Mišari () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 26, közúton 52 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, 580-750 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4 A közösség települései: Mišari, Strževac, Garići, Krčevina, Rača, Kozja Ravan, Cvijetanj, Miljanići, Gornji és Donji Stojišići és Mrkojević Polje.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb229165Bosnyák20Horvát01Jugoszláv10Egyéb01Összesen232167
Története A település nevét a Mišar családról kapta, mely az első betelepülő volt a faluban. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései