Glogova () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 23, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, a Glogova-hegység lejtőin, a Glogovska-folyó völgyében, 280-670 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb66Bosnyák1901914Horvát10Jugoszláv40Egyéb12Összesen1913922
Története A Glogova helynév a közszláv eredetű „glog” (galagonya) szóból, ami az indoeurópai „glog” szóból származik, ami éleset, hegyeset jelent. Ennek megfelelően Glogova nevét a területet egykor sűrűn borító galagonya bokrokról kapta. A glog szó, főként származékként, nagyon elterjedt a szláv helynévkincsben.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Bratunac községhez tartozó településnek 73 háztartása és 325 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 73 háztartást és 415 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején, 1992. május 9-én a szerb félkatonai erők és a JNA mészárlást követtek el Glogovában, amelyben 64 bosnyák halt meg.Пресуда Мирославу Дероњићу A Jugoszláv Néphadseregből (JNA), a Bratunac Területi Védelemből, a helyi rendőrségből és a szerb félkatonai szervezetekből álló szerb erők behatoltak Glogovába, megtámadva a fegyvertelen és védtelen falut. A falusiakat a falu központjában gyűjtötték össze, miközben már néhányukat megölték. Miután összegyűltek, egy körülbelül 19 bosnyák férfiből álló csoportot már a központban kivégeztek. A támadók ezután más bosnyákokat magukkal hurcoltak a folyóhoz. Itt folyó közelébe kényszerítették, majd kivégezték őket. Egy másik, mintegy 20 bosnyák férfiból álló csoportot gyűjtöttek össze a falu piacán is, majd velük is a folyóhoz vonultak és ott kivégezték őket. Összesen 64 bosnyák civil halt meg a mészárlásban, és sokan erőszakkal kényszerültek elhagyni otthonukat. Glogova jelentős részét lerombolták, beleértve a falu mecsetjét és más magántulajdonban lévő házakat.
1992. december 24-én Glogovát az Ejub Golić parancsnoksága alatt az Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadserege (ARBiH) Glogovai Független Hegyi Zászlóalja foglalta vissza. Cerska, Konjević Polje és Kamenica eleste után, 1993. március 14-én az ARBiH egységei Magašići, majd Blječeva felé vonultak vissza, így a falu ismét szerb kézre került.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései