Viet Thanh Nguyen amerikai költő, esszéíró és regényíró. Első regénye, az On Earth We're Briefly Gorgeous (Röpke pillanat csak földi ragyogásunk) 2019-ben jelent meg. Ugyanebben az évben MacArthur ösztöndíjat kapott. 2014-ben elnyerte a Poetry Foundation Ruth Lilly és Dorothy Sargent Rosenberg költészeti ösztöndíját, 2016-ban Whiting-díjat, és 2017-ben T. S. Eliot-díjat.
Fiatalkora Vương Quốc Vinh 1988. október 14-én született a vietnámi Ho Si Minh-városban, többnemzetiségű anyától és kínai származású vietnami apától. Vietnami keresztnevét Leslie Cheung hongkongi szórakoztatóművésztől kapta, akinek Vuong apja rajongója volt.
Vuong anyai nagyanyja Vietnám vidékén nőtt fel, anyai nagyapja pedig, egy michigani férfi, a vietnámi háború alatt az Egyesült Államok haditengerészeténél szolgált, amikor találkozott Vuong nagyanyjával és beleszeretett. Összeházasodtak és három lányuk született, akik közül az egyik Vuong édesanyja volt. Nagyapja visszament családjához az Egyesült Államokba, és nem tudott visszatérni, amikor Szaigon a kommunista erők kezére került; nagyanyja ezután édesanyját és nővéreit külön árvaházakba helyezte. Egy amerikai katona lányaiként jogosultak lettek volna a Babylift hadműveletre, egy olyan programra, amely gyermekeket evakuált az Egyesült Államokba örökbefogadás céljából.
Vuong édesanyja 18 évesen szülte meg őt, amikor már egy saigoni fodrászszalonban dolgozott. Vegyes származása azonban felkeltette egy rendőr figyelmét, aki felismerte, hogy a vietnami törvények értelmében a származása miatt illegálisan dolgozik. Ez a felfedezés arra kényszerítette a családot, hogy biztonságba meneküljenek Vietnamból. Egy Fülöp-szigeteki menekülttáborba evakuálták őket, a kétéves Vuong és családja pedig végül menedékjogot kapott, és az Egyesült Államokba emigrált. Hartfordban, Connecticutban telepedtek le, Vuong pedig Glastonbury külvárosában nőtt fel, ahol a Glastonbury Középiskolába járt. Vin vagy Vinny néven ismerték, és arról volt ismert, hogy mindenhová biciklivel járt. Lelkes kosárlabda-rajongó volt, és gyakran kosárlabdázott.
Vuong volt az első a családjában, aki jártas lett az olvasásban és az írásban, tizenegy éves korában tanult meg olvasni. Gyanította, hogy a diszlexia a családjában is előfordul. 15 évesen Vuong illegálisan dolgozott egy dohányfarmon, és később a farmon szerzett tapasztalatait az On Earth We're Briefly Gorgeous című könyvében írta le. A dél-glastonburyi Connecticut folyó mentén találhatók a dohányfarmok, ahol sok tinédzser nyári munkásként dolgozott, feketén. Később újra találkozott anyai nagyapjával.
Iskolái
A connecticuti Glastonburyben található Glastonbury Középiskolába járt, amely kiváló tanulmányi eredményeiről volt ismert. „Nem tudtam, hogyan használjam ki” – nyilatkozta Vuong, megjegyezve, hogy egy ponton az átlaga 1,7 volt.
Vuong a Glastonbury-n végzett társának, Kat Chow-nak azt mondta, hogy középiskolás korában „megértette, hogy el kell hagynia Connecticutot”. Miután egy ideig a Manchester Community College-ban tanult, átiratkozott a New York-i Pace Egyetemre nemzetközi marketinget tanulni. Csak néhány hétig volt ott, mielőtt rájött, hogy „ez nem neki való”.
Ezután beiratkozott a City University of New York Brooklyn College-ba, ahol Ben Lerner költő és regényíró tanítványaként 19. századi angol irodalmat tanult, és kreatív írásból szerzett B.F.A. diplomát. A Brooklyn College-ban Vuong elnyerte az Amerikai Költők Akadémiájának díját. Később költészetből szerzett M.F.A. diplomát a New York Egyetemen.
2022-ben Vuong díszdoktori címet kapott a Mount Holyoke College-tól. Május 22-én ő mondta el a diplomaosztó beszédet a főiskola 185. diplomaosztó ünnepségén.
Pályája
Vuong versei és esszéi számos folyóiratban jelentek meg, többek között a Poetry, a The Nation, a TriQuarterly, a Guernica, a The Rumpus, a Boston Review, a Narrative Magazine, a The New Republic, a The New Yorker és a The New York Times hasábjain.
Első füzete, a Burnings (Sibling Rivalry Press), 2011-ben került be az Amerikai Könyvtári Szövetség „Over The Rainbow” válogatása közé, amely LMBT tartalmú figyelemre méltó könyvek válogatása. Második füzete, a No (YesYes Books), 2013-ban jelent meg. Első egész estés gyűjteménye, a Night Sky with Exit Wounds, 2016-ban jelent meg a Copper Canyon Press gondozásában. Első regénye, az On Earth We're Briefly Gorgeous 2019. június 4-én jelent meg a Penguin Press gondozásában. Ez a regény sikert aratott, számos jelentős díjra jelölték, többek között a 2019-es National Book Award for Fiction díjra, a Carnegie-éremre, az Aspen Words Literary Prize-ra és a PEN/Hemingway-díjra debütáló regény kategóriában. A 2019-es Center for Fiction első regénydíjának rövid listáján is szerepelt, és végül elnyerte a 2019-es New England Book Award for Fiction díjat. A regényen dolgozva Vuong legnagyobb problémája a nyelvtani igeidővel volt, mivel a vietnámi nyelvben nincsenek múlt idejű melléknévi igenevek. Vuong a könyvet „fantomregénynek” is tekintette, amelyet az anya [családja] „fantomolvasó-közönségének” ajánlott, akik írástudatlanok, és így nem tudják elolvasni a könyvét. A regény levélírás formájában íródott, egy felnőtt fiútól írástudatlan anyjához. Belemerül bonyolult kapcsolatukba, a faji, társadalmi, trauma és férfiasság kérdéseivel való szembenézéssel. A regény azt vizsgálja, hogyan gyógyíthat a történetmesélés, valamint hogyan adhat hangot annak, amit elhallgattak. Vuong édesanyjánál három hónappal az On Earth We're Briefly Gorgeous című könyv megjelenése előtt diagnosztizáltak mellrákot. Miután édesanyja 2019-ben meghalt, Vuong elkezdte írni második, Time Is a Mother című verseskötetét, amelyet sokan úgy jellemeznek, mint „az élet keresése édesanyja halála után”.
Az On Earth We're Briefly Gorgeous című könyv vitát váltott ki. Felmerült a kérdés, hogy a tartalom egyes részei pornográfnak minősülnek-e. Egy online csoport tiltakozását követően a Ho Si Minh-városi Nemzetközi Iskola visszavette a könyv 19 példányát a diákoktól, akiknek korábban kiosztották.
2020 augusztusában Vuongot mutatták be a Future Library projekt hetedik írójaként. A projekt, amely 2014 és 2114 között minden évben írók eredeti műveit gyűjti össze, olvasatlan marad, amíg a begyűjtött 100 mű végül 2114-ben meg nem jelenik. A projekthez való hozzájárulásáról beszélve Vuong így vélekedett: „A kiadás nagy része arról szól, hogy lássuk a neved a világban, de ez az egész az ellenkezője, a jövőbeli szellemedet helyezi előtérbe. Neked és nekem meg kell halnunk ahhoz, hogy megkapjuk ezeket a szövegeket. Ez egy mámorító dolog, amiről írni lehet, úgyhogy még egy kicsit elgondolkodom rajta.”
Vuong kifejtette a fikcióról alkotott nézetét, mint erkölcsi eszközt. Az On Earth We're Briefly Gorgeous című könyvében ezt mondta: „A fikció akkor a legerősebb, ha erkölcsi kérdést vet fel. Amikor kilép a sorból, és megpróbál válaszolni rájuk. Azokra a kérdésekre, amelyeket az életben nem tehetünk fel, mert túl sokba kerülne. A fikció és a narratív művészet lehetőséget ad arra, hogy lássuk, hogyan bontakoznak ki ezek a kérdések, anélkül, hogy ez valódi áldozatot követelne a sajátjainktól.”
2019–2020-ban a New York Egyetem Ázsiai/Csendes-óceáni/Amerikai Intézetének rezidens művésze volt, emellett együttműködött az egyetem Menekültköltészeti Központjával és a Lillian Vernon Kreatív Írók Házával. 2022-ben a kreatív írás tanszékének kinevezett professzora lett az NYU-n, és a Massachusettsi Egyetem, Amherst költők és írók MFA programjában is tanított. 2022-ben Vuongot a BuzzFeed Books a „32 legfontosabb ázsiai-amerikai író” közé sorolta.
Vuong 2025. május 13-án adta ki második regényét The Emperor of Gladness ("Az öröm császára") címmel. A regény megjelenésekor az Oprah's Book Club 2.0 válogatása volt, és nagyrészt kedvező kritikákat kapott, Maureen Corrigan „egy igazán nagyszerű regénynek a munkáról” nevezte. Tom Crewe azonban a London Review of Books-ban „olvasói életem egyik legrosszabb megpróbáltatásaként” ostorozta, bírálva a könyvet és Vuong első regényét is „nevetséges, szentimentális” írásmódjuk, „jelentéktelen” cselekményeik és „rajzfilmfiguráik” miatt.
Magánélete Vuong azt mondta magáról, hogy nők nevelték fel. Egy ügyféllel folytatott beszélgetés során édesanyja, aki manikűrös, kifejezte vágyát, hogy elmenjen a strandra, és a "strand" szót "ribancnak" ejtette ("beach" as "bitch"). Az ügyfele azt javasolta neki, hogy a "strand" helyett az "ocean" szót használja. Miután megtudta az "ocean" szó jelentését – a legnagyobb egybefüggő vízfelület, mint például a Csendes-óceán, amely összeköti az Egyesült Államokat és Vietnámot –, átnevezte fiát Oceanra.
Három hónappal az On Earth We're Briefly Gorgeous című könyv megjelenése előtt Vuong édesanyjánál mellrákot diagnosztizáltak, aki 2019 novemberében hunyt el. Vuong gyász közben írta a Time Is a Mother című verseskötetet. Vuong szerint a verseskötet az élet keresése e szívszorító esemény után. Vuong wrote Time Is a Mother while in mourning. According to Vuong, the collection of poems is the search for life after this heartbreaking event.
2021 novemberében az On Earth We're Briefly Gorgeous című regény egy részlete szerepelt az abban az évben megrendezett Új-Dél-Wales-i középiskolai vizsgákon. A dolgozat, amely az ausztrál állam tizenkettedik évfolyamos diákjai által tett két angol vizsga közül az első volt, arra kérte a vizsgázókat, hogy olvassanak el egy részletet a regényből, és válaszoljanak egy rövid kérdésre. A vizsga végén az ausztrál iskolás diákok zavart kérdésekkel bombázták Vuongot az Instagramon, amelyekre a szerző humorosan válaszolt. Az egyik hozzászólásban, amikor egy diák édesanyja további információkat kért a részletről, Vuong így válaszolt: „Nincsen SparkNotes-uk Ausztráliában?” Később, saját történetét elmesélve, Vuong azt mondta: „Ami azt illeti, én sem kerültem fel az „egyetemre” a középiskola után. Egy helyi közösségi főiskolára jártam, ahol a legjobb tanulmányaimat végeztem.”
Vuong meleg és gyakorló zen buddhista. A massachusettsi Northamptonban él partnerével, Peter Bienkowskival és féltestvérével, akit édesanyjuk halála után befogadott. A gázai háború alatt támogatta az izraeli kulturális intézmények, köztük a kiadók és az irodalmi fesztiválok bojkottját.
Társadalmi aktivizmus Vuong nyilvánosan beszélt a társadalmi aktivizmusban betöltött szerepéről. Például támogatta az izraeli kiadók és irodalmi fesztiválok bojkottját a gázai háború alatt. Nemcsak társadalmi aktivizmusban vett részt, hanem az irodalom politikához és társadalmi kérdésekhez való viszonyáról is beszélt. Interjúkban kijelentette, hogy az irodalom eredendően politikai, mert a történetmesélés befolyásolja a történelem megértését és emlékezését. Arra összpontosított, hogy bemutassa, hogyan lehet a nyelvet felhasználni a nyilvános emlékezet manipulálására, különösen a politikai üzenetek tekintetében. A „Tegyük újra naggyá Amerikát” szlogent példaként használta a „nyelvi hallucinációkra”, amelyek irreális vagy veszélyes emlékeket hoznak létre a múltról.
Platformját arra is felhasználja, hogy a queer, menekült és bevándorló közösségek nagyobb képviseletéért szálljon síkra. Megpróbálja megkérdőjelezni azokat a korlátozott módokat, ahogyan ezeket az identitásokat az amerikai kultúrában ábrázolják vagy szemlélik. Írásain és tanításán keresztül arra ösztönzi az embereket, hogy kérdőjelezzék meg a kulturális diskurzust alakító domináns narratívákat. Arra ösztönzi diákjait, hogy kérdőjelezzék meg a nyelvvel és a narratívával kapcsolatos hagyományos elképzeléseket, és ezt a megközelítést a korlátozó feltételezések megkérdőjelezésének és a kreatív kifejezésmód szélesítésének módjaként írja le.
Munkái