A rottenburgi Szent Márton-székesegyház () műemlék római katolikus templom a németországi Rottenburg am Neckar városában, emellett a Rottenburg-Stuttgarti egyházmegye székesegyháza. Az épületet Tours-i Szent Márton püspök tiszteletére szentelték. Társszékesegyháza a stuttgarti Szent Eberhard-társszékesegyház.
Története 1280 körül egy korai gótikus Liebfrauenkapelle (Szűz Mária-kápolna) épült Rottenburg piacterén. A plébániatemplom még a város előtti Sülchen faluban állt, és Szent Mártonnak volt szentelve. 1424-től a piactéri kápolna helyére egy gótikus városi plébániatemplom épült. Nevét és védőszentjét, Szent Mártont a sülcheni templomtól vette át. Ez a háromhajós bazilika szabálytalan alaprajzzal rendelkezett, mivel az építkezés során figyelembe kellett venni az utcák irányát, és meg kellett őrizni a román stílusú torony alapját, amely ma is a templom kórusába nyúlik be. Ugyanakkor a késő gótikus áttört toronycsúcs a templom legjelentősebb műalkotása lett. Az 1491-ben elkészült 58 méter magas harangtorony ma is a város szimbóluma.
Az 1644-es városi tűzvész alapvető újjáépítést tett szükségessé, amely 1655. szeptember 8-án a Rottenburgban született konstanzi Georg Sigismund Müller segédpüspök által végzett templomszenteléssel zárult. Ezen az alkalmon a templomot barokk stílusúra alakították át, megerősítették az oszlopokat és dongaboltozatot építettek be. Az aszimmetrikus alaprajz azonban máig megmaradt.
1821-ben püspökséget alapítottak a Württembergi Királyságban, és Rottenburgot, mint a legnagyobb katolikus népességű várost püspöki székhellyé jelölték ki. Az első püspök, Johann Baptist von Keller ellenállása ellenére a Szent Márton-plébániatemplomot püspöki templommá emelték, de egyúttal a város plébániatemplomaként is megmaradt. Építészeti szabálytalanságai és kis mérete miatt nem tartották méltónak püspöki templomnak. Az új építési tervek azonban mind a mai napig meghiúsultak, akárcsak a püspöki székhely áthelyezése.
1895 és 1897 között neogótikus stílusban, 1927 és 1928 között neobarokk stílusban, 1955 és 1956 között purista stílusban, 1977 és 1978 között pedig ismét neobarokk stílusban alakították át. Az idők folyamán így különböző stílusokból származó műtárgyak gyűjteménye jött létre, amelyeket különböző templomokból gyűjtöttek össze.
A dómot 1998 és 2002 között Johannes Manderscheid rottenburgi építész felújította, és a dóm szentélyét is újrarendezte.
A harangtorony A torony alsó szintjei már 1280-ban megépültek a Liebfrauenkapelle kápolna részeként. A templom 1424-ben kezdődött bővítése során ez a masszív torony megmaradt, ezért a kórust el kellett tolni a hosszház középvonalától. 1486-tól kezdődően építették a felső szinteket a művészien áttört toronysüveggel. Valószínűleg a freiburgi münster tornya ihlette, és egyike a kevés német gótikus toronycsúcsnak, amely még a gótika korában készült el. Az 1486-os szerződés szerint Hans Schwarzacher kőfaragómester kapott megbízást a torony építésére. Az 1644-es városi tűzvész során a torony is megrongálódott. Az 1961–1969 közötti alapos toronyfelújítás során helyreállították eredeti megjelenését.
A nyolcszögletű toronyhegy a négyzet alakú, párkányokkal emeletekre tagolt toronytest fölé emelkedik. A nyolc, kúpos oldalfelület mindegyike nyolc zónára van osztva, és áttört díszítéssel lett ellátva. A legalsó zóna nyugati oldalán két táncoló lovag alakja látható, keleti oldalán pedig Szent Márton köpenyének megosztása. A torony tetejét egy monumentális kettős keresztvirág díszíti.
A 2001–2003 közötti felújítás során a földszint két méter vastag falát megnyitották a hajó felé. Ezt a korai gótikus teret szentségi kápolnává alakították át. Két keskeny nyíláson keresztül a tabernákulum sztéléje mind a középső, mind az oldalsó hajóból látható.
Harangok A gótikus toronyban tizenegy harang lóg. A történelmi állományt 2008-ban a karlsruhei Bachert harangöntöde két haranggal egészítette ki. 2004 óta egy sekrestyeharang lóg a templomban. SorszámNévÖntés éveÖntőmester, öntés helyszíneÁtmérőTömegHangmagasság1Martinusglocke2008Glockengießerei Bachert, Karlsruhe1990 mm4800 kga02Zwölfuhrglocke1649H. und Cl. Rosier, Rottenburg1550 mm2350 kgc13Franziskusglocke1953E. Gebhard, Kempten1390 mm1650 kgd14Elfeglock oder Wetterglocke1649Cl. Rosier, Rottenburg1250 mm1100 kge15Salveglocke1649Cl. Rosier, Rottenburg1070 mm650 kgg16Marienglocke2008Glockengießerei Bachert, Karlsruhe980 mm550 kga17Evangelistenglocke1649Cl. Rosier, Rottenburg820 mm320 kgh18Sterbe-/Totenglocke1737N. Rosier, Rottenburg590 mm115 kge29Ziehglöckle1627Fr. Racle, Rottenburg470 mm70 kga210Neuneglöckle1744A. Lindner, Esslingen400 mm47 kgc311Kreuzglöckle1645Rosier, Rottenburg330 mm21 kgcis3ISakristeiglocke (Martinus)2004Glockengießerei Bachert, Karlsruhe180 mm10 kgc4
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Szent Márton-templomok Kategória:Németország gótikus vallási építményei