Az Amerikai Egyesült Államok története 1991-től 2016-ig a Szovjetunió felbomlását követően kezdődött. A felbomlás a hidegháború végét jelentette, és az Egyesült Államok vitathatatlanul a világ egyetlen szuperhatalmává vált. Az Egyesült Államok vezető szerepet vállalt a közel-keleti katonai beavatkozásokban. Az Egyesült Államok a perzsa-öbölbeli háborúban kiűzte az iraki inváziós erőket Kuvaitból, az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeséből. A belpolitikában a demokraták 1992-ben Bill Clinton megválasztásával visszatértek a Fehér Házba. Az 1994-es félidős választásokon a republikánusok 40 év után először nyerték el a kongresszusban a többséget. Clinton és a kongresszusi republikánusok közötti viszály kezdetben a költségvetési válságot követő szövetségi kormányzati leálláshoz vezetett, de később közösen dolgoztak ki egy jóléti reformot, a Gyermekegészségügyi Biztosítási Programot és egy kiegyensúlyozott költségvetést. A Clinton–Lewinsky-botrány miatt 1998-ban a képviselőház vádat emelt Bill Clinton ellen, de a szenátus később felmentette. Az 1990-es években az amerikai gazdaság a csúcstechnológiai iparágak iránti lelkesedésnek köszönhetően virágzott, amíg a dotcom-buborék kipukkanásával a Nasdaq összeomlott, és a 2000-es évek elején a recesszió véget vetett a tartós gazdasági növekedésnek.
2000-ben George W. Bush republikánus politikust választották meg elnöknek az amerikai történelem egyik legszorosabb választásán. Hivatali idejének elején kormánya jóváhagyta az oktatási reformot és egy átfogó adócsökkentést, amelynek célja a gazdaság élénkítése volt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok globális háborút indított a terrorizmus ellen, amely az afganisztáni háborúval kezdődött 2001-ben, hogy megdöntsék a tálibokat és felszámolják az Al-Kaidát. 2003-ban az Egyesült Államok megszállta Irakot, megdöntötte Szaddám Huszein hatalmát és létrehozta az Iraki Köztársaságot, ami egy évtizeden át tartó, elhúzódó konfliktushoz vezetett. Létrehozták a Belbiztonsági Minisztériumot, és elfogadták a vitatott Patriot Act törvényt a terrorizmus elleni hazai erőfeszítések megerősítése érdekében. 2006-ban a katasztrofális Katrina hurrikán (amely 2005-ben sújtotta a Mexikói-öböl partvidékét) kezelésével kapcsolatos kritika, a politikai botrányok és az iraki háború egyre növekvő népszerűtlensége segítette a demokratákat a Kongresszus ellenőrzésének megszerzésében. Szaddám Huszeint később háborús bűnök és emberiség elleni bűnök vádjával bíróság elé állították, és akasztással kivégezték. 2007-ben Bush elnök csapatok számának növelését rendelte el Irakban, ami végül a veszteségek csökkenéséhez vezetett.
A 2007-es ingatlanpiaci buborék összeomlása a nagy recesszióhoz vezetett. Az ebből következő gazdasági visszaesés és általános elégedetlenség oda vezetett, hogy Barack Obama megnyerte a 2008-as elnökválasztást, és az ország első afroamerikai elnöke lett. Obama belpolitikai programja főként gazdasági ösztönző csomagokat és az Affordable Care Act (megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény) elfogadását tartalmazta. 2011-ben hivatalosan véget ért az iraki háború, megölték az Al-Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent, és kitört a szíriai polgárháború. A terrorizmus elleni háború folytatódott, a 2010-es években egyre inkább a drónok bevetésére és az Iszlám Államra összpontosítva. 2016-ban Kína megelőzte az Egyesült Államokat, és vásárlóerő-paritás (PPP) alapján a világ legnagyobb gazdaságává vált.
