Dorris Henderson amerikai folkénekesnő.
Pályafutása
Dorris Celia Henkerson a floridai Lakelandben született, és Los Angelesben nőtt fel. Nagyapja őslakos amerikai volt. Nagybátyja, Guitar Nubbit, blues-zenész volt.
Dorris köztisztviselőként dolgozott, de miután részt vett Odetta egy koncertjén a Los Angelesben, érdeklődni kezdett a zene iránt. Hamar törzsvendég lett a Sunset Boulevard dzseszklubjaiban. Megtanult autohárfánAz autohárfa a citeracsalád egyik hangszere. Megkülönböztető szerkezeti jellemzője egy olyan rúdkészlet, amelyek mindegyike csillapító párnákkal némítja el a nem egy meghatározott akkordhoz tartozó húrokat. játszani.
Felvette a Dorris Henderson nevet. Alan Lomax „The Folk Songs of North America” című albumáról a „Single Girl” és a „Darling' Corey” egy változatát adta elő autohárfán. Találkozott Richard Myrie Buckley jazz-zenésszel és humoristával, akit „Lord Buckley”-nak is hívtak, és csatlakozott hozzá egy sor hollywoodi fellépésen. Buckley egyik albumán elénekelte a „Rock of Ages” című számot.
Miután Buckley-val végzett munkája révén némi elismerésre tett szert, Henderson teljes idejét a zenének szentelte. New Yorkba költözött. Ekkor Greenwich Village az amerikai folkzene központja. Henderson összebarátkozott Dave Van Ronkkal, Fred Neillel, Paul Simonnal és Bob Dylannel. Szerepelt Dylan „Don't Look Back” című filmjében.
1964-ben Angliába költözött. Gyakran fellépett a Troubadourban − a brit folkzene újjáéledésének szívében − az 1960-as években. John Renbournnal felvette a „There You Go” (1965) és a „Watch the Stars” (1967) című albumokat. Részt vett az első Cambridge Folk Fesztiválon 1965-ben, majd 1967-ben is. Fényképe a Ten Years of Folk (1974) című kiadványban jelent meg, amelyev ő volt az egyetlen fekete zenész.
1968. elején megalapította a Tintagel rockegyüttest Ian McDonalddal, később a King Crimsonnal, de a zenekar nem volt túl népszerű, és gyorsan feloszlott.
1969-ben az Eclection folkegyüttessel lépett fel az Isle of Wight Fesztiválon, utána megalapította a Doris Henderson Eclection nevű zenekarát, amelyben fia, Eric Jones gitározott. 1988-ban feleségül ment Mac Gann gitároshoz, a The Levee Breakers korábbi tagjához. Rendszeresen együtt léptek fel.
Henderson Twickenhamben telepedett le, és nagyrészt visszavonult a zenéléstől, néhány Bob Kerrel való szereplés kivételével. A „There You Go” 1999-es újrakiadása után Henderson rendszeresebben visszatért a zenéhez, melynek csúcspontja a 2003-as „Here I Go Again” című albuma volt, amelyet Henderson „zenei önéletrajzának” tart.
2005. március 3-án szívelégtelenségben hunyt el a londoni Charing Cross Kórházban. A twickenhami temetőben nyugszik.
Diszkográfia és John Renbourn: There You Go (1965) és John Renbourn: Watch the Stars (1966) Rotterdam Blues (EP) Here I Go Again (2003)
Jegyzetek
Források https://www.theguardian.com/news/2005/may/12/guardianobituaries.artsobituaries https://web.archive.org/web/20120304002114/http://www.pmpr.co.uk/msm27.htm https://www.independent.co.uk/news/obituaries/dorris-henderson-527695.html http://www.johnrenbourn.co.uk/track-listings-and-notes/ https://www.allmusic.com/artist/dorris-henderson-mn0000184781#biography https://nostalgiacentral.com/music/artists-a-to-k/artists-d/dorris-henderson/
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek Kategória:Afroamerikaiak