Polom () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunacközségben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 18, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re északnyugatra, a Drina bal partján és a Glogova-hegység lejtőin, 160-620 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2 2007 decemberében Polom falu egy régóta várt új utat kapott, amely összeköti Zvornikkal és a községközpont Bratunaccal, mely megnöveli a falu áthaladó forgalmat, egyszersmind a falu és környéke turizmusának egyik fő elősegítője.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb432216Bosnyák01Horvát00Jugoszláv00Egyéb40Összesen436217

Története A polom szó első látásra valamiféle kegyetlenségre, barbárságra utalna (polomiti = összetör, lever), ami ezen a területen történhetett. Léteznek olyan szóhagyományok is, amelyek a terület nagy pusztulásáról beszélnek, amelyet a Drina folyó okozott. Maga a Polom helynév azonban a római eredetű „lom” szóból származik, amelynek metaforikus jelentése van, olyan hely, amit víz táplál, vagy egyszerűen fogalmazva, egy gyakran elárasztott terület. Emiatt a Polom helynév, a „po” előtaggal + „lom” alapszóval, szláv képzős modell lenne, mint például a porječje (folyómente) és hasonlók..

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Paljević községhez tartozó településnek 24 háztartása és 173 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 95. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 39 háztartást, 260 ortodox szerb és 2 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 110. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.

A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború idején Polomot gyakran támadták mind a németek, mind az usztasa erők, mind annak elit alakulata, a Fekete légió részéről. A mai általános iskola volt a fő usztasa főhadiszállás egy ideig. A helyiek számára az egyetlen reményt a csetnikek (leginkább Aleksandar Petković – Lelje osztaga) és a partizánok csoportjai jelentették, akik időről időre, de mindig a megfelelő időben, a szomszédos Szerbiától a Drinán és a környező falvakon keresztül támadták az ellenséget és védték a népet. Az úgynevezett „Borba pod stenom” (harc a szikla alatt) néven ismert az a hadművelet, amelynek során a csetnikek nagy veszteségeket okoztak a megszállónak, akiket egyszer és mindenkorra kiűzték azt ezekből a részekből.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.

Gazdaság A helyiek főként az állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak. Ez az egyik falu, amely Boszniában a málna termesztéséről ismert.

Oktatás A templom mellett van a 4 osztályos általános iskola, amelynek évről évre egyre kevesebb tanulója van. Az iskolában a diákok az általános iskola első osztályától az ötödik osztályig járnak, míg a hatodik osztálytól Bratunacba kell járniuk.

Nevezetességei A faluban szerb ortodox templom van, melyet Szent Száva tiszteletére szenteltek. A templom 14x7 méteres nagyságú. Az építkezés 1989-ben kezdődött Dragan Ignjatović tervei szerint. Ugyanebben az évben szentelte meg a templom alapjait Vasilije zvornik-tuzlai püspök. A templomot 1990. július 18-án szentelte fel ugyanaz a püspök. A fenyőből faragott ikonosztázat a polomi Todor Radovic készítette 1990-ben. Az ikonosztázison a vlasenicai templom régi ikonjait helyeztek el.

Jegyzetek

Fordítás

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései