Czech János (néhol Czeh JánosGárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története Magyarországon, Budapest, 1926, In: Bartoniek Emma – Gárdonyi Albert – Dézsi Lajos: A magyar történettudomány kézikönyve, Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1987, 251. o. formában is) (Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Élete
Atyja Linzből származott; tanulmányait a Pozsonyi Evangélikus Líceumban kezdte, s a győri akadémiában végezte. Az ügyvédi vizsga után 1820-ban szülővárosában törvényszéki jegyzővé, 1824-ben városi tanácsossá, 1831-ben polgármesterré és 1836-ban főbíróvá neveztetett ki; közben négy országgyűlésen, mint városának követe vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 10-én választotta rendes tagjai sorába. 1836-ban Győr- és Moson vármegyék, nem nemes létére is táblabíráik közé sorozták, 1840-ben pedig V. Ferdinánd király az újonnan fölállított tanulmányi és központi könyvvizsgáló bizottmány másodülnökévé nevezte ki s egy hónappal utána magyar nemeslevéllel ajándékozta meg. 1848-ban a királyi kincstári levéltár igazgatójává, 1850-ben kincstári, 1854. pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Emlékbeszédet 1854. november 27-én Toldy Ferenc mondott fölötte az akadémiában.
Munkái bélyegkép|jobbra|200px|Czech János sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 214. 1827 Győr vármegye főispánjairól. Győr 1829 Győr vármegye hajdan nemes familiáinak emlékezetek. Pest 1833 Győr várossa szegények intézete és azzal egyesült árvaház 1832–1833. Győr
Fejér György okmánytárát több száz oklevél másolatával gazdagította; ezek közül 400 a Codex dipéldául VII. (pótló) kötetében jelent meg.
Kéziratban maradt az 1839–40. országgyűlésről készített 60 ívre terjedő munkája; a Győr város és megye monográfiájához általa gyűjtött anyag több kötetre terjed; így van hozzá ezer oklevél-másolat hat 4-rétű kötetben sat.; Országgyűlési emlékiratok hat fólió kötetben; vegyes tárgyú oklevelek tiz ivrét és tizenkét 4-rét kötetben; Magyar levelek a XVI. és XVII. századból, két kötet; végre a magyarországi zsidók történetét érdeklő oklevelek egy kötetben. Sajtókészen állottak halálakor: Ujra gyűjtött Árpád-korszaki oklevéltára; A magyar nádorok és főhivatalnokok táblai sorozata, jegyzetekkel.
Irodalmilag a történeti tudományokkal, oklevelek, régi pénzek és emlékek gyűjtésével foglalkozott; 400 ezüst és 1300 réz darabbal a n. múzeumi éremtárt gazdagította. Ő figyelmeztette az akadémiát az érsekújvári ferences rendiek zárdájában őrzött két régi kéziratra (egyik az 1513-ban Kinizsi Pálné számára írott imakönyv (Czech-kódex), a másik az érsekújvári kódex név alatt ismeretes és a budapesti Egyetemi Könyvtárba került).
Értekezései megjelentek a Tudományos Gyűjteményben (1828–29. 1838.), Hormayr Archivjában (1828.) és Taschenbuchjában (1830–31.), Tudománytárban (1835–36.) és az Akadémia Évkönyveiben (1831–35.); a Századunkban (1839–40.) több közjogi czikke van; történeti cikket irt még az Uj Magyar Muzeumba (1851–52.)
Jegyzetek
Források
További információk Czech-kódex, 1513 (MEK)
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar történészek Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:MTA-tagok Kategória:Győriek Kategória:1798-ban született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek