A hamburgi Szűz Mária-főszékesegyház (), közismertebb nevein hamburgi dóm vagy Mariendom 1995 óta a Hamburgi főegyházmegye székesegyháza, ezzel Németország legújabb katedrálisának számít. Az 1893-ban elkészült neoromán stílusú épület Hamburg St. Georg kerületében található, a 2013 januárjában Am Mariendom névre keresztelt téren, a korábbi Danziger Straße helyén. 2009-ben a székesegyházat felvették Hamburg-Mitte műemlékeinek listájára.

Története

A korábbi épület Az 1893-ig épült új Mariendom a mai Hammaburg-Platzon, az óvárosban 1248-tól 1807-ig álló középkori hamburgi dóm utódja.

Az első egyszerű fa templomot valószínűleg 811-ben Ansgar püspök építtette missziós templomként Észak-Németország és Skandinávia számára.Kurt Dietrich Schmidt: Das Gründungsjahr der Hamburger Kirche. In: Zeitschrift des Vereins für Hamburgische Geschichte, Jg. 44 (1958), S. 331–333. A püspökség székhelyét azonban már 845-ben, két évvel a templom vikingek általi lerombolása után Brémába helyezték át. Hamburgban csak a dómkáptalan maradt meg a püspök helyi képviselőjeként. A templomot a következő két évszázadban kétszer rombolták le és építették újjá, Bezelin/Adalbrand érsek alatt 1035–1043 között először kőből. Az előző épületek sorrendje régészetileg már nem bizonyítható pontosan. A dóm a Szent Péter-templom 11. századi megalapításáig az egyetlen templom volt a környéken.

1245-től egy háromhajós, korai gótikus stílusú bazilika épült, de még az építés során háromhajós csarnoktemplommá alakították át, és 1329. június 18-án szentelték fel. A 14. század vége felé két hajóval bővítették, és téglagótikus csarnoktemplommá alakították át.Kai Mathieu: Der Hamburger Dom, Untersuchungen zur Baugeschichte im 13. und 14. Jahrhundert. Hamburg 1973. 1443-ban a templom új toronycsúcsot kapott. A 16. század elején egy további csarnokot építettek hozzá. Ez az épület egészen a reformáció 1529-es bevezetéséig a Brémai-Hamburgi érsekség társszékesegyháza volt. 1561-ben megkötötték a brémai egyezséget, amelyben a dómkáptalan lemondott a hamburgi városi templomokra gyakorolt befolyásáról, de továbbra is megőrizte a dóm és jövedelmei feletti fennhatóságot, valamint a dómhercegek feletti joghatóságot. A dóm azóta Hamburgban egy enklávét alkotott, amely külföldi egyházi urak fennhatósága alá tartozott, először, 1648-ig, a (lutheránus) brémai érsek-adminisztrátoré. A vesztfáliai béke után a dóm, akárcsak a Brémai érsekség, először Svédországhoz, 1719-ben pedig a Hannoveri Választófejedelemséghez került. A dómhoz ekkor már nem tartozott egyházközség. A napóleoni háborúk idején végrehajtott nagy szekularizáció idején 1804 és 1807 között az épületet végül lebontották.

Az új templom A templomot 1889 és 1893 között római katolikus plébániatemplomként építették újjá a paderborni templomépítő, Arnold Güldenpfennig tervei alapján, neoromán stílusban. A két tornyos nyugati homlokzat kialakítása a brémai dómra utal.

Ez az első újonnan épült katolikus templom Hamburgban a 16. századi reformáció óta, és a második katolikus templom a St. Ansgar után. A Johannes Bugenhagen által 1529-ben kiadott hamburgi egyházi rendelet miatt 1807-ig tilos volt nyilvános katolikus szentmiséket tartani. A templomot 1893. június 28-án Bernhard Höting osnabrücki püspök szentelte fel, és elődjéhez hasonlóan Szűz Máriának szentelték. Anyagi okokból a templomot a felszenteléskor még nem festették ki.

A második világháború alatt, különösen a Gomora-hadművelet idején a szövetségesek bombázásai idején a templomot súlyos károk érték: az összes ablak, köztük az öt kórusablak, amelyeken Mária életének jelenetei voltak láthatók, megsemmisült, valamint a tető és a boltívek egy része is megrongálódott.Gretzschel: St. Marien-Dom in Hamburg. 2011, S. 22

Székesegyházként A második világháború után fokozatosan élénk közösségi élet alakult ki, ami végül oda vezetett, hogy Johannes von Rudloff, Osnabrück segédpüspöke 1957 decemberében Hamburgba tette át állandó székhelyét. Ezzel a Marienkirche püspöki templommá vált, bár az itteni rezidens püspökök nem rendelkeztek egyházmegyei hatáskörrel. Rudloff utódja, Karl-August Siegel 1975-től Osnabrück segédpüspöke volt a brémai és alsó-szászországi régiókban, 1978-tól pedig Hamburg és Schleswig-Holstein püspöki helynöke. A hamburgi érsekséget II. János Pál pápa 1995. január 7-i hatállyal újjáalapította, székesegyházának pedig a Mariendom épületét jelölte ki. Az újonnan alapított egyházmegye első püspöke a korábbi osnabrücki püspök, Ludwig Averkamp lett.

2007 júliusától a templomot az Ewers Dörnen und Partner építésziroda vezetésével átalakították. A szentélyt (oltárasztal és székek) a kölni művész W. Gies újította fel. Ezenkívül egy új sekrestyét is építettek hozzá, hogy megfeleljen a székesegyházi templomokra vonatkozó követelményeknek. A 2008. november 23-i ünnepélyes oltárszenteléssel újjányitották Új Mária-dóm (St.-Marien-Dom Hamburg) néven. A mintegy 7,8 millió eurós építési költségeket adományokból fedezték. A modernizálással a templom még inkább a németországi katolikusok látható központjává vált.

A legfontosabb változások az oltár művészi kialakítása az ambóval és a stallumokkal; egy átrium hozzáépítése a katedrális temetőjéhez; az új sekrestye a funkcionális helyiségekkel; a bejárati területek átalakítása új portálokkal mindkét toronyban és egy kereszttengely a új oldalsó portáltól az átriumig. A templom emellett természetes kőpadlót kapott, a művészi üvegezését felújították, de sor került az orgona alapos felújítására és bővítésére, a padok restaurálása, a vakolat és a belső festés megújítása, valamint új műszaki berendezések (fűtés, elektromos hálózat, világítás, akusztika) kialakítása is. A templom alatt új kriptát alakítottak ki. Az 1920-as évekből származó festmények egy részét újra láthatóvá tették.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Hamburg építményei Kategória:1893-ban átadott építmények Kategória:Németország vallási építményei Kategória:Neogótikus vallási építmények