A Pesterzsébeti Papírgyár egy ma már nem működő ipari üzem volt Budapest XXIII. kerületében. Nevével ellentétben napjainkban nem Pesterzsébet, hanem Soroksár területéhez tartozik.
Története A Papír- és Nyersfenéklemezgyár Részvénytársaság 1929-ben alakult, és 1931 elején kezdte meg működését. A gyár termékei közé tartozott mindenféle csomagolópapír, plakátpapír, nyerslemez, valamint szigetelőcsőpapír. Éves kapacitása az 1930-as években körülbelül 400 vagon papír és 280 vagon nyerslemez volt, a dolgozói létszám 75 férfi és 25 női munkás. