bélyegkép A Svájci Konföderáció magyarországi nagykövetsége (németül: Schweizerische Botschaft in Ungarn, franciául: Ambassade de Suisse en Hongrie, olaszul: Ambasciata di Svizzera in Ungheria) 1143 Budapest, Stefánia út 107. szám alatt található, a külképviselet Svájc diplomáciai képviseletét látja el.

1963 óta nagykövetség, azt megelőzően követségként működött.

Tevékenysége A nagykövetség tevékenysége a svájci és a magyar kormány közötti diplomáciai kapcsolatok összes aspektusára kiterjed. Képviseli Svájc érdekeit a politika, a gazdaság, a pénzügy, a jogrend, a tudomány, az oktatás és a kultúra területén.

A főbb feladatai:

Támogatja az általános együttműködést a svájci hatóságok és a magyar hatóságok között. Népszerűsíti a svájci gazdaságot, a svájci exportot (termékeket) és a turizmust. A svájci üzleti szféra részére általános és jogi információkat nyújt Magyarországról. Figyelemmel kíséri a magyar gazdasági és politikai helyzetet. Segíti a két ország közötti együttműködést a kutatás és az innováció  területen. Támogatja a Magyarországon tanuló svájci diákokat. Erősíti a kapcsolatokat a kultúra területén, segíti azon svájci művészeket, akik Magyarországon mutatják be munkáikat, alkotásaikat. A média területén összekötő szerepet tölt be a magyar és a nemzetközi médiaorgánumok között. Támogatja a svájci médiában dolgozó újságírók munkáját.

Az épület A főváros frekventált helyén, a Városliget közelében található. A Stefánia út villaépületei több nagykövetségnek (olasz, iráni, líbiai) adnak otthont. A villaépület 1906-ban épült. Kezdetben Kálmán Henrik, a Brit-Magyar Bank igazgatójának a tulajdonában állt, a svájci kormány 1938-ban bérelte ki tőle. A követség 1938 tavaszán költözött ide. Az épület multifunkcionális, a Svájci Nagykövetség és egyben a nagyköveti rezidencia is. A Svájci Hozzájárulás Programiroda is az épületben működik.

Az épület nagy szalonjából nyílik egy hatalmas tükrös ajtajú étkező. Itt koncerteket, ebédeket és konferenciákat tartanak. Az étkezőasztala 1712-ben készült, ma pedig fontos megállapodásokat aláírásainak a helye. A könyvtár falának egyik oldalát díszes faragású fa borítja. A könyvespolc ajtó fölötti ívében a brit királyi címer található, ami még az első tulajdonos emlékeit őrzi.

Története bélyegkép|A svájci követség 1943-ban (Budapest Stefánia út 107.) Svájc 1802-ben hozta létre diplomáciai képviseletét Bécsben, az Osztrák Birodalom központjában. 1890-ig csak öt országban volt követsége (a négy szomszédos országban és az Amerikai Egyesült Államokban). A többi országban konzulátusok működtek.

Képviselet az Osztrák–Magyar Monarchia alatt 1848 és 1918 között a bécsi követség illetékességi területe a magyar részekre is kiterjedt. Pesten először 1871-ben hoztak létre tiszteletbeli konzulátust, ami a bécsi követséghez tartozott. A fő feladata az akkor itt élő svájciak esetében felmerülő problémáknál a közbenjárás, illetve a svájci kormányzat felé való közvetítés volt. Az első svájci konzul Ulrich Keller volt, aki a Ganz és Társa vállalat egyik vezetőjeként dolgozott. Őt követte 1872-től (más források szerint 1875-től) Heinrich Haggenmacher budapesti gőzmalom- és sörgyártulajdonos. A konzul jegyzékbe vette az itteni svájci kolónia tagjait, továbbá a svájci állampolgárságukkal kapcsolatos hivatalos ügyeket is intézte. A svájci hatóságoknak beszámolt az ország gazdasági (ipari vállalatokról, mezőgazdasági termelésről), a politikai és társadalmi helyzetéről. A Magyarországon tartózkodó svájci polgárok az első világháború előtt az alábbi ügyekkel fordultak a képviselethez: konzuli és igazgatási ügyek (útlevelek kiállítása és meghosszabbítása, visszatelepedések, árvasági ügyek, halálesetek, halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), információs szolgálat (statisztikák továbbítása, személyek felkutatása, stb.), jogi és igazságszolgáltatási ügyek (őrizetbe vételre vonatkozó megkeresések, ügyvédek közvetítése, svájciakkal szembeni apasági keresetek, stb.)

