Banjevići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunacközségben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 15, közúton 21 km-re délre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 24 km-re északnyugatra, az Ocenovski-patak völgye felett, a Glogova-hegység vonulata alatt, 470-650 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3910Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen3910
Története A pravoszláv temető mellett található stećakok tanúsága szerint a területén már a középkorban is éltek emberek.
A település az Banjević családról kapta a nevét, akik valószínűleg első betelepülői voltak. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Opravdić községhez tartozó településnek 19 háztartása és 113 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 33 háztartást és 142 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 104. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a Naser Orić vezette srebrenicai muszlim erők az ortodox karácsony napján, 1993. január 7-én felgyújtották a falu házait, és kifosztották a települést.СРПСКА ЗГАРИШТА-Кравица, Шиљковићи, Општина Братунац. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Nevezetességei A pravoszláv temető mellett középkori temető maradványai találhatók 14 db stećakkal.Arheološki leksikon Bosne i Hercegovine. Tom 3, Arheološka nalazišta regija 14-25.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései