Zabrđe () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 23, közúton 38 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re keletre, a Javor-hegység lejtőin, a Ravnički-patak völgye felett, 500-644 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2 A falu szétszórt házcsoportokból áll, melyek a hegyen tepen helyezkednek el. Két nagyobb településrésze Zabrđe és Manovići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb8312Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen8312
Története A Birači náhijében levő Zabrđe települést először az 1604. évi oszmán defterben említik 7 háztartással, melyből 6 keresztény és 1 muszlim volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vasilj községhez tartozó településnek 13 háztartása és 101 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vasilj községhez tartozó településen 14 háztartást és 121 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt a falu négy szerb katonáját és 61 civiljét ölték meg. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban három helyi VRS-harcost öltek meg. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került. A lakosság elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozik. A legközelebbi templomok és iskolák Derventa faluban és Milićiben találhatók. Van egy temető a területén. A hegyek közötti házak a huszadik század hetvenes kaptak áramot. A helyieket titkosított forrásokból származó vízzel látják el. A falut egy makadám út köti össze a községközponttal.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései