Losárdi Zsuzsanna magyar költőnő a Rákóczi-szabadságharc idejéből.
Élete Nemes családban született; bátyja, Losárdi Miklós, II. Rákóczi Ferenc zászlótartója volt. A család Sátoraljaújhelyen házzal, valamint Kis-Rozványon, Ricsén és Agárdon birtokokkal rendelkezett. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor (1703), mintegy húszévesen, bátyját követve a fejedelem zászlaja alá állt. A kuruc sereg előtt saját szerzésű dalait énekelte, amelyekkel a harcosokat lelkesítette, emellett a sebesültek ápolásában is részt vett. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásakor Losárdi dicsőítő ódát írt Erdély rendjeihez. A művet Gyulafehérváron kinyomtatták és több ezer példányban terjesztették, de egyetlen példánya sem maradt fenn. Költői hitvallását a következőképpen fogalmazta meg: „Nem azért énekelem énekeimet, hogy német uramékat kiirtsam, hanem hogy hazámat hazámban megsirassam.” 1705. november 11-én, amikor Louis de Herbeville császári tábornok a Zsibó melletti csatában vereséget mért a kurucokra, Losárdit elfogták, és a Marosvásárhely börtönébe zárták. A helyi hagyomány szerint a zsibói Rákóczi-hegyen ma is látható az a természetes kőasztal, ahol a csata napján a fejedelem és Losárdi együtt étkeztek. Hazafias hangvételű versei – amelyekben a „hanyatló hazát” siratta – a lakosság körében nagy visszhangot váltottak ki. Emiatt felségsértési eljárást indítottak ellene, és halálra ítélték. A kivégzésre azonban nem került sor: Pekri Lőrinc 1706. május 29-i akciója során sikerült megszöknie a börtönből, majd az Oszmán Birodalomba menekült. Szökése előtt, 1706. május 12-én levelet írt pártfogójának, Budakynak kiszabadítása érdekében; ez az egyetlen fennmaradt írásos emléke.
A krónikák szerint 1738-ban, amikor Rákóczi József Peresinán át Havasalföld felől Erdélybe tartott, seregét egy fekete férfiruhába öltözött, fátyolos arcú magyar nő vezette, akit feltételezhetően az akkor 57 éves Losárdival azonosítottak.
Források
További irodalom Marosvásárhelyi Füzetek I. 1858. 143. l. Korunk Tárczája 1865. 3. sz. Zilahy Károly, Hölgyek Lantja. pest, 1865. (a "Magyar irónők" czimű bevezetésben.) Családi Kör 1865. 25. sz. (Zilahy Károly.) Lozárdy Zsuzsána. Költői elbeszélés hat énekben. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. Pest, 1867. Faylné-Hentaller Mariska, A magyar irónőkről. Bpest, 1889. 28. l.
Kategória:Magyar költők, írók Kategória:1681-ben született személyek