják a petesejtek sebészeti eltávolítását a nő petefészkéből, spermiumokkal való egyesítését a laboratóriumban, majd a nő testébe való visszajuttatását vagy egy másik nőnek történő adományozását.” A CDC szerint ezek „nem tartalmazzák azokat a kezeléseket, amelyek során csak a spermiumokat kezelik (azaz a méhen belüli – vagy mesterséges – megtermékenyítést), illetve azokat az eljárásokat, amelyek során a nő csak a petesejttermelés serkentésére szed gyógyszert anélkül, hogy petesejteket akarna kinyerni.”

Európában az ART nem foglalja magában a mesterséges megtermékenyítést, csak azokat az eljárásokat, amelyek során petesejteket kezelnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is így definiálja az ART-t.

Ovuláció indukció Az ovuláció indukcióját általában a petefészek tüszőinek fejlődésének stimulálására Flinders reproductive medicine > Ovulation Induction Retrieved on Mars 7, 2010fertilityLifeLines > Ovulation Induction Retrieved on Mars 7, 2010 alkalmazzák termékenységi gyógyszerekkel, hogy visszafordítsák az anovulációt vagy oligoovulációt. Ezeket a gyógyszereket injekció formájában adják be 8-14 napig. Az egészségügyi szakember szorosan figyelemmel kíséri a petesejtek fejlődését transzvaginális ultrahanggal és vérvizsgálatokkal, hogy értékelje a tüszők növekedését és a petefészkek ösztrogéntermelését. Amikor a tüszők elérték a megfelelő méretet, és a petesejtek kellően érettek, a hCG hormon injekciója megindítja az ovulációs folyamatot. A petesejtek kinyerése az ovuláció előtt 36 órával történik.

In vitro megtermékenyítés bélyegkép|315x315px|Az IVF-kezelés lépései Az in vitro megtermékenyítés az a technika, amelynek során a hím és női ivarsejtek (spermium és petesejt) a női testen kívül termékenyülnek meg.

Az in vitro megtermékenyítés során alkalmazott technikák általában a következők:

A transzvaginális petesejt-eltávolítás (OVR) az a folyamat, amelynek során egy kis tűt vezetnek be a hüvely hátsó részén keresztül, és ultrahang segítségével a petefészekbe irányítják, hogy összegyűjtsék a petesejteket tartalmazó folyadékot. Az embrióátültetés az a lépés a folyamatban, amelynek során egy vagy több embriót helyeznek a nő méhébe a terhesség megteremtése céljából.

Az in vitro megtermékenyítés kevésbé elterjedt technikái a következők:

Az asszisztált zona kikelés (AZH) az embrió méhbe történő beültetése előtt röviddel történik. Egy kis nyílást hoznak létre a petesejtet körülvevő külső rétegben, hogy elősegítsék az embrió kikelését és a növekvő embrió beágyazódását. jobbra|bélyegkép|250x250px| Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) előnyös férfi meddőség esetén, amikor a spermiumszám nagyon alacsony, vagy a korábbi IVF-kísérlet(ek) során nem sikerült a megtermékenyítés. Az ICSI eljárás során egyetlen spermiumot óvatosan injekcióznak a petesejt közepébe egy mikrotű segítségével. Az ICSI során petesejtenként csak egy spermiumra van szükség. ICSI nélkül 50 000 és 100 000 közötti spermiumra van szükség. Ezt a módszert néha donor sperma használata esetén is alkalmazzák. Az autológ endometrium kokultúra egy lehetséges kezelési mód azoknak a pácienseknek, akik korábbi IVF-kísérleteken estek át, vagy akiknek gyenge az embrióminősége. A páciens megtermékenyített petesejtjeit a páciens saját méhnyálkahártyájából származó sejtek rétegére helyezik, természetesebb környezetet teremtve az embriófejlődéshez. A zigóta intrafallopiális transzfer (ZIFT) során petesejteket távolítanak el a nő petefészkéből, és laboratóriumban megtermékenyítik; a kapott zigótát ezután a petevezetékbe helyezik. A citoplazmatikus transzfer olyan technika, amelynek során a donortól származó termékeny petesejt tartalmát a spermiummal együtt a beteg meddő petesejtjébe injektálják. A petesejtdonorok segítséget nyújtanak azoknak a nőknek, akiknek műtét, kemoterápia vagy genetikai okok miatt nincsenek petesejtjeik; vagy rossz a petesejtminőségük, korábban sikertelen IVF-ciklusok voltak, vagy előrehaladott anyai korban vannak. A petesejtdonor folyamat során a petesejteket a donor petefészkéből veszik ki, laboratóriumban megtermékenyítik a recipiens partnerének spermájával, és a kapott egészséges embriókat visszahelyezik a recipiens méhébe. A spermaadományozás biztosíthatja az IVF-eljárásokban felhasznált spermiumok forrását, ha a férfi partner nem termel spermiumot, vagy örökletes betegségben szenved, vagy ahol a kezelt nőnek nincs férfi partnere. A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) genetikai szűrőmechanizmusok, például fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) vagy összehasonlító genomiális hibridizáció (CGH) alkalmazását foglalja magában, ezek segítenek a genetikailag rendellenes embriók azonosításában és az egészséges eredmények javításában. Az embriófelosztás ikerterhesség elérésére alkalmazható a rendelkezésre álló embriók számának növelése érdekében.

