A Yüksek Hızlı Tren vagy röviden a YHT (magyarul: nagysebességű vonat) a TCDD Transport által Törökországban üzemeltetett nagysebességű vasúti szolgáltatás.Hızlı Tren Saatleri hareketsaati.com 30 November 2024 „YHT” márkanév alatt a TCDD Transport zászlóshajója és az ország egyetlen nagysebességű vasúti szolgáltatása áll. 2025 óta a hálózat 1385 km-re terjed ki, és olyan nagyvárosokat szolgál ki, mint Isztambul, Ankara, Eskişehir, İzmit, Konya és Sivas. A rendszer bővítése folyamatban van, és a hálózat várhatóan a 2020-as években eléri Edirne, Afyonkarahisar, Adana és İzmir városait.

A nagysebességű vasút építését Törökországban eredetileg már 1975-ben tervezték, de csak 2003-ban kezdődött meg az Ankara–Isztambul nagysebességű vasútvonal építése. Az első szakasz 2007-ben készült el Eskişehir és Esenkent között, az utasforgalom pedig 2009. március 13-án indult Eskişehir és Ankara között. 2011. augusztus 23-án a Török Államvasutak megnyitotta második nagysebességű vasútvonalát Konya felé, 2014. július 25-én pedig Isztambul felé. Az Állami Vasutak integrálta a YHT hálózatot más, nagyvárosi területeken megvalósított projektekkel. Ankarában a vonalat három vágányról öt vágányra bővítették, hogy lehetővé váljon a Başkentray elővárosi vasút gyakori közlekedése, valamint egy új nagysebességű vasútállomás épült az ankarai pályaudvaron. Isztambulban a YHT vonatok a Marmaray-alagutat használják a Boszporusz-szoros alatti átkelésre és a város európai oldalára való eljutásra.

A YHT vonatok mind a különleges nagysebességű vasutakon, mind a meglévő hagyományos vasutakon közlekednek, amelyeket úgy korszerűsítettek, hogy 200 km/h és 160 km/h sebességet lehessen elérni rajtuk. A hálózat legutóbbi bővítése 2023. április 26-án történt, amikor 406 km-rel bővült Ankara és Sivas között, az újonnan épített Ankara–Sivas nagysebességű vasútvonal mentén.

Története Isztambul és Ankara Törökország két legnagyobb városa, összesen több mint 20 millió lakossal. A két város közötti közlekedési igény nagy. Az Otoyol 4 autópálya a két város közötti fő közlekedési út, az Ankara–Isztambul útvonal pedig az ország legforgalmasabb belföldi légi útvonal. Az Isztambul és Ankara közötti vasútvonal egyvágányú volt, és a vonatok általában 30 perc és 2 óra közötti késéssel közlekedtek, az átlagos utazási idő pedig 7 óra 30 perc volt. A vasúti közlekedés Törökországban már a legalacsonyabb szinten volt, ezért 2003-ban az Állami Vasutak és a török közlekedési minisztérium megállapodást kötött egy 533 km hosszú vonal építéséről a két város között. A vonal villamosított és két vágánnyal épült meg. Az építkezés 2004-ben kezdődött Esenkenttől Eskişehirig. A vonal 2007. április 23-án készült el."Demiryolu" Magazine March–April Issue

2007. február 28-án a TCDD pályázatot írt ki más hálózatok nagysebességű vonatainak tesztelésére a nagysebességű vonal elkészült szakaszán.

2007. március 30-án a TCDD megállapodást írt alá a Ferrovie dello Stato Italiane Trenitalia vállalattal egy ETR 500 vonat 4 hónapos bérléséről a rendszer tesztelése céljából.

Az első járat Isztambul Haydarpaşa termináljától Ankara központi pályaudvaráig közlekedett, a Hasanbey és Esenkent közötti, a már elkészült nagysebességű vonalon.

2007. szeptember 14-én az ETR 500 Y2 sebességrekordot állított fel Törökországban, elérve a 303 km/h sebességet. Ez a teszt széles körű médiafigyelmet kapott Törökországban.

2007. november 20-án a spanyol CAF-tól vásárolt első TCDD HT65000 nagysebességű vonatszerelvények a Kapıkule határállomáson keresztül érkeztek Törökországba Edirne-ből,TCDD English Site - First High Speed Train set arrived in Turkey majd 2009. március 13-án, a szolgáltatás megkezdése előtt, ezekkel a vonatokkal végeztek teszteket.

2010-ben az egyik YHT vonatot tesztvonattá alakították át az új vonalak tesztelése és mérése céljából. A Közlekedési Minisztérium 14 millió török lírát (akkoriban körülbelül 7 millió eurót) költött a vonatra szerelt tesztelő és mérőberendezések telepítésére, amelyet – mivel hagyomány, hogy a tesztvonatoknak nevet adnak – „Piri reisz”-nek neveztek el a híres török admirális és térképész után, aki a 16. század elején a Földközi-tenger és Amerika legpontosabb és legrészletesebb térképeit rajzolta meg.

A TCDD pályázatot írt ki a nagysebességű szolgáltatás nevére. A több mint 100 pályázat közül a legtöbb szavazatot a következők kapták: Türk Yıldızı (Török Csillag), Turkuaz (Türkiz), Yüksek Hızlı Tren (Nagysebességű Vonat), Çelik Kanat (Acélszárny) és Yıldırım (Villám). A TCDD a Yüksek Hızlı Tren nevet választotta a szolgáltatás nevének.Vikipedi - YHT Vikipedi Page (in Turkish).

2009. március 13-án Ankarában került sor a megnyitó ünnepségre, amelyen részt vett Abdullah Gül elnök, Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök és Binali Yıldırım közlekedési miniszter, akik elindították az YHT szolgáltatás első szakaszát Ankara és Eskişehir között.

Utasforgalom

2015-ig az utasforgalom a TCDD rendszeres vonatjáratainak rovására nőtt, és nem csökkentette a légi közlekedés iránti keresletet. A TCDD összes szolgáltatása, beleértve a nagysebességű vasutat is, változatlan maradt. A forgalomra 2012 óta hatással volt, amikor is az Isztambulba tartó összes légijáratot felfüggesztették. Az utasforgalom hirtelen növekedése az extra nagy sebességű vonatok üzembe helyezése után következett be. 2018-ban és 2019-ben további növekedés történt az új vonatszerelvények üzembe helyezésével és az isztambuli Halkali és Haydarpaşa terminálok megnyitásával.

Üzemelő vonalak

2024-től négy vonal üzemel: Isztambul–Ankara nagysebességű vasútvonal, Polatlı–Konya, Konya–Karaman, Ankara–Sivas.

Építés alatt álló és tervezési fázisban lévő vonalak

Törökország nagysebességű vasúti hálózata továbbra is bővül, jelenleg három további nagysebességű vasútvonal építés alatt áll, és több további is tervezés alatt áll. A Török Állami Vasutak 2023-ra 3500 km-re tervezte bővíteni nagysebességű vasúti hálózatát, ezt a célt azonban még nem érte el.

Kapcsolódó infrastrukturális projektek

A Marmaray projekt, amely Isztambul körüli vasúti közlekedési hálózatot és a Boszporusz-szoros alatt a világ legmélyebb merülőcső-vasúti alagútját foglalja magában, szintén építés alatt áll. A Marmaray-alagút összeköti Isztambul és Törökország európai és ázsiai részén található vasútvonalakat. 2013-ban megnyitották a Marmaray-alagutat, és a 76,5 km-es teljes hosszúságból 13,5 km-en részlegesen megkezdődött az utasforgalom.Uysal, Onur. "Marmaray Opened", Rail Turkey, 29 October 2013 A többi szakasz befejezését 2015-re tervezték. A projekt, amely összeköti az európai és az ázsiai elővárosi vasútvonalakat, a Boszporusz-szoros alatt található, a világ legmélyebb merülőcső-vasúti alagútján keresztül összeköti a törökországi trákiai és anatóliai nagysebességű vasútvonalakat is.Project of the Century: Marmaray www.tcdd.gov.tr

Új nagysebességű vasútállomás épült Ankarában (2009–2010), amelyet public-private partnership keretében, a Build-Operate-Transfer (építsd-üzemeltesd-átadd) modell alapján finanszíroznak. Ezenkívül új állomások épülnek Isztambulban, Izmirben, Edirne-ben, Trabzonban, Erzurumban, Erzincanban, Sivásban, Kayseriben, Antalyában, Afyonban és Polatlıban.Privatizations & Upcoming PPP-Projects in Turkey Page 28 www.joi.or.jp Ezenkívül egy további projekt, a Başkentray is folyamatban van, amely Ankara városi részének vasútjainak felújítását tartalmazza.

Szolgáltatás és üzemeltetés Sebességkorlátozások

A YHT maximális sebessége 300 km/h a nagysebességű pályákon. A YHT azonban nem nagysebességű és felújított pályákon is közlekedik, mint például az Ankara–Isztambul nagysebességű vasútvonal Köseköy-Gebze szakaszán, ahol a maximális sebessége 160 km/h. Természetesen a városi szakaszokon, különösen Ankarában és Isztambulban, a központi pályaudvarra való behajtáskor is érvényesek bizonyos sebességkorlátozások, ami megnöveli az utazási időt. A városi területeken (például Başkentray és Marmaray második fázisa) végzett felújítási projektek befejezése után ezeken a szakaszokon a sebesség várhatóan növekedni fog.

Személyzet, üzemeltetés és biztonság

A YHT járatokon általában egy mozdonyvezető (néhány vonaton kettő), egy vonatvezető (néhány járaton nincs), két vonatkísérő és egy utasellátó kocsikísérő dolgozik. Az üzleti osztályú utasok számára ételt szolgálnak fel a helyükön, ha ezt a jegy vásárlásakor kérték. A vonatra való felszálláskor az utasoknak repülőtérihez hasonló biztonsági ellenőrzésen kell átesniük. A szerelvények karbantartását az ankarai Eryaman Yardban végzik.

Vonatok

Jelenleg kétféle nagysebességű vonatsorozat közlekedik a YHT járatokon:

TCDD HT65000 sorozat, gyártó: CAF. TCDD HT80000 sorozat, gyártó: Siemens, globális forgalmazás: Siemens Velaro márkanév alatt. Törökország további tíz Velaro vonatra is szerződést kötött. Ezzel a szerződéssel a török Velaro flotta 17 vonatra bővül.

Minden szerelvénynek vannak olyan vasúti kocsijai, amelyek elülső és hátsó kocsijában fülkék találhatók, valamint kocsijai vannak a turistaosztályú utasok és az első osztályú utasok számára. Ezenkívül néhány HT80000 szerelvénynek vannak 4 üléses üzleti osztályú fülkéi is. Az üléselrendezés első osztályon 3 ülés egy sorban (1 az egyik oldalon, 2 a másik oldalon), turistaosztályon pedig 4 ülés egy sorban (2 mindkét oldalon). Az automatikus tolóajtók biztosítják az átjárást a kocsik között. A poggyászok a székek feletti poggyásztartókban vagy a székek alatt helyezhetők el. Az első és az üzleti osztályon Wi-Fi-szolgáltatás és laptopokhoz való áramellátás áll rendelkezésre, és minden szerelvény kerekesszékkel is megközelíthető (csak a turistaosztályon vannak ilyen helyek). A turistaosztályon a székek szövetborításúak, audio csatlakozókkal és összecsukható asztalokkal rendelkeznek. Az első osztályon bőrborítású székek és egy vizuális és audio közvetítési rendszer található, amely legalább 4 órán át 4 különböző csatornán tud műsorokat sugározni.

Jegyzetek

További információk TCDD Official Site (In Turkish) TCDD English Site

Kategória:Törökország vasúti közlekedése Kategória:Nagysebességű vasúti közlekedés országok szerint Kategória:1435 mm-es nyomtáv