A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik legsúlyosabb balesete volt 1994. december 2-án, amikor 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.
A baleset okai
A balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak kellett volna továbbhaladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény váltófelvágást hajtott végre (tehát kerekeivel átállította a váltót), így az visszaállítódott az első vágány irányába, amiről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (körülbelül 110 km/h) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A mozdony (V43 1360) és az első kocsi kitért és továbbhaladt az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija nagy sebességgel kisiklott.
A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében: a vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte. (Szűcs három év letöltése után kegyelemmel szabadult.) A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.
A tragédia mérlege A balesetben 27-en veszítették életüket a helyszínen, később még négyen pedig a szolnoki kórházban hunytak el. (A lista betűrendben tartalmazza a 4-én estig azonosított 25 főt, az elhunytak száma ekkor már 29 főre emelkedett.):A szajoli halálvonat 31 ember életét követelte (Cívishir, 2019. december 2.)
Bedő Gábor, 20 éves, feltehetőleg budapesti Földesi Lajos, 58 éves, biharnagybajomi 30. egy idős asszony (a szolnoki Hetényi Géza Kórházban térdműtét közben hunyt el december 21-én) 31. egy 19 éves debreceni egyetemista lány (a szolnoki Hetényi Géza Kórházban intenzív ápolás közben hunyt el december 29-én)
Emlékezete 1996. június 29-én avatták fel az áldozatok emlékét őrző emlékművet a vasútállomáson, amelyet Kő Pál szobrászművész és Balikó Gyula iparművész alkotott. Az emlékmű felirata: „Öregedni ők nem fognak, mint azok, akik megmaradtak, aggkor nem sorvasztja, utókor nem hibáztatja, amikor a Nap lenyugszik vagy a hajnal megérkezik emlékeink megőrzik őket.”Szajol: harminc éve történt Magyarország egyik legsúlyosabb vasúti tragédiája
Az emlékmű képei
Jegyzetek
Források A Magyar Hírlap cikkei az Archive.org archívumában
További információk Ma is fojtogató az érzés: a szajoli vonatbaleset borzalmas pillanatait idézték fel – galériával, videóval Tragédia! Négy nyíregyházi áldozata volt a vasúti balesetnek Volt áldozat, akit fel sem ismertek – utasok dermesztő beszámolói a debreceni vonat horrorbalesetéről A szajoli baleset (oktatófilm) Harminc éve történt a szajoli vasúti katasztrófa
Kategória:Magyarországi vasúti balesetek Kategória:1994 a vasúti közlekedésben Kategória:20. századi vasúti balesetek Kategória:Kisiklással járó vasúti balesetek Kategória:Épületkárral járó vasúti balesetek