Preimplantációs genetikai diagnózis A beültetés előtti genetikai diagnosztikai (PGD) eljárást embriókon végezhetik a beültetés előtt (az embrióprofilozás egyik formájaként), és néha akár oocitákon is a megtermékenyítés előtt. A PGD-t hasonlónak tartják a prenatális diagnózishoz. A PGD az ART eljárások kiegészítője, és in vitro megtermékenyítést igényel a petesejtek vagy embriók kinyeréséhez értékelés céljából. Az embriókat általában blasztoméra vagy blasztociszta-biopsziával nyerik. Ez utóbbi technika kevésbé károsnak bizonyult az embrióra nézve, ezért célszerű a biopsziát a fejlődés 5. vagy 6. napja körül elvégezni. A nem szerinti szelekció az utódok nemének szabályozására tett kísérlet, hogy X kromoszómához kapcsolódó betegségek esetén a kívánt nemet érjék el. Ez többféle módon is megvalósítható, mind az embrió beültetése előtt, mind utána, valamint születéskor is. A beültetés előtti technikák közé tartozik a PGD, de a spermiumok válogatása is. [ <span title="This claim needs references to reliable sources. (February 2022)">hivatkozás szükséges</span> ]

Egyéb technikák Egyéb asszisztált reprodukciós technikák a következők:

A mitokondriumcsere-terápia (MRT, néha mitokondriális donációnak is nevezik) egy vagy több sejt mitokondriumai cseréje a betegségek megelőzése vagy enyhítése érdekében. Az MRT eredetileg az IVF egy speciális formájaként jött létre, amelyben a leendő baba mitokondriális DNS-e egy része vagy egésze harmadik féltől származik. Ezt a technikát olyan esetekben alkalmazzák, amikor az anyák mitokondriális betegségek génjeit hordozzák. A terápia alkalmazása az Egyesült Királyságban engedélyezett. Index page with links to summaries including one page summary flyer . Az intrafallopiális gamétatranszfer (GIFT) során a spermiumok és petesejtek keverékét laparoszkópiával közvetlenül a nő petevezetékeibe helyezik a transzvaginális petesejt-kinyerést követően. Reproduktív sebészet, pl. petevezeték-elzáródás és ondóvezeték-elzáródás kezelése, vagy vazektómia visszafordítása fordított vazektómiával. A sebészeti spermiumkinyerés (SSR) során a reproduktív urológus egy rövid ambuláns beavatkozás során az ondóvezetékből, a mellékheréből vagy közvetlenül a heréből vesz spermiumot. Kriokonzerválással a petesejtek, a spermiumok és a reproduktív szövetek megőrizhetők későbbi IVF-hez.

Kockázatok Az IVF-fel fogant csecsemők többsége nem születik születési rendellenességgel. Egyes tanulmányok azonban arra utalnak, hogy az asszisztált reprodukciós technológia alkalmazása növeli a születési rendellenességek kockázatát. A mesterséges reprodukciós technológiák egyre elérhetőbbé válnak. A korai tanulmányok arra utalnak, hogy mind az anyánál, mind a babánál fokozott lehet az orvosi szövődmények kockázata. Ezek közé tartozik az alacsony születési súly, a méhlepény-elégtelenség, a kromoszóma-rendellenességek, a koraszülések, a terhességi cukorbetegség és a preeclampsia (Aiken és Brockelsby).

A legnagyobb amerikai tanulmányban, amely az állami születési rendellenességi nyilvántartás adatait használta fel, az IVF-fel fogant gyermekek 6,2%-a szenvedett súlyos rendellenességekben, szemben a természetes úton fogant anyai életkoruk és egyéb tényezők tekintetében hasonló gyermekek 4,4%-ával (esélyhányados: 1,3; 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,67). Az ART magában hordozza a heterotopikus terhesség (egyidejű méhen belüli és méhen kívüli terhesség) kockázatát. A fő kockázatok a következők:

Genetikai rendellenességek Alacsony születési súly . IVF és ICSI esetén kockázati tényező az energia-anyagcserében részt vevő fehérjék, a ferritin könnyűlánc és az ATP5A1 csökkent expressziója. Koraszülés . Az alacsony születési súly és a koraszülés szorosan összefügg számos egészségügyi problémával, például látáskárosodással és agyi bénulással (cerebrális parézis). Az IVF segítségével született gyermekeknél nagyjából kétszer nagyobb a valószínűsége az agyi bénulásnak.

Kivételt képez ez alól a spermaadományozás, ahol a születési rendellenességek aránya majdnem ötödét teszi ki az átlagnépességnek. Ez azzal magyarázható, hogy a spermabankok csak magas spermiumszámú embereket fogadnak el.

Az egerek csírasejtjeiben a spontán pontmutációk gyakorisága normális esetben 5-10-szer alacsonyabb, mint ugyanazon egyed szomatikus sejtjeiben. Ez az alacsony gyakoriság az ivarsejtekben olyan embriókhoz vezet, amelyekben a következő generációban alacsony a pontmutációk gyakorisága. Nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a mutációk gyakoriságában vagy spektrumában a természetes úton fogant magzatok és az asszisztált fogamzású magzatok között. Ez arra utal, hogy a genetikai integritás fenntartása szempontjából az asszisztált fogamzás biztonságos.

A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az ART-t alkalmazó nők körében alig vagy egyáltalán nem növekszik a szülés utáni depresszió kockázata.

Az előrehaladott szülői kor társadalmi-etikai szempontjai: