Slapašnica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 25, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re északra, a Glogova-hegység lejtőin, a Slapašnička és a Drina összefolyásának közelében, 170-680 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1 Számos folyó és patak folyik Slapašnicán keresztül, közülük a legnagyobb vízfolyás a Slapašnička-folyó, amelyről a települést elnevezték. A település nagyobb számú falucskából áll, melyek közül a legnagyobbak Petrovići, Riječani, Ninići, Plane, Stjepanovići, Knezov, Bjelušići, Velika Bara stb. Slapašnica területe rendkívül gazdag erdőkben (bükk, tölgy, gyertyán, akác) és mezőgazdasági területekben. A mai területén a rómaiak alatt több arany- és ezüstbányát is műveltek, amelyekről írásos források vannak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb453266Bosnyák8637Horvát10Jugoszláv01Egyéb20Összesen542304
Története A település neve a folyónévből jött létre. A terep, amelyen ez a folyó (a Slapašnička) keresztülfolyik, nagyon dombos, sok völggyel, hágóval és csúccsal. Emiatt számos zuhatag és vízesés (slap) található rajta. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Bratunac községhez tartozó településnek 56 háztartása és 303 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 69 háztartást, 509 ortodox szerb és 31 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 114. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején ennek a településnek a muszlim lakosságát is elűzték, a település minden bosnyákok lakta háza elpusztult. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Gazdaság Slapašnica lakossága leginkább a mezőgazdasággal és az erdőműveléssel foglalkozik, míg néhányan bratunaci és azon túli vállalatokban dolgoznak.
Oktatás A településen alsó tagozatos általános iskola működik, mely a bratunaci „Branko Radičević” Általános Iskolához tartozik.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései