jobbra|bélyegkép|Párizs polgármesterének zászlaja Párizs város polgármestere () a Párizsi Polgármesteri Hivatal () közvetlenül megválasztott vezetője. Az intézményt 1789-ben, a francia forradalom első napjaiban hozták létre.
Történelme során az intézményt az államhatalom többször is eltörölte, és csak hosszú évtizedek után, újabb rendszerváltások nyomán állították helyre ismét.
A tisztséget betöltő személyek a kezdetektől napjainkig
Név(születés-halálozás) Kép Hivatali idő Párt Megjegyzés Hivatal kezdete Hivatal vége Polgármesterek 1789–1794 közöttJean Sylvain Bailly(1736 – 1793) 80px 1789. július 15. 1791. november 18. Patrióta Párt Párizs város első polgármestere. Marie Antoinette-et terhelő tanúvallomás megtagadása miatt kivégezték.Jérôme Pétion de Villeneuve(1756 – 1794) 80px 1791. november 18. 1792. július 6. Gironde Felfüggesztették, majd visszahelyezték tisztségébe. 1792. július 13. 1792. október 15. Halálra ítélték. Menekülése során Gironde megyében öngyilkos lett.Henri Lefèvre d’Ormesson (1751 – 1808) 80px 1792. november 21. 1792. november 21. Független Halálos fenyegetések hatására lemondott beiktatása napján.Nicolas Chambon(1748 – 1826) 80px 1792. december 8. 1793. február 2. Gironde Óvni próbálta XVI. Lajos életét. A király kivégzése után lemondott.Jean-Nicolas Pache(1746 – 1823) 80px 1793. február 14. 1794. május 10. Hegypárt (Hébert-isták) Túlélte Hébert és társai kivégzését, de egy Carnot-val szembeni polgári per miatt lemondásra kényszerült.Jean-Baptiste Fleuriot-Lescot(1761 – 1794) 80px 1794. május 10. 1794. július 27. Hegypárt (Robespierre-isták) A letartóztatott Robespierre megmentésére népfelkelést hirdetett, de elfogták és kivégezték. Fleuriot-Lescot népfelkelés kirobbantására tett kísérlete miatt az állam erősebb kontroll alá vette a könnyen fellázítható fővárost. A párizsi polgármesteri intézményt kormányintézkedéssel eltörölték.
A tisztséget 1848 februárjában, a februári forradalmat követően állították helyre. 1794–1848 között – a Direktórium, az Első Francia Császárság, Bourbon-restauráció, és a Júliusi monarchia idején – a fővárosi végrehajtó hatalmat Szajna megye polgári prefektusa és Párizs rendőrprefektusa megosztva gyakorolta. Polgármesterek 1848-banLouis-Antoine Garnier-Pagès(1803 – 1878) 80px 1848. február 24. 1848. február 5. Mérsékelt köztársaságpárti Az Ideiglenes Kormány tagja. Részt vett a Júliusi monarchia megdöntésében, a Második Köztársaság létrehozásában. Lemondása után pénzügyminiszter.Armand Marrast(1801 – 1852) 80px 1848. március 9. 1848. július 19. Mérsékelt köztársaságpárti A februári forradalom ösztönzője, az Ideiglenes Kormány tagja. Lemondása után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnöke. Az 1848 júniusi zavargások után a párizsi polgármesteri intézményt ismét megszüntették. Csak 1870. szeptember 4-én, Harmadik Köztársaság kikiáltásakor állították helyre.
1848–1870 között, a Második Köztársaság és a Második Császárság idején a fővárosi végrehajtó hatalom Párizs és Szajna megyei prefektusa, Georges Eugène Haussmann kezében összpontosult. Polgármesterek 1870–1871-benÉtienne Arago(1802 – 1892) 80px 1870. szeptember 4. 1870. november 15. Mérsékelt köztársaságpárti Gambetta javaslatára közfelkiáltással választották meg, röviddel Párizs porosz ostroma előtt. A novemberi választáson nem jelöltette magát.Jules Ferry(1832 – 1893) 80px 1870. november 15. 1871. június 5. Mérsékelt köztársaságpárti Az ostromlott főváros ellátását nem tudta megoldani, a lakosság éhezett. A Kommünt első napján elmenekült Párizsból, bár formálisan június 5-ig tisztségében maradt. A Kommün idején, 1871. április 14-én a Nemzetgyűlés törvényt fogadott el, melyben azonnali hatállyal helyreállította a vári tanácsok (conseils municipaux) rendszerét. A lakosságú városokban a kormány dekrétumban ideiglenes polgármestereket nevezett ki. A Kommün leverése után a kormány ismét eltörölte a párizsi polgármesteri tisztséget.
Az intézményt csak 1977-ben, Valéry Giscard d’Estaing elnöksége alatt állították helyre, egy 1975-ös törvény alkalmazásával. 1871–1977 között a végrehajtó hatalmat a városi tanács évenként választott elnöke gyakorolta. Polgármesterek 1977-tőlJacques Chirac(1932 – 2019) 80px 1977. március 25. 1995. május 16. Rassemblement pour la République (RPR) Bár kezdetben ellenezte a polgármesteri tisztség helyreállítását, a választáson mégis elindult és legyőzte Michel d’Ornanót, az Elysée-palota támogatottját. Tisztségét a kormányhatalom ellenpontjaként használta. A „tiszta Párizs” program keretében a közterületeken megjelentek a „chiraclette”-nek gúnyolt takarító gépjárművek. 1983-ban és 1989-ben újraválasztották. 1995. május 7-én lemondott, miután köztársasági elnökké választották. Hivatali idejéhez köthető az RPR több illegális finanszírozási ügye és más pénzügyi szabálytalanságok, emiatt a bíróság 2011-ben elmarasztalta.Jean Tiberi(1935 – 2025) 80px 1995. május 16. 2001. március 25. Rassemblement pour la République (RPR) Chirac jelölte ki utódjának, támogatásával győzött a választáson. Pénzügyi szanálási programja ellenére a főváros adóssága 2000-re rekord magasra nőtt. Az autóforgalom csökkentésére kerékpáros és gyalogos zónákat épített. 2001-ben az RPR Philippe Séguin-t is elindította, de a szocialista Bertrand Delanoë váratlanul mindkettőjüket legyőzte.Bertrand Delanoë(*1950) 80px 2001. március 25. 2014. április 5. Szocialista Párt (PS) Párizs első szocialista polgármestere a szavazatok kisebbségével győzött, a jobboldal megosztottsága miatt. Homoszexualitását a választás előtt közzétette. 2002-től nagyszámú kulturális eseményt, fesztivált szervezett (Paris Plages, Nuit blanche). Ingyenessé tette a városi tulajdonú múzeumokat. 2007-ben bevezette a Vélib’ ingyenes kerékpármegosztó programot. 2008-ban újraválasztották, 2014-ben nem jelöltette magát.Anne Hidalgo(*1959) 80px 2014. április 5. 2026. március 29. Szocialista Párt (PS) Párizs első női polgármestere Spanyolországban született, 1973-ban lett francia állampolgár. Elődje környezetvédelmi politikáját folytatta, a Szajna-rakpart további szakaszairól zárta ki a gépjárműforgalmat. 2017-ben Párizs – több kudarc után – elnyerte a 2024-es olimpia rendezési jogát. Hivatali idejében történt a Bataclan és a Charlie Hebdo-terrortámadás, és a 2019-es Notre-Dame-tűzeset. 2020-ban újraválasztották, alacsony részvétel mellett. A 2022-es elnökválasztáson a PS jelöltjeként indult, de az első fordulóban kiesett. A 2026-os községtanácsi választáson nem jelöltette magát. Emmanuel Grégoire(*1977) 80px 2026. március 29. hivatalban Szocialista Párt (PS)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Párizs város tanácsa (Conseil municipal de Paris) Párizsi polgármesteri hivatal (Mairie de Paris) – a polgármesteri intézmény, önkormányzat Párizsi városháza (Hôtel de ville de Paris) – az önkormányzat épülete
Kategória:Párizs polgármesterei Kategória:Franciaország történelme Kategória:Párizs történelme Kategória:Franciaországgal kapcsolatos listák