Lajtha László, született Leitersdorfer János László (Budapest, 1892. június 30. – Budapest, 1963. február 16.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, Lajta Béla (1873–1920) építész unokaöccse.

Élete Leitersdorfer Lipót (Pál) kereskedő (1861–1939)Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 16756/1909. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 450. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 25. oldal 29. sor és Wiesel Ida (1871–1944) gyermekeként született. Apai nagyszülei Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia voltak.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d’Indy tanítványa volt. 1913-ban a Budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanez évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. Népzenegyűjtő tevékenységét az 1910-es évek elején kezdte meg, együttműködve Bartókkal és Kodállyal. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt, 1945-től 1949-ig pedig igazgatója, ahol tanítványa volt többek között Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János és Kórodi András.

1919. április 22-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Hollós Róza Stefánia Emíliával.

Elismerései, díjai 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nem zeneszerzőként, hanem népzenegyűjtésért. A díjat először nem akarta átvenni, de attól félve, hogy baj éri a visszautasítás miatt, mégis átvette. A kapott díjat még szegényebben élő zenészek közt osztotta szét.

1955-ben a Francia Akadémia levelező tagjává választotta. bélyegkép|jobbra|Lajtha László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-157/158. Ohmann Béla alkotása

2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

2015. június 30-án, születésének évfordulóján a budapesti Károlyi-kertben felavatták szobrát, melyet Gálhidy Péter szobrászművész alkotott.Szobrot avattak Lajtha László emlékére - mno.hu, 2015. július 1.

Főbb művei Zeneművek Zongoraművek op.1. Egy muzsikus írásaiból. Kilenc fantázia zongorára (1913) op.2. Mesék zongorára (1914) op.3. Zongoraszonáta (1914) op.14. Hat zongoradarab (1930) op. n.: Mesék zongorára II. sorozat (1914–1918) elveszett Prélude zongorára. Andante con moto (1918) Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Kamarazene 10 vonósnégyes. Megjelent az Auer quartett előadásában a Hungarotonnál. Hárfaötösük és trió.

Kamarazenekari művek op.33. Szimfónia (“Les Soli”) vonószenekarra, hárfára és ütőhangszerekre (1941) op.43. Sinfonietta vonószenekarra (1946) op.62. II. Sinfonietta vonószenekarra (1956)

Szimfonikus zenekari művek op.19b Zenekari szvit (a Lysistrata c. balettből, 1933) op.19c Zenekari nyitány (a Lysistrata c. balettből, 1933) op.21b Hortobágy zenekarra (1935) op.24. Symphonie (1936) op.25. Divertissement pour orchestre (1936) op.27. II. Szimfónia (1938) op.35. In memoriam. Zenekari darab (1941) op.38b II. Zenekari szvit (A négy isten ligete c. balettből, 1943) op.44. Variations pour orchestre sur un thème simple „Les tentations” (1947–1948 ) A Murder in the cathedral c. filmzene része. op.45a III. Szimfónia (1948) A Murder in the cathedral c. filmzene része. op.52. IV. Szimfónia („Tavasz”, 1951) op.55. V. Szimfónia (1952) op.56. III. Zenekari szvit (1952) op.61. VI. Szimfónia (1955) op.63. VII. Szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”, majd a szerző „Ősz”-re módosította barátok tanácsára. Harmadik tétele a Marseillaise kezdő motívumával indul és harangkondítással induló zsoltár harmadszori ismétlése végén a magyar himnusz első sora következik. A magyar szónál a zenekar hatalmas erővel eltapossa. Egyetlen hazai előadása után csak 1990. október 23-án következett a második előadás, a teljes akkori kormány jelenlétében. 2008-ig nem volt újabb előadás. CD-n csak a Naxos cég adta ki mind a 9 szimfóniát, a Pannon Filharmonikusokkal, uruguay-i karmesterrel (Nicolas Pasquet). Figyelemre méltó párhuzam: Sosztakovics: XI. szimfónia, „Az 1905-ös év” (1957). Rosztropovics információja szerint (a szimfóniák első CD-n megjelent összkiadásának mellékletén olvasható: az '56-os magyar forradalom emlékének szentelte a zeneszerző és erre a műben felhasznált katonadalok szövege is utal. op.66. VIII. Szimfónia (1959) op.67. IX. Szimfónia (1961)

Egyházi zene op.8. Motet pour chant (Mezzo-Soprano, Contralto ou Baryton) avec accompagnement de piano ou d’orgue (1926) – mezzoszoprán-, alt- vagy baritonszóló, zongora- vagy orgonakíséret (bibliai szövegek) op.50. Missa in tono phrygio “Missa in diebus tribulationis” (1950) – vegyeskar, zenekar. A Zuglói Filharmónia Szt. István kórusának és zenekarának előadásában, Záborszky Kálmán vezető karnagy vezényletével jelent meg Hungaroton CD-n. op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyeskar, orgona. (A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt, a zeneszerző ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott.) op.60. Magnificat női karra és orgonára (1954) – női kar, orgona op.65. Trois hymnes pour la Sainte Vierge (1958) – női kar, orgona (szövegek: Anonymus Zagrabiensis, Anonymus Gallicus, Petrus Cardinalis Pázmány)

Kórusművek és énekes művek op.16. Esti párbeszéd. A hegylakók (1932) – vegyeskar (szöveg: Áprily Lajos) op.23. Deux chœurs pour voix mixtes sans accompagnement sur deux poèmes de Charles d’Orléans (1936) – vegyeskar op.29. Quatre madrigaux pour voix mixtes sur textes de Charles d’Orléans (1939) – vegyeskar op.32. Hol járt a dal? Kórusmű négyszólamú a capella vegyeskarra (1940) op.34. Három noktürn énekhangra fuvola, hárfa és vonósnégyes kísérettel (1941) – (szoprán hangra) op.n. Vocalise-Étude (1930) – ének-zongora Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Opera op.51. A kék kalap. Vígopera két felvonásban (1948–1950) (szöveg: Salvador de Madariaga) Budapesten kétszer adta elő a Kolozsvári Magyar Opera Társulata, egyszer a Thália Színházban, egyszer pedig koncertszerű előadás keretében az Erkel Színházban a MagyarFeszt záróeseményeként 2017. május 22-én. Utóbbiról hangfelvétel készült, melyet előreláthatólag 2017 októberében jelentet meg az Operaház.

Balett op.19a Lysistrata – balett egy felvonásban (1933) – nagyzenekar (szöveg: Lajtha László-Áprily Lajos, Arisztophanész nyomán) op.38a Négy isten ligete. Tánckomédia egy felvonásban (1943) – nagyzenekar, zongora négykezes. A mű ősbemutatója 2013. január 24-én volt a Művészetek Palotájában. Rendező: Galgóczy Judit; karmester: Dénes István; videó látvány: Wallner Ottó; Szereplők: M. Kecskés András, Góbi Rita, Samu Kristóf. op.39. Capriccio [Bábszínház]. Balett egy felvonásban (1944) – nagyzenekar, zongora négykezes. Három zenekari szvit is készült belőle.

Filmzenék op.21a Hortobágy (1935) – nagyzenekar (rendező: G. Hoellering, forgatókönyv: Móricz Zsigmond) op. 45b Murder in the cathedral (1948) – nagyzenekar (rendező: G. Hoellering, forgatókönyv: T. S. Eliot) Kövek, várak, emberek (1955) (rendező: Szőts István)

Népdalfeldolgozások Mikor Csíkból elindultam

Írásai, tudományos művek Önálló kötetek, cikkek, tanulmányok a népzenével kapcsolatban és más zenei témákban. Kötetek: Játékország. Molnár Imrével, Horváth Jenő rajzaival. 1929 (reprint: 1990) 300 magyar népdal. Kézirat (lappang?, elveszett?) Népzenei Monográfiák I. Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés 1954 Népzenei Monográfiák II. Széki gyűjtés 1954 Népzenei Monográfiák III. Kőröspataki gyűjtés 1955 Népzenei Monográfiák IV. Sopron megyei virrasztó énekek 1956 Népzenei Monográfiák V. Dunántúli táncok és dallamok I. 1962 Népzenei Monográfiák VI. Dunántúli táncok és dallamok II. 2005 Lajtha László összegyűjtött írásai; sajtó alá rend., bibliográfiai jegyz. Berlász Melinda; Akadémiai, Budapest, 1992 Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése; szerk., előszó Solymosi Tari Emőke; OSZK–Gondolat, Budapest, 2014 Lajtha László írásai, 1-2.; szerk. Berlász Melinda, közrem. Biró Viola, Ozsvárt Viktória; Rózsavölgyi–ELKH BTK ZTI, Budapest, 2021

A Lajtha-hagyatékot a Hagyományok Házában őrzik.

Jegyzetek

Források és további információk Pávai István: Lajtha László, a zenefolklorista Lajtha László: A népzenéről BMC Fidelio Hagyományok Háza honlapja A hét zeneműve – Lajtha: Három noktürn, op. 34. Fotó Film: Népzenebiológia – Lajtha László, a népzenekutató Életrajza a Hagyományok Háza oldalán Berlász Melinda: Lajtha László; Akadémiai, Budapest, 1984 (A múlt magyar tudósai) Hommage à Lajtha. Két írás Lajtha Lászlótól. Emlékfüzet; szerk., bev. Berlász Melinda; Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1988 Lajtha László Emlékülés. 1992. március 22.; szerk. Vinczeffy Adrienne; BDTF Zenei Intézet, Szombathely, 1992 (Zenei füzetek) Breuer János: Fejezetek Lajtha Lászlóról; EMB, Budapest, 1992 Lajtha tanár úr, 1892–1992; szerk. Retkesné Szilvássy Ildikó, fotó Ujváry Dániel; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest, Solymosi Tari Emőke: "...magam titkos szobája". Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai; Hagyományok Háza, Budapest, 2007 Lajtha László, a zenefolklorista. Egy kiállítás képei és dokumentumai; szerk. Pávai István; Hagyományok Háza, Budapest, 2009 Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról; Hagyományok Háza, Budapest, 2010 A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval; jegyz., utószó Solymosi Tari Emőke; Hagyományok Háza, Budapest, 2010 Ozsvárt Viktória: Álomkép és valóság. Lajtha László utolsó alkotókorszaka; Balassi, Budapest, 2023

Kapcsolódó szócikk Egy gyönge kismadár

Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Magyar népzenegyűjtők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Nemzeti Zenede oktatói Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Néprajzi Múzeum munkatársai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek