David Grimal (Châtenay-Malabry, 1973. február 9. –) francia hegedűművész. Ötéves korában kezdett hegedülni. 1993-ban dicsérettel végzett hegedű- és kamarazenei szakon a Párizsi Konzervatóriumban. Posztgraduális tanulmányait Régis Pasquier-nél folytatta. Zenei tudását olyan hírességeknél fejlesztette, mint Philippe Hirschhorn, Shlomo Mintz és Isaac Stern. Nicolas Grimal egyiptológus fia és Pierre Grimal latinista unokája. Pierre Colmez matematikus unokatestvére.
Tevékenysége David Grimal nemzetközi karriert fut be hegedűművész szólistaként, amelynek során az elmúlt húsz évben rendszeresen fellépett a világ vezető klasszikus zenei helyszínein és olyan rangos zenekarokkal, mint az Orchester de Paris, az Orchester Philharmonique de Radio France, az Orchestre National Orchestra, a Orchester National de Lyon, az Európai Kamarazenekar, a Berlini Szimfonikusok, az Új Japán Filharmonikusok, az Orchestre de l’Opéra de Lyon, a Salzburgi Mozarteum Zenekar, a Jeruzsálemi Szimfonikus Zenekar és a Sinfonia Varsovia, többek között Christoph Eschenbach, Michel Plasson, Michael Schønwandt, Csaba Péter, Heinrich Schiff, Lawrence Foster, Emmanuel Krivine, Mihail Pletnyov, Rafael Frühbeck de Burgos és Eötvös Péter, Andris Nelsons, Christian Arming vezényletével...
Különböző zeneszerzők dedikált műveinek címzettje volt, köztük van Marc-André Dalbavie, Brice Pauset, Thierry Escaich, Jean-François Zygel, Alexander Gasparov, Victor Kissine, Fuminori Tanada, Richard Dubugnon, Ivan Fedele, Philippe Harrowing, Oscar Bidermeanbchi, Anders Meanness. Verrières, Richard Dubugnon és Eric Montalbetti.
Fáradhatatlan kutatóként újraértelmezi a régizenei repertoárt, és különösen a történelmileg megalapozott előadói gyakorlatot kutatja olyan zenészekkel, mint Andreas Staier, Brice Pauset, Mathieu Dupouy és Maude Gratton.
David Grimal hegedűt tanít a saarbrückeni Musikhochschulén, Németországban. Számos mesterkurzust is vezet, és 2010-ben tagja volt a párizsi Long-Thibaud Nemzetközi Verseny zsűrijének.
Les Dissonances Szólóművészi karrierje mellett David Grimal szívesen fedezett fel személyesebb projekteket is. A Les Dissonances-szal való együttműködése által nyújtott szabadság lehetővé tette számára, hogy olyan repertoárokba merészkedjen, amelyek a szólisták számára nem elérhetőek. Megalapította az „L'Autre Saison”-t, egy koncertsorozatot, amelyet hajléktalan emberek javára és velük együtt adnak elő a párizsi Église Saint-Leu-ben.
Művészeti iránya A Les Dissonances-szal szerzett tapasztalatai inspirálták, hogy művészeti vezetőként más zenekarokkal és rendszeres együttesekkel dolgozzon ki projekteket. A teljes koncertprogramot a zenészekkel gyakorolja, hogy felkészítse őket a koncerten való karmester nélküli játékra. A színpadot egy versenymű előadásával is megosztja velük. Számos zenekar hívja meg, hogy velük dolgozzon és játssza el a legnagyobb hegedűversenyeket, nevezetesen a Budapesti Vonósok, az Anima Kamarazenekar, a Sinfonietta Cracovia, a Moszkvai Kamarazenekar, az Orquesta Sinfónica de Galícia, az Orchestra Sinfonica de Murcia, a Bilbao Orkestra Sinfonikoa, az Orchestre de l'Opéra national de Lorraine, a Metzi Nemzeti Zenekar, a Strasbourgi Filharmonikus Zenekar és a Tajpeji Szimfonikus Zenekar.
Hangszere David Grimal az Ex Roederer (1710) nevű Stradivarius-hegedűn játszik, amelyet Fazenda Ipiranga kölcsönöz számára a brazil Mguaranesia / MG-től.
Elismerései 1996-ban a bécsi Musikvereinben Európai Kulturális Díjat kapott. A francia Kulturális Minisztérium 2008-ban a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje.Lovagja címmel tüntette ki.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:A Becsületrend lovagjai Kategória:Élő személyek Kategória:1973-ban született személyek Kategória:Francia zenészek Kategória:Hegedűsök