bélyegkép|Keir Starmer, Frederich Merz és Emmanuel Macron A 62. Müncheni Biztonsági Konferencia (angolul: Munich Security Conference, rövidítve: MSC 2026) megtartására 2026. február 13. és február 15. között került sor, helyszíne a Hotel Bayerischer Hof és a Rosewood volt, Münchenben.
A konferencia az egyik legfontosabb évente megrendezésre kerülő találkozó, amelyen megvitatják a globális biztonsági helyzetet és tárgyalnak az akut válságokról, konfliktusokról. A találkozón kizárólag eszmecserék folynak, kormányközi megállapodásokra nem kerül sor. Az MSC 2026 konferencia legfontosabb témái közé tartozott a nemzetközi rend változásai, a növekvő instabilitás és a világszerte eszkalálódó konfliktusok, továbbá az európai biztonság és védelem, a transzatlanti kapcsolatok jövője, kiemelt figyelemmel Európa stratégiai önállóságára.
A konferencia elnöke: Wolfgang Ischinger
A konferencia résztvevői bélyegkép|Mark Rutte, Marco Rubio és Matthew Whitaker bélyegkép|Marco Rubio a G7 miniszterekkel A világ különböző részeiről több mint 115 országból, több mint 1000 résztvevő volt jelen, köztük mintegy 60 állam- és kormányfő, valamint több mint 50 nemzetközi szervezet vezetője. Ezenkívül több mint 100 nemzetközi agytröszt is képviseltette magát. A legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseket mintegy 270 kísérőrendezvényen vitatták meg.
A vezető politikusok közül a konferencián többek között részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Vang Ji kínai külügyminiszter, Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára.
Az orosz kormány képviselőit nem hívták meg, csakúgy mint az iráni tisztviselőket is kizárták.
A magyar kormány részéről Biró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó vett részt a találkozón. A Tisza Párt részéről Magyar Péter és Orbán Anita is jelen voltak.
A konferencia főbb pontjai és az ahhoz kapcsolódó események A konferenciát Friedrich Merz nyitotta meg. A német kancellár kihangsúlyozta, hogy a világrend, ahogy ismerjük, 'már nem létezik', utalva Oroszország Ukrajna elleni inváziójára, Kína kereskedelmi gyakorlatára és az Egyesült Államoknak a régi szövetségesekkel és multinacionális intézményekkel szemben tanúsított elutasító gyakorlatára.
A transzatlanti kapcsolatok jövője Marco Rubio amerikai külügyminiszter az előző évben JD Vance amerikai alelnök által elmondottakhoz képest békülékenyebb beszédet mondott. JD Vance a konferencián nem volt jelen. Az EU vezetői üdvözölték Rubio előadását. Rubio kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Európa "összetartoznak", a nyugati civilizáció részei. Kihangsúlyozta az Európával közös történelmet, számos történelmi példát hozott elő (az itáliai felfedezőktől kezdve Új-Amszterdamig), és kitért a szoros szövetség megőrzésének fontosságára. Felhívta a figyelmet a migráció veszélyeire és hogy a határvédelem szigorítása nélkülözhetetlen a „civilizáció túléléséhez”. Bírálta a zöldpolitikát, mivel a versenytársak továbbra is fosszilis energiahordozókat használnak. Rávilágított arra, hogy változásra van szükség, mert a globális világ a nyugat pozícióit aláásta és az ellátási láncok feletti ellenőrzés létfontosságú eleme a Nyugatnak. Kitért a közös jövőre, mert az Egyesült Államok Európával nem csak gazdaságilag, katonailag egy közösség, hanem lelkileg, kulturálisan is.” Az Egyesült Államokat "Európa gyermeke" kifejezéssel illette. Ugyanakkor világossá tette, hogy Washington új pályán halad Trumppal.
A Rubio részletezte, hogy Trump alatt az USA új világrendet épít. Elmondta, hogy az USA ismét magára vállalja a megújulás és a helyreállítás feladatát, amit szükség esetén egyedül is megtesz, de reményét fejezte ki, hogy az európai „barátaikkal” együtt teszik meg. Európát szeretett szövetségesüknek és legrégebbi barátjuknak nevezte, akikkel a régi barátság újjáélesztésére törekednek.
Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet világossá tette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Európa megvédésére, azonban felhozta annak fontosságát, hogy az európai országok a saját védelmükkel kapcsolatban önfenntartóbbak legyenek. Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy az Egyesült Államoknak is szüksége van Európára. Kallas visszautasította Rubionak azon felszólítását, hogy Európa segítsen megmenteni a Nyugatot, mondván, hogy az EU-nak nincs szüksége megmentésre.
A konferencia előtti hetekben Trump Grönlandra vonatkozó igénye komoly feszültségekhez vezetett. A konferencián Mette Frederiksen dán miniszterelnök annak adott hangot, hogy a Grönland körüli feszültségek nem múltak el, annak ellenére, hogy a NATO szövetségesei eközben beleegyeztek egy fokozott éberségi tevékenység indításába, amelyet Arctic Sentry néven hívnak. Frederiksen megismételt, hogy Dánia a területi integritás tárgyában nem köt kompromisszumot, azonban lehetőség van az amerikai katonai jelenlét bővítésére a szigeten. Létrehoztak egy USA-Dánia-Grönlandi munkacsoportot, hogy megvitassák Washington biztonsági aggályait az Északi-sarkvidéken. Frederiksen, és grönlandi kollégája, Jens-Frederik Nielsen azt mondták, hogy a sziget lakóira nehezedett nyomás "elfogadhatatlan".
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szorgalmazta, hogy a NATO alternatívájaként valósítsák meg az EU kölcsönös védelem záradékát. Ehhez hozzátartozik, hogy egy esetleges orosz támadásra az EU elindított egy 800 milliárd eurós programot a védelmi felkészültségének növelésére. Kiemelte az európai fegyverkezés, védelmi beruházások és a védelmi képességek növelésének, valamint egy új európai biztonsági stratégia kidolgozásának fontosságát. Von der Leyen szerint a globális kihívásokra Európa minden területen (elsősorban védelem, energiaellátás, nyersanyag-ellátás, kereskedelmen, digitális technológia) növelnie kell az önállóságát, ami a transzatlanti kapcsolatokat nem gyengíti, hanem egy erősebb NATO-t és szorosabb amerikai–európai együttműködést eredményez.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának meg kell mutatnia elkötelezettségét érdekei védelme iránt (Ukrajna további támogatása) és bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi intézkedéseit (vámok), valamint területre vonatkozó követelését (Grönland). Macron azt mondta, hogy Európának teljesen át kell terveznie biztonsági keretrendszerét, amely az agresszív Oroszországgal szemben áll.
Macron és Friedrich Merz a washingtoni szövetség fenntartása mellett kiemelték Európa önállósodását és a stratégiai (katonai) autonómia jelentőségét. Utóbbi célja, hogy megszüntesse Európa kitettségét és kiszolgáltatottságát az amerikai védelmi garanciáknak. Egy európai nukleáris elrettentő képességről tárgyalásokat kezdtek. Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a szorosabb védelmi kapcsolatok mellett érvelt Európával, továbbá emlékeztetett arra, hogy a brit nukleáris erő is védi a NATO-szövetségeseket, és Franciaországgal erősítik a nukleáris együttműködést. Mark Rutte, a NATO főtitkára hozzátette, hogy az amerikai nukleáris védőernyő továbbra is érvényes, az európai kezdeményezés azt csak kiegészítheti ki. Az amerikai védelmi minisztérium részéről Elbridge Colby ezt szintén megerősítette.
Az Egyesült Államokból a demokrata párt részéről is többen jelen voltak, köztük Ruben Gallego arizonai szenátor, Gretchen Whitmer Michigan kormányzója, Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő, aki szerint Trump szétszedte a transzatlanti szövetséget, és egy "autoriter korszakot" kíván bevezetni. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója már a Trump utáni korszakra hívta fel a figyelmet, a következő elnökre utalva azt üzente, hogy „Donald Trump átmeneti figura, három év múlva már nem lesz itt”.
Az Ukrajnában folyó háború kérdése bélyegkép|Rubio és Zelenszkij Rubio beszéde megnyugtatta a NATO európai szövetségeseket, azonban a fennállt problémák vonatkozásában, így az ukrajnai háború lezárását, illetve Oroszországhoz való kapcsolatot illetően nem hozott előrelépést.
Zelenszkij ukrán elnök nagy hibának nevezte, hogy Európa gyakorlatilag nincs jelen a béketárgyalásoknál, annak ellenére, hogy az európai országok nyújtják a legnagyobb katonai és pénzügyi segítséget Ukrajnának. Zelenszkij felszólította az európaiakat, hogy jelöljenek meg egy időpontban, amikorra Ukrajna "technikailag” készen állhasson majd az Európai Unióhoz való csatlakozásra 2027-ben. Az ukránok legalább 20 évre szóló biztonsági garanciára tartanak igényt az Egyesült Államoktól, mielőtt aláírnák a békeszerződést. Rubio csak egyetlen alkalommal hozta szóba Ukrajnát, és hangsúlyozta, hogy kizárólag az Egyesült Államok tesz valamit a béke érdekében. Rubio kihagyta az Ukrajnára fókuszáló találkozót az európai vezetőkkel, azonban Zelenszkij elnökkel találkozott.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök kijelentette, hogy a megadott koordináták alapján Oroszország "szándékosan támadta meg" Kijevben az azerbajdzsáni nagykövetséget.
Iráni helyzet Reza Pahlavi, a száműzött iráni koronaherceg részt vesz a müncheni konferencián, aki több amerikai szenátorral is találkozott. Pahlavi a konferencián köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek és sürgette, hogy segítse az iráni népet. Münchenben a konferencia helyszínének szomszédságában becslések szerint legalább 200 000 ember tüntetett az iráni rezsim ellen. A demonstráció alapja a megelőző hetekben Iránban, az iráni vezetés utasítására történt több ezer tüntető megölése és börtönbe zárása volt. A tömeg Reza Pahlavi, a korábbi sah fiának nevét skandálta.
Tajvan kérdése Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta, hogy Tajvannak Kínától való eltávolodására irányuló kísérletek valószínűleg konfliktus felé sodornák Kínát és az Egyesült Államokat. Vang Ji üzent Japánnak, mivel korábban Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentette, hogy Japán katonai fellépésre is kész Tajvan védelmében, amennyiben a sziget feletti fennhatóságot Peking katonai erővel akarná visszaszerezni.
Magyarországot érintő pontok Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bírálta Orbán Viktor politikáját, kiemelve, hogy nem működik együtt olyan pártokkal, amelyek nem Európa-, Ukrajna- és jogállamiságpártiak. A Fidesz már 2021-ben a kizárása előtt távozott az Európai Néppárt frakciójából, azonban a konferencián Weber a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Azért rúgtam ki Orbán Viktort, mert ami sok, az sok. Ma Orbán Viktor messze áll a józan ész minden formájától ebben a kérdésben, hiszen Ukrajna támogatása ellen kampányol.”. Weber szerinte a gazdasági növekedés mellett csökkenteni kell a bürokráciát és kezelni kell a migrációt, mert ellenkező esetben a populista jobboldal előretör.
Friedrich Merz német kancellár nevének említése nélkül szintén bírálta a magyar miniszterelnök, kiemelve a két évvel korábbi békemissziója során Moszkvába tett látogatását, mivel véleménye szerint Orbánnak nem volt semmilyen felhatalmazása és nem is ért el semmit, ráadásul az akkori tárgyalását követően az oroszok az ukrán polgári infrastruktúra minden korábbinál nagyobb támadást mértek. Merz ezen példával rávilágított, hogy ilyen lépésekkel nem lehet elérni a békét a Putyin-rezsimmel szemben. Leszögezte továbbá, hogy Oroszország csak akkor fog véget vetni a háborúnak, ha gazdaságilag és katonailag kimerült. Merz annak is hangot adott, hogy az EU bővítése szempontjából az új államok csatlakozásához egységes döntés szükséges, de Magyarország blokkolja a folyamatot, ezért ezt le kell küzdeniük.
Zelenszkij ukrán elnök személyeskedő módon kritizálta Orbán Viktort az ukrajnai helyzet és Ukrajna euroatlanti integrációjának ellenzése szempontjából. Zelenszkij rámutatott, hogy Ukrajna kulcsfontosságú szerepet vállal az orosz agresszió megállításában, majd azt mondta „Még egy Viktor is foglalkozhat a hasa növesztésével, és nem kell azzal törődnie, hogyan növelje a hadseregét, hogy megakadályozza az orosz tankok visszatérését Budapest utcáira”