A münsteri Szent Pál-székesegyház vagy münsteri dóm () a Münsteri egyházmegye székesegyháza. Az észak-rajna-vesztfáliai Münster legjelentősebb egyházi épületei közé tartozik, és a városházával együtt a város egyik szimbóluma.

A székesegyház a város szívében, a Horsteberg nevű kis dombon áll, amelyet a Roggenmarkt, a Prinzipalmarkt és a Rothenburg utcák, valamint a Münstersche Aa folyó vesz körül. Ez a terület, amely magában foglalja a Domplatz teret és a környező épületeket is, a régi Domburg volt. A székesegyháztól nyugatra található a püspöki palota és a régi kúria komplexum egy része, valamint a jelenlegi székesegyházi káptalan.

Története

A karoling dóm (805-1377) A Ludger-féle karoling stílusú székesegyház, amelyet 805-ben Szent Liudger münsteri püspökké történő kinevezése után emeltek. Adolf Tibus elképzelése szerint egy kisebb templom volt, míg Carl August Savels 1904-ben egy háromhajós, körülbelül 20 méter széles bazilikát képzelt el a mai székesegyház északi oldalán.Carl August Savels: Der Dom zu Münster. Regensbergschen Buchhandlung (Bernhard Theissing), Münster 1904 Theodor Wieschebrink, a egyházmegyei konzervátor és múzeumigazgató 1936-ban végzett ásatásai feltárták a mai kolostor északi részén található, körülbelül 8,3 méter széles oldalsó hajó alapjait. Ennek megfelelően a középső hajó kétszer olyan széles volt, mint az oldalsó hajó, a bazilika teljes szélessége 27,6 méter, hossza pedig az ásatások szerint 31,2 méter volt. Az ásatás északnyugati sarkában Wieschebrink egy négyzet alakú torony 2 méter vastag alapjait találta meg, amelynek élhossza körülbelül 8,3 méter volt.Theodor Wieschebrink: Der Dom des heiligen Ludgerus in Münster. In: Westfalen - Hefte für Geschichte, Kunst und Volkskunde. Mitteilungen des Vereins für Geschichte und Altertumskunde Westfalens, des LWL-Landesmuseums für Kunst und Kulturgeschichte, des LWL-Amts für Denkmalpflege in Westfalen und des LWL-Museums für Archäologie. Band 21. Münster 1936.

Az Ottó-kori dóm (11. század-1225) Max Geisberg szerint a második, Ottó-kori stílusú székesegyházat Dodo püspök idején, 967 és 993 között építették az első, karoling Ludger-székesegyház mellé, a harmadik, mai Szent Pál-székesegyház helyén. A dóm felszentelésének 1090-ben történt oklevélben való említése alapján a münsteri püspökség feltételezi, hogy az első dóm leégése után, amely 1071-ben az Überwasserkirche templomot is teljesen elpusztította, a második dóm 1071 és 1090 között épült.

Nincsenek tervek vagy források, amelyek igazolnák a második dóm méreteit. A megmaradt falmaradványok alapján meghatározhatók az Ottó-kori dóm nyugati kereszthajójának méretei (kb. 36,6 m észak-déli irányban és 12,4 m nyugat-keleti irányban), valamint megállapíthatók a mellékhajók belső szélessége (kb. 6 m) és a főhajóé (kb. 12 m), a mellékhajók külső falainak vastagsága (kb. 1 m) és a fő- és mellékhajók közötti falak vastagsága (kb. 1,5 m). Összességében a második dóm szélessége körülbelül 30 méter lehetett, hosszúsága nem ismert.

A román westwerk (1192) 1192 körül II. Hermann Katzenelnbogen püspök saját költségén az Ottó-kori székesegyházhoz építtette hozzá a román stílusú kórust, amely a két torony között váltotta fel a korábbi nyugati apszist, és alapvető vonásait tekintve a mai napig fennmaradt. II. Hermann püspök, aki elfordult a Welfek építészetétől és a Stauferek építészetéhez fordult, a vesztfáliai építészetben elsőként tervezte meg a westwerk falait két héjjal; ez az építési módszer a 13. században csak a Mindenben, Osnabrückben és Münsterben épült új székesegyházakra korlátozódott.Hermann Maué: . Hrsg.: Günther Binding. Walter Kleikamp, Köln 1975, S. 125, 128–130. A nyugati rész „régi kórusába” a nyugati kereszthajóból lehetett belépni.

A gótikus dóm (1225-1264) A harmadik, mai Szent Pál-székesegyház alapkövét 1225-ben III. Dietrich von Isenberg püspök tette le. Az építtető nem a püspök volt, hanem az új székesegyház káptalanja, amely időközben jelentősen megnövelte befolyását a püspökkel szemben. Az Ottó-kori székesegyház nagy része, mint például a nyugati épület, a nyugati kereszthajó részei, valamint a déli oldalsó hajó falrészei megmaradtak. Ez egy román stíluselemekből, főként a nyugati épület két román stílusú tornyából, és gótikus stíluselemekből álló keveréket eredményezett. A háromhajós, boltíves hajó az oldalsó hajókkal együtt 28,3 méter széles lett, a gótikus stílusú kereszthajókkal együtt a dóm összesen 108,95 méter hosszú, a nyugati kereszthajó 40,53 méter, a paradicsomi előcsarnokkal együtt 52,85 méter széles lett. A hajó a két kereszthajó között, a keleti kereszthajó 43,3 méter hosszú.

1264-ben, alig 40 évnyi építkezés után elkészült a Szent Pál-székesegyház, amelyet 1264. szeptember 30-án Gerhard von der Mark püspök szentelt fel.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Németország román stílusú vallási épületei Kategória:Németország gótikus vallási építményei Kategória:Szent Pál-templomok