Globalizáció és az új gazdaság
Bill Clinton elnöksége alatt az amerikai politikai diskurzus főként belföldi kérdésekre összpontosított. Míg az 1990-es évek elején az amerikai gazdaság recesszióba süllyedt, 1994-től kezdődött a fellendülés, amely a technológia által előidézett boomnak köszönhetően egyre gyorsult. Az internet és a kapcsolódó technológiák először jelentősen behatoltak a gazdaságba, ami a Wall Streeten technológia-vezérelt buborékot eredményezett, amelyet Alan Greenspan, a Federal Reserve elnöke 1996-ban „irracionális túlbuzgóságnak” nevezett. 1998-ra a gazdaság virágzott, a munkanélküliség pedig 5% alá csökkent.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása után az Egyesült Államok lett a világ domináns katonai hatalma, míg Japán, amelyet néha az USA legnagyobb gazdasági riválisának tekintenek, stagnálásba került. Kína egyre több területen az Egyesült Államok legfőbb kereskedelmi versenytársaként jelent meg, exportja az 1990-es években és a 2000-es évek elején is rendkívül gyorsan nőtt. A helyi konfliktusok, mint például a haiti és a balkáni, arra késztették Bill Clinton elnököt, hogy amerikai csapatokat küldjön békefenntartóként, ami újra felvetette a hidegháborús korszakban már megvitatott kérdést, hogy az Egyesült Államok szerepe-e a világ többi részének rendfenntartása. A tengerentúli iszlám radikálisok hangosan fenyegették az Egyesült Államokat a Közel-Keleten való folyamatos katonai jelenléte miatt, és 1993-ban meg is valósították az első World Trade Center elleni támadást, egy teherautóval elkövetett bombamerényletet a New York-i ikertornyok ellen, valamint számos halálos támadást az Egyesült Államok külföldi érdekeltségei ellen.
Az 1990-es években főként Latin-Amerikából és Ázsiából érkező bevándorlók száma megnőtt, ami megalapozta az amerikai népesség demográfiai összetételének nagy változásait az elkövetkező évtizedekben, például azt, hogy a spanyolajkúak váltották fel az afroamerikaiakat a legnagyobb kisebbségként. A szeptember 11-i támadások után megerősített határőrizet ellenére 2000 és 2005 között közel 8 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba – több, mint az ország történelmének bármely más ötéves időszakában"Study: Immigration grows, reaching record numbers". USATODAY.com. December 12, 2005 –, és közülük csaknem a fele illegálisan lépett be az országba."Immigration surge called 'highest ever' ". Washington Times. December 12, 2005.
Az 1990-es években az Egyesült Államok egyre jobban bekapcsolódott a szabadkereskedelembe: 1992-ben aláírták az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót érintő NAFTA-megállapodást, amely 1994-ben lépett hatályba, majd 1995-ben csatlakozott az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezethez. Ebben az időszakban az infláció alacsony maradt a recessziók ellenére, ami eltérést jelentett az Egyesült Államok történelmének korábbi időszakaitól, amikor a gazdaság növekedésével az infláció is emelkedett. Deflációt csak egy évben, 2009-ben jelentettek, amikor az inflációs ráta −0,4% volt.
Dotcom-buborék
2000 eleje és 2001 között a dot-com buborék drámai módon kipukkadt. Az internetes részvények kilátásai iránti lelkesedés hatalmas emelkedést eredményezett a főbb indexekben. Azonban több tucat induló internetes vállalat csődbe ment, mivel a web új világának sok nagy ígéretét nem sikerült megvalósítani. 2000. március 10-én a Nasdaq 5048,62 ponton tetőzött, ami több mint kétszerese volt az egy évvel korábbi értékének. A visszaesés 2000. március 13-án kezdődött, ami láncreakciót váltott ki az eladásokban, amelyeket a befektetők, alapok és intézmények pozícióik felszámolása táplált. Mindössze hat nap alatt a NASDAQ közel 9%-ot vesztett értékéből, és március 15-én 4580 pontra esett vissza. 2001-re a buborék teljes sebességgel deflált. A dotcomok többsége, miután elszórta kockázati tőkéjét, megszüntette kereskedését, sokan közülük soha nem termeltek nyereséget.
2002-ben a GDP növekedési üteme 2,8%-ra emelkedett. 2002 első felének egyik fő rövid távú problémája a tőzsde hirtelen visszaesése volt, amelyet részben néhány nagyvállalat kétes könyvelési gyakorlatának leleplezése is elősegített. A másik probléma a munkanélküliség volt, amely a nagy gazdasági világválság óta a leghosszabb havi növekedési időszakot élte át. Az Egyesült Államok 2003-ban kezdett kilábalni a 9/11 utáni recesszióból, de a piac erőteljes növekedése (7%-os GDP-növekedés) és a munkanélküliségi ráta (6% felett) miatt egyes közgazdászok és politikusok „munkanélküli fellendülésnek” nevezték a helyzetet. Ennek ellenére a gazdasági növekedés 2008 elejéig gyors ütemben folytatódott, és a munkanélküliség 5% alá csökkent.
Nagy recesszió
A nagy recesszió 2007 decemberében kezdődött, és egyszerre volt pénzügyi válság és mély recesszió. Bár a recesszió hivatalosan 2007 decemberétől 2009 júniusáig tartott, sok évbe telt, mire a gazdaság visszatért a válság előtti foglalkoztatási és termelési szintre. Ez a lassú fellendülés részben annak volt köszönhető, hogy a háztartások és a pénzügyi intézmények a válságot megelőző években felhalmozott adósságaikat törlesztették,s valamint a kezdeti ösztönző intézkedéseket követő visszafogott kormányzati kiadásoknak. A válságot az ingatlanpiaci buborék kipukkanása, az ingatlanpiac korrekciója és a subprime jelzálogválság követte.
A Munkaügyi Minisztérium szerint 2008 februárja és 2010 februárja között körülbelül 8,7 millió munkahely (körülbelül 7%) szűnt meg, és a reál-GDP 2007 negyedik negyedéve és 2009 második negyedéve között 4,2%-kal csökkent, így a nagy recesszió a nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb gazdasági visszaesés volt. A GDP mélypontját 2009 második negyedévében érte el (ezzel véget ért a recesszió, amelyet „a gazdaság egészére kiterjedő, több hónapig tartó gazdasági aktivitás csökkenésének időszaka, amely általában a reál-GDP-ben, a reáljövedelemben, a foglalkoztatásban, az ipari termelésben és a nagy- és kiskereskedelmi forgalomban is megmutatkozik”ként határoznak meg). A reál (inflációval kiigazított) GDP csak 2011 harmadik negyedévében érte el a válság előtti (2007 negyedik negyedévi) csúcsértékét.. A munkanélküliség a 2007 novemberi 4,7%-ról 2009 októberében 10%-ra emelkedett, majd 2016 májusában ismét 4,7%-ra csökkent. A munkahelyek teljes száma csak 2014 májusában tért vissza a 2007 novemberi szintre. Egyes területek, például a közegészségügyben, 2023-ig sem álltak helyre.
A háztartások és a nonprofit szervezetek adóssága a 2000–2008 közötti időszakban körülbelül 8 billió dollárral nőtt (ezzel megközelítőleg megduplázódott, és tovább táplálta az ingatlanpiaci buborékot), majd 2008 harmadik negyedévének csúcsáról 2012 harmadik negyedévéig csökkent, ami az egyetlen időszak, amikor ez az adósság legalább az 1950-es évek óta csökkent. Az államadósság azonban a 2007-es 35%-ról 2016-ra 77%-ra emelkedett, mivel a kormány többet költött, míg a magánszektor (pl. háztartások és vállalkozások, különösen a bankszektor) csökkentette a recessziót megelőző évtizedben felhalmozott adósságterheket. Barack Obama elnök 2014 decemberében bejelentette, hogy a Bush-kormány alatt megkezdett és az ő kormányzása alatt folytatott mentőcsomag-intézkedések befejeződtek és többnyire nyereségesek voltak.
A közelmúlt
2016-ban Kína megelőzte az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságaként, ha a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján mérjük.
Konfliktusok Öbölháború
Konfliktusok Szomáliában, Boszniában, Koszovóban és a Közel-Keleten
1992 decemberében Bush elnök csapatokat küldött az ENSZ „Restore Hope” (Remény helyreállítása) műveletéhez, amely egy többnemzetiségű erőfeszítés volt a rend helyreállítására és humanitárius segítségnyújtásra Szomáliában, amelyet polgárháború, éhínség és hadurak tépáztak meg. 1993 nyarára a helyzet romlott. Miután 1993 júniusában 24 pakisztáni katona életét vesztette, az ENSZ határozatot fogadott el, amelyben a támadásért felelősök letartóztatását és bíróság elé állítását követelte. Az újonnan megválasztott Bill Clinton elnök vezetése alatt az amerikai erők a „Gothic Serpent” hadművelet keretében koncentrált támadást indítottak Aidid mogadishui fellegvárára. 1993 októberében 18 katona halt meg és 84 sebesült meg a mogadishui csatában. A támadás után Clinton elrendelte az amerikai erők kivonását a régióból, az utolsókat 1995-re vonultatták vissza, és elbocsátotta Les Aspin védelmi miniszterét, aki nem küldött megfelelő erőket.Shirley Anne Warshaw, The Clinton years (2004) p. 17