Apácai Bölöni Sándor (Brassó, 1931. október 16. – Pécska, 1998. május 8.) néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Néprajzi Társaság tagja volt.

Életrajz 1931. október 16-án született Brassóban, egyszerű család gyermekeként. Gyermekkorát szülővárosában és a közeli Apácán töltötte, majd a család a II. világháború vége felé az erőszakos románosítás elől Kolozsvárra költözött. Itt végezte el a tanítóképzőt. 1950-ben felvételt nyert a Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakára. Két év elteltével iratkozott át a Magyar nyelv és irodalom szakra, ahol 1956-ban végzett, s ebben az évben került Pécskára is. 1957-ben feleségül vette Mester Erzsébet tanítónőt, két gyermekük született. A Pécskai 2. számú Általános Iskola (ma Pécskai Ormós Zsigmond Általános Iskola) tanára volt, 1990-ben vonult nyugdíjba. 1998. május 8-án hunyt el.“Sohasem képzeltem, hogy Kolozsvárott fogok maradni. Már tanítóképzős, később egyetemi hallgató koromban élt bennem az a tudat, hogy odamegyek tanítani, ahol szükség van rám. Tehát nem azért jöttem Pécskára, mert kineveztek, hanem azért, mert ide kellet jönnöm. Hivatást akartam betölteni. (…) Engem nemcsak hivatásom teljesítésének ügye foglalkoztatott már tanári pályám kezdetétől fogva. Valami szüntelenül hajtott, hogy foglalkozzam a tanári munkát meghaladó tevékenységgel is. Az állandó olvasás, tanulás tartja az embert frissen, szellemileg elevenen. Ezt nemcsak hivatásom becsülésének (…) és a hivatás teljességéhez szervesen kapcsolódó, mondhatnám vele együtt járó szenvedélyemnek, a folklór szeretetének köszönhetem.” (Vörös Lobogó, Arad, újságkivágás, minden adat nélkül, Apácai Bölöni Sándor hagyatékából)1956-os pécskai kihelyezése után szinte azonnal nekilátott a gyűjtésnek. Eleinte gyermekektől, tanítványoktól jegyzett le néhány mesét, majd megismerte Pécskát és vidékét, a nyelvjárás sajátosságait, továbblépve megtapasztalta a helyi és a megyére jellemző viszonyokat, s gyűjteménye mind jobban gyarapodott. A mesék, népballadák és népdalok mellett megjelentek a kevésbé tanulmányozott műfajok is, a gyermekmondókák, hintáztatók, csúfolódók, énekszöveges gyermekjátékok. A gyűjtemény a 70-es évek közepére mintegy 2000 adatot tartalmazott, 50 mese, változataival együtt 100 ballada, 500 népdal, lakodalmi költészet, közmondások, szólások és körülbelül 100 találós kérdés alkotta. Papíron ez az anyag 1500 oldalra rúgott.“Mindez ékesszólóan bizonyítja, hogy a folklór eleven Arad megyében. (…) Nagyon sok anyagot éppen tanítványaimtól gyűjtöttem, vagy a tanítványaim lejegyzésében került hozzám. De ennél fontosabb, hogy megszerették a népköltészetet. Sokat segítettek a különböző Arad megyei falvakban tanító kollégák.” (Vörös Lobogó, Arad, újságkivágás, minden adat nélkül, Apácai Bölöni Sándor hagyatékából)Több, mint tíz évig csupán a gyűjtőmunkával foglalkozott, ezt érezte sürgősnek, a rendszerező és feldolgozó munka csak a 70-es évek elején kezdődött meg. Ekkor kezdte el közölni gyűjtésének részleteit az aradi Vörös Lobogó című napilapban, a Napsugár című gyermeklapban, de a Művelődés és a Falvak Dolgozó Népe című országos lapokban is. Ekkor kerül neve elé az “Apácai”, mivel névazonossága a nagyváradi Bölöni Sándor újságíró és műfordítóval zavaró lett volna.

Első gyűjteménye 1978-ban jelent meg Búza, búza, de szép tábla búza, Arad környéki népballadák és népdalok címmel. A kötet balladákat, szerelmi, tréfás, katona- és betyárdalokat tartalmazott, valamennyit dallammal, melyeket Gulácsi Zoltán dolgozott fel és Almási István ellenőrzött. A kötet zárószavát Mózer István írta.

Ekkor már folyamatosan készítette elő gyűjtéseinek összkiadását. Három kötet szerepelt terveiben, ám 1998-ban bekövetkezett haláláig csak az első kiadását érhette meg. Ez Pécskán, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület kiadásában jelent meg, Cú, vénasszony bábája címmel. A kötet Arad megyei varázs-, tréfás és csalimeséket, helyi jellegű közmondásokat és szólásokat tartalmaz. A borítótervet és az illusztrációkat Vass Sándor készítette.

A második kötetben a népballadákat szándékozta megjelentetni, de a gyűjtemény megszerkesztését halála megakadályozta, a jegyzeteknek is éppen csak hozzáfoghatott. Ezt a feladatot végül Faragó József vállalta magára, s munkájának köszönhetően láthatott napvilágot a 102 balladát tartalmazó kötet, Betyárgyerek az erdőben. Arad környéki népballadák címmel. Ezeknek egy részét a Gulácsi Zoltán által lejegyzett kották kísérték, a többit Holló László és Lovász Mihály, a Battonyai Állami Zeneiskola tanárai készítették. A borító Bátori Kalári Odry Mária munkája.

Apácai Bölöni Sándor azonban nemcsak mint folklórgyűjtő alkotott jelentőset, hiszen 1956-tól 1991-ig generációk sokaságát oktatta a magyar nyelv és irodalom rejtelmeire és szépségeire. Munkásságát 1997-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége életműdíjjal jutalmazta, s megkapta az Arad Megyei Pedagógus Szövetség Márki Sándor életműdíját is.

1992-től haláláig részt vett a helyi megjelenésű Pécskai Újság szerkesztésében, ahol rendszeresen cikkeket is közölt.Faragó József így szól róla a Betyárgyerek az erdőben című kötet előszavában: “Ezeknél a megérdemelt kitüntetéseknél talán még elevenebb és maradandóbb emléket hagyott örökségül számunkra ama folklórgyüjteményeivel, amelyek élő bizonyságai maradnak nemcsak szorgalmas munkásságának, hanem Arad környéke, egy néprajzi vidék, egy néprajzi táj lelkületének.”Folklórgyüjtői hagyatékát a pécskai Búzavirág Egyesület őrzi.

Megjelent kötetei

Búza, búza, de szép tábla búza – Apácai Bölöni Sándor és Gulácsi Zoltán gyűjtése, A Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Arad Megyei Irányító Központja, Arad, 1978 Cú, vénasszony bábája – Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997 Betyárgyerek az erdőben – Arad környéki népballadák, szerkesztette, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Faragó József, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1999 Pécskai magyar oktatás – Európából Európába, Pécskai 2-es sz. Általános Iskola, Pécska, 2010

Emlék a szülőföldről II, Szabadság-szobor Egyesület, Arad, 2015

Jegyzetek

Források

https://digiteka.ro/adatbazis/a-romaniai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-19902017/kapcsolodo/221645 https://www.pecica.ro/wp-content/uploads/2020/08/17-Din-viata-culturala-maghiara-din-Pecica.pdf https://uj.adatbank.ro/neprajzi/?product_sku=RMNB010930 https://kriterion.ro/glossary/daloskonyv/

Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:1931-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Brassóiak Kategória:Pécskaiak