Az első világháború után Bécsben 1915 és 1925 között Charles-Daniel Bourcart követ a Strohgasse-ban található épületben látta el a képviseletet. Bourcartat 1925-től Maximilian Jaeger váltotta. A bécsi követség maradt továbbra is illetékes Magyarország ügyében. Pesten Haggenmacher után 1912-ben Franz Kienast, egy Magyarországon született svájci kereskedő folytatta a teendőket immáron főkonzulként. A bécsi követséggel tartotta a kapcsolatot, illetve továbbította a rászoruló svájci polgárok számára Svájcból küldött segélyeket. A svájci képviselet 1936-tól Budapesten már diplomáciai hivatalként (kancelláriaként) működött, amelyet Eugène Broye ügyvivő vezetett. Az Anschluss következtében 1938 tavaszán Bécsből Budapestre helyezték át a svájci misszió székhelyét, Maximilian Jaeger követ ezt követően Budapesten folytatta munkáját.  A budapesti követségnek volt egy Kolozsváron működő részlege, ahol Észak-Erdély vonatkozásában a konzuli teendőket Pierre-Alfred Chappuis látta el.

A második világháború alatti működés Magyarország 1941. december 11-én megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államok. Svájc ezután számos olyan állam képviseletét vállalta, amelyek Magyarországgal diplomáciai viszonyban nem álltak, a kapcsolatok a háború alatt megszakadt. Ezek közé tartozott az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia (gyarmataival és domíniumaival), Belgium, Jugoszlávia, Egyiptom, Uruguay, Paraguay, Haiti, Venezuela, Honduras, Chile, Görögország, Lengyelország, Salvador és Románia is. A britek 1941. áprilisában az amerikaiakra bízták a követségi épületüket, de mivel néhány hónapra rá már az amerikaiak is távoztak, ezért az is a svájciak felügyelete alá került. A követség munkatársai biztosították az egyes épületeket, több esetben a munkatársaik átmenetileg oda is költöztek. Ezen országok érdekeinek képviseletére egy külön részleg felelt, amelyet 1942. január 2-tól Carl Lutz alkonzul vezetett az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében. Később kivándorlási osztályt hoztak létre, amely 1944 júliusában a Vadász utca 29. alatti diplomáciai védettséget élvező épületben működött.

Carl Lutz zsidók részére védleveleket állított ki, amikkel több mint ember életét mentette meg. A svájci kormány a nyilas kormányt nem ismerte el, így 1944 végén hazarendelte Maximilian Jaeger követet. 1945 márciusában a megszálló szovjet vezetés a svájci diplomatákat kiutasította.  A követség személyzete (15 diplomata és 6 magánszemély) 1945. március 31-én vonattal Isztambulba utazott, majd kerülővel tovább Svájcba. Mivel ekkor már a követ nem tartózkodott az országban, ezért Franz Bischof konzul volt az a svájci diplomata, aki még elutazása előtt megbízta a követség korábbi tolmácsát, Dr. Vígh Pált, hogy törődjön a Magyarországon maradt svájciak ügyeivel és segítse a hazatelepülőket. Szovjet nyomásra Carl Lutz 1945. áprilisában távozott, ő pedig Dr. Peter Zürcher textilgyárigazgatót bízta meg az ügyek intézésére, aki októberig végezhette feladatait. Ezután már csak Vígh Pál maradt mint összekötő Svájc és az itt maradt svájci állampolgárok között. A Pozsonyban működött főkonzulátus közvetítésével tartották a kapcsolatot a svájci hatóságokkal.

1945 után Egy ideig nem volt svájci hivatalos képviselet Budapesten. Az első svájci diplomata gazdasági megbízott minőségben 1946 augusztusában érkezett meg Otto Seifert személyében. Majd őt követte Ernst Feisst követ. A háború utáni években a Magyarországon élő svájci állampolgárok különböző támogatásokat kaptak. Az 1950-es években a követség a svájci polgárok letartóztatása esetén is közbenjárt. Mivel kevés svájci élt Magyarországon, ezért a követ személyesen tudta intézze az egyes ügyeket. A Magyarországon élő svájciak száma az 1800-as évek második felétől egészen a II. világháború végéig 500 és 1100 fő között mozgott, de az 1950-es évekre 200 alá csökkent. A későbbiekben még kevesebben maradtak, csupán néhány tucat kettős állampolgár.

A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok 1963-ban nagykövetségi szintre emelkedtek. 1963 október 9-én Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke fogadta Adalbert Koch rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízólevele átadásakor. Ezzel egyidejűleg a berni magyar diplomáciai képviselet is nagykövetségi szintre emelkedett.

A svájci képviselet vezetői +Svájci képviseletek Magyarországon 1871-től 2025-igA képviselet jellegeMisszióvezető Hivatali időkövetség (Bécs) Johann Jakob von Tschudi követ Arnold Otto Aepli követ Alfred de Claparède követ Fernand du Martheray követ Joseph Choffat követ Charles Daniel Bourcart követ Maximilian Jaeger követ 1869 - 1883. április 1 1883. április 18. - 1893. október 31. 1893. november 24. - 1904. június 13. 1904. július 8. - 1910. május 22. 1910. október 11. - 1914. december 31. 1915. január 12.. – 1925. március 31 1925. április 11. – 1938. március 18.konzulátus (Pest)Ulrich Keller tiszteletbeli konzul1871 – 1875konzulátus (Pest)Heinrich Haggenmacher tiszteletbeli konzul1875 – 1912főkonzulátus (Pest)Franz Kienast főkonzul1912 – 1936diplomáciai hivatalEugène Broye ügyvivő1936. február 11. – 1938.követségMaximilian Jaeger követ1938. május 30. – 1944 vége.követségOtto Seifert küldött1946. augusztus 14. – 1946. október 29.követségErnst Feisst követ1946. augusztus 19. – 1948. július 31.követségOtto Seifert ügyvivő1948 – 1949követségMax Grässli követ1949. október 24. – 1952.követségFred Bieri ügyvivő1952. július 18. – 1953. január 1.követségJean Decroux követ1953 – 1957. május 13.követségHegg, Fritz követ1957. május 23. – 1961követségHans Müller ügyvivő1961. május 1. – 1963nagykövetségAdalbert Koch nagykövet1963. szeptember 28. – 1965. május 15.nagykövetségWerner Fuchss nagykövet1965. augusztus 17. – 1968. december 31.nagykövetségRichard Aman nagykövet1969. január 31. – 1973. június 5.nagykövetségRené Stoudmann nagykövet1973. február 7. – 1978. június 30.nagykövetségAuguste Geiser nagykövet1978. március 15. – 1981. május 31.nagykövetségRobert Beaujon nagykövet1981. szeptember 1. – 1985. május 31.nagykövetségPaul Wipfli nagykövet1985. augusztus 3. – 1990. július 17.nagykövetségMax Dahinden nagykövet1990. augusztus 2. – 1994. december 29.nagykövetségClaudio Caratsch nagykövet1995, január 1. - 1999. március 10.nagykövetségRudolf Weiersmüller nagykövet1999. június 9. - 2004. augusztus 31.nagykövetségMarc-André Salamin nagykövet2004. október 1. - 2008. március 12.nagykövetségChristian Mühlethaler nagykövet2008 - 2012nagykövetségJean-François Paroz nagykövet2012 - 2016nagykövetségPeter Burkhard nagykövet2016 - 2020nagykövetségJean-François Paroz nagykövet2020 - 2025nagykövetségAlexander Renggli nagykövet2025-

Jegyzetek

Kategória:Diplomáciai missziók Magyarországon Kategória:Magyar–svájci kapcsolatok Kategória:Budapest XIV. kerülete