Az épitőművészet története egy csonkán maradt művészettörténeti mű.
Jellemzői A századforduló idején számos nagy lexikon, szintézis jelent meg a legkülönbözőbb tudományágakból magyar nyelven. Egy nagyobb vállalkozás volt Kabdebó Gyula és Czigler Győző szerkesztésében Az épitőművészet történetét feldolgozó kiadványa, amelyet eredetileg 3 kötetre terveztek, ebből azonban csak 1903-banPetrik, i. m. az I. kötet készült el (az unicus mű lett),https://www.antikvarium.hu/konyv/czigler-gyozo-nagy-virgil-az-epitomuveszet-tortenete-az-okorban-469413-0 amely az ókor építészetét dolgozta fel (Az építő művészet története az ó-korban). Az elkészült kötet nagy alakú (29 x 21 cm) volt, terjedelme 464 lap. Értékét növelte az 1000 szövegkép és a 100 külön műmelléklet 64 táblán.https://cdn.antikvarium.hu/foto/eredeti/50035097.jpg
A kötet több neves szerző, köztük a kor jelentős építészei közreműködésével készült, és átfogó, rendszerezett áttekintést nyújt az építészet történetének fejlődéséről az ókori civilizációktól a későbbi korszakokig. A bevezetést Czigler Győző írta, míg az egyiptomi építészet feldolgozása magának Kabdebó Gyulának nevéhez fűződik, aki részletesen tárgyalja az általános jellemzőket, a szerkezeti és formai kérdéseket, valamint a sír-, templom- és profán építkezéseket. A káld (babiloni) és asszír építészetet Orczy Gyula mutatja be, a kisázsiai, föníciai és izraelita építészetet pedig Báthory István dolgozta fel. A perzsa építészet ismertetését Wittinger Aladár készítette el, míg az indiai, kínai és japán építészet bemutatása Kertész K. Róbert munkája; az amerikai ősi építészet ismét Kabdebó Gyula feldolgozásában szerepel. A görög építészet első részét Nagy Virgil írta meg, különös tekintettel az alaktanra, szerkezetekre és stílusokra, míg a fejlődéstörténetet és a műemlékeket Tőry Emil tárgyalja a második részben. Az etruszk építészet feldolgozása Ullmann Gyula érdeme, a római építészet szerkezeti és alaktani kérdéseit Tőry Emil ismerteti, míg a római műemlékeket Sándy Gyula mutatja be. Az ókeresztény építészet fejezeteit Schodits Lajos és Kabdebó Gyula közösen jegyzik, regionális bontásban tárgyalva a témát, végül az iszlám építészet átfogó ismertetését Szabó Gyula készítette el; a kötetet irodalomjegyzék és betűrendes tárgymutató zárja. (Tőry Emil tanulmánya, A görög építőművészet története az ókorban 1904-ben különlenyomatban is megjelent.)Petrik, i. m.
A soha meg nem jelent II. és III. kötet az I. kötet címlapja szerint a „Középkor (Román és gót építés)” és az „Ujkor (Renaissance és modern építés)” építészetét mutatta volna be. A 3 kötetet eredetileg 3000 szövegképpel, térképpel, és 200 műmelléklettel akarták megjelentetni.https://cdn.antikvarium.hu/foto/eredeti/50035098.jpg
A mű nem azonos a szintén az 1900-as évek elején (és végül szintén csonkán) megjelent A művészetek története című, sok száz oldalas kiadvánnyal.
Érdekesség, hogy néhány évvel Az építő művészet története az ó-korban megjelenése után, 1907-ben Kabdebó külön megírta az építészet történetét kis alakú (18 x 13 cm) és kisebb terjedelmű (459 oldal) kötetekben az Építő Munkavezetők Könyvtára részére (Az építészet története I-III.), ahol már mindhárom korszakot feldolgozta.Petrik, i. m.https://www.antikvarium.hu/konyv/kabdebo-gyula-az-epiteszet-tortenete-i-iii-416030-0
Tervezett kötetbeosztás
+KötetszámKötetcímEredeti helyesírással.Megjelenési évOldalszámMegjegyzés I. Az építő művészet története az ó-korban 1903 464 II. Középkor (Román és gót építés) <center>soha nem jelent meg III. Ujkor (Renaissance és modern építés) <center>soha nem jelent meg
Jegyzetek
Források https://www.antikvarium.hu/konyv/a-muveszetek-tortenete-i-toredek-537180-0
Kapcsolódó szócikkek Befejezetlen magyar nyelvű könyvsorozatok listája
Kategória:1904 könyvei Kategória:Magyar művészettörténeti művek Kategória:Magyar díszművek