Istók Zoltán Imre (Földeák, 1896. december 11.Születése bejegyezve a földeáki állami születési akv. 186/1896. folyószám alatt. – Makó, 1978. november 13.Halálesete bejegyezve a makói állami halotti akv. 531/1978. folyószám alatt.) magyar építész; főmérnök.
Életpályája Néhány hónapos korában elkapta a XIX. század pestisét, a kolerát. Túlélte ezt a súlyos betegséget. Iskolai tanulmányait Makón kezdte meg; 1903–1907 között a Makói Belterületi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola diákja volt. Minden tantárgyból kitűnő vagy jeles osztályzatot kapott. Testnevelésből felmentették a veleszületett szívgyengesége miatt. 1907. szeptemberében már a Makói Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tanult. Ekkor már Makón élt, hiszen édesapját 1906. szeptemberében Návay Tamás főispán Csanád vármegye tiszti főorvosává nevezte ki. A gimnázium nem okozott gondot neki, minden tantárgyból kitűnő volt. Nyári szünetben ifjúsági képeslapokat tervezett, melynek képeit és tartalmát is ő készítette el. 1908-ban a Gyermek barát, 1909-ben a Vakáció és a Magyar Ifjúság címmel szerkesztett lapot. A gimnáziumi osztálytársairól és tanárairól is pontos kimutatást és naplót vezetett.
1915-ben – az első világháború alatt – érettségizett.József Attila Gimnázium – 125 év 1915-ben Budapesten, a Műegyetemen folytatta tanulmányait.
1920-ban diplomázott. 1921-ig egy budapesti építészmérnöki irodában dolgozott. 1921-ben hazatért Makóra; a hivatalban kezdett el dolgozni. 1929-ben Miskolcra a városi főmérnöki állásra jelentkezett; nem ő nyerte el az állást. Nyugdíjazásáig Makó főépítészeként szolgálta a várost.
1951–1953 között politikai tanfolyamra kötelezték.
1961-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága Az 1910-es évektől rendszeresen fotografált. Az 1920-as, 1930-as években Lőkösről, Tornaljáról, Gencshátról, Makóról korabeli képeket készített. Nemcsak tervezői munkákat kapott, hanem több földmérői feladattal is megbízták. Az Igás-ugari tanyai Klebelsberg iskola 1928-ban, a rákosi 1934-ben készült el, melyekben fontos szerepet kapott.https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_6.htm 1927-ben lekezdődött a Bérpalota építése; művezetésével őt bízták meg.Délmagyarország, 1927. február 25-i száma Az 1930-as években a Népbank, a Csendőrségi palota és a Megyeháza felújításában vett részt. A Korona Szálló bővítését is rábízták. 1935-ben rekonstruálták Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori templomát. 1938-ban készült el a földeáki református imaház, melynek terveit egy iparművésszel együtt tervezte meg. Makó közéletébe is bekapcsolódott; a múzeumi bizottság munkájában is részt vett Péter László múzeumigazgató meghívására.
Családja Szülei: Istók Barnabás (1859–1954) Csanád vármegye tisztifőorvosa és Török Ilona (1869–1927) voltak. 1931-ben eljegyezte Rotter Ottíliát (1903–1959). 1932. március 30-án, Makón összeházasodtak.Házasságkötése bejegyezve a makói állami házassági akv. 85/1932. folyószám alatt. 1933-ban megszületett első lányuk; Istók Mária Ilona Ottília (1933–1997). 1938-ban megszületett Istók Ilona nevű második gyermekük (1938–1998). Felesége, Rotter Ottília 1959. novemberében egy tűszúrás miatt vérmérgezést kapott; nem tudták megmenteni életét.Felesége halálesete bejegyezve a makói állami halotti akv. 439/1959. folyószám alatt. Anyai nagyapja, Török János (1833–1897) orvostudor volt. Istók Margit (1901–1995) zongorapedagógus testvére.
Sírja a makói római katolikus temetőben található.
Jegyzetek
Források Szikszai Zsuzsanna: Istók Margit. Egykor élt makói zongoraművész és zenepedagógus legendás család-, és élettörténete. 460-545. oldal Makó, 2025.
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Makóiak