A tiszaeszlári bűnper, alcímén Bary József vizsgálóbíró emlékiratai Bary József 1933-ban megjelent hírhedt könyve, amely az 1882-es Tiszaeszlári vérvád történetét dolgozza fel a vizsgálóbíró szemszögéből.
Előzmények 1882-ben eltűnt Tiszaeszláron egy Solymosi Eszter nevű keresztény vallású lány. Ezt követően a helyi zsidó közösséget rituális gyilkosság vádjával gyanúsították meg. Az 1882–1883-as tiszaeszlári vérvád per Tiszaeszlán és Nyíregyházán zajlott Bary József vizsgálóbíró vezetésével, politikai és közéleti vitákat váltva ki, nemzetközi figyelmet kapott, és jelentősen befolyásolta a magyar antiszemitizmus későbbi alakulását, végül Eötvös Károly és társai védelmével a vádlottakat felmentették. Solymosi Eszter holtteste viszont sohasem került elő. (Bary József a per idején súlyos támadásokat kapott, antiszemitizmussal vádolták.)
A per idején a magyarországi újságok folyamatosan figyelemmel kísérték az eseményeket, és azokról különböző hangnemű és nézőpontú ismertetéseket adtak közzé. A per után több kisebb-nagyobb könyv és írás dolgozta fel annak történetét (pl. Verhovay Gyula, Ónody Géza, Istóczy Győző, Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Szabolcsi Miksa, Adamovich József stb. írtak a perről újságcikkekben vagy önállóan megjelent kisebb könyvekben). Nagy terjedelmű összefoglalásra azonban hosszú ideig várni kellett. Eötvös Károly csak 20 évvel a per után írta meg 3 kötetben a per történetét A nagy per, mely ezer éve folyik címmel. A 988 oldalas mű 1904-ben jelent meg.
A tiszaeszlári bűnper Bary József a per után Nagyváradon dolgozott évtizedeken keresztül, folyamatosan emelkedve a ranglétrán, élete végén kúrai bíróvá nevezték ki.Gyurgyák, 655. o. Eötvös művének megjelenése (1904) után ő is úgy döntött, hogy megírja a saját verzióját az eseményekről. Az mű előszavában ezt kiadó család így fogalmazta meg:
„Bary József nyomban Eötvös könyvének megjelenése után hozzákezdett a bűnper folyama alatt készített jegyzeteinek feldolgozásához, s megírta a pernek hiteles igaz történetét, a nyomozás és vizsgálat alapján úgy, amint ezt az elfogulatlan bíró szemével látta. Ε munkájával már 1912-ben elkészült, és az volt a szándéka, hogy ha majd nyugdíjba vonul, könyvalakban kiadja. Ezt a tervét azonban nem valósíthatta meg, mert még tényleges szolgálata közben, 1915. évi július havában váratlanul meghalt.”
A könyv kiadására egyelőre nem került sor. Ennek oka a később megjelent mű Előszava szerint az volt, hogy a korabeli világháborús, majd a „judeobolsevisták” vezette Tanácsköztársaság (1919) nem tette lehetővé azt, a proletárdiktatúra utáni (1920-as) években pedig bárki könnyen felhasználhatta volna az emlékiratokat, hogy fokozza a már amúgy is érzékeny zsidóellenes hangulatot.Karsai, i. m. A terjedelmes írást csak közel 20 évvel Bary halála után (és 50 évvel a per után), 1933-ban jelentette meg fia, Bary Zoltán.Gyurgyák, 346. o. A terjedelmes, 612 oldalas könyv a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda kiadásában jelent meg,https://www.antikvarium.hu/konyv/a-tiszaeszlari-bunper-17998-0 1941 és 1944 között 4 újabb kiadása is volt.https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=bary%20j%C3%B3zsef&oldalcount=1&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&rend=pontossag&oldaldb=60&interfaceid=101 Érdekesség, hogy az 1940-es évekbeli kiadásokban Bary Zoltán kisebb szövegrészeket átírt (finomított) az 1933-as első kiadáshoz képest.
Bary, kutatásaira támaszkodva művében úgy vélte, hogy Solymosi Eszterrel kapcsolatban kizárható az öngyilkosság, a rablógyilkosság, a szerelmi bosszú miatti gyilkosság, és a féltékenységből elkövetett gyilkosság. Két lehetőséget látott: vagy kéjgyilkosság történt – vagy vallási fanatizmusból elkövetett gyilkosság. Fontos kiemelni: utóbbit Bary erősen megkülönböztette a vérvádtól (régiesen vallásszertartási gyilkosság), amelyben ő nem hitt: „A vérvád azt jelenti, hogy a zsidók vallási szabályaik előírása szerint, vallási szertartásaik keretében rendszeresen ártatlan keresztény gyermekek vérét veszik, és azt a húsvéti pászkasütésénél használják fel. Ilyen vádat a bíróság soha el nem fogadott, ilyen vád alapján vizsgálatot soha el nem rendelt volna.” Bary szerint vérváddal csak az erősen antiszemita Ónody Géza köre vádolta a per idején a zsidókat. Súlyos kritikával illette Bary ugyanakkor a másik oldalt is, Eötvös Károly mellett különösen Szabolcsi (Weinstein) Miksa újságírót: úgy tartotta, hogy az cikkeiben nem az igazság feltárására törekedett, hanem a zsidó közösség védelme érdekében szándékosan eltorzította a tényeket, ezért „Weinsteinnek minden tudósítása, az első szótól az utolsóig, szemenszedett valótlanságot tartalmazott.”Gyurgyák, 348. o. Végeredményben azt a súlyos állítást tette, hogy a Tiszaeszlárral kapcsolatos ügyet „az ország politikai és gazdasági életében óriási szellemi- és pénzhatalmával az utolsó évtizedek alatt nagy súlyra és jelentőségre emelkedett zsidóság óhajára és érdekében” tussolták el, a bűnesetet a napisajtó segítségével erősen elferdített formában és számos részlet elhallgatásával tárták a közvélemény elő, valamint mindenkit tudatlannak, elmaradottnak, és antiszemitának bélyegeztek, aki elfogulatlanul állt a történtekhez. A vizsgálóbíró nézőpontját, művének állításait, könyvének utótörténetét Blutman László dolgozta fel részletesebben 2017-ben megjelent könyvében, A rejtélyes tiszaeszlári perben.Blutman, 77-90. o., majd később részletekben
Újabb kiadások A mű 1999-ben reprint kiadásban újra megjelent a Gede Testvérek Bt. gondozásában.https://www.antikvarium.hu/konyv/a-tiszaeszlari-bunper-153661-0
Elektronikus formában a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma honlapján olvasható el.
Jegyzetek
Források Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 https://www.antikvarium.hu/konyv/a-tiszaeszlari-bunper-17998-0 https://www.antikvarium.hu/konyv/a-tiszaeszlari-bunper-153661-0 https://www.antikvarium.hu/konyv/a-rejtelyes-tiszaeszlari-per-1023483-0 Karsai László: Bary József vizsgálóbíró emlékiratainak sorsa (8. oldal) In: Élet és Irodalom, 2004/5 Pető Gábor Pál: A két Bary, Püski Sándor – és akiknek kellenek In: Ezredvég 2004/12.
További irodalom Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per; Osiris, Bp., 2017 Kövér György: A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek; Osiris, Bp., 2011 Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége; sajtó alá rend., szerk., utószó Simoncsics Péter; Mérték, Bp., 2010 (Kötelezők mértékkel)
Kategória:1933 könyvei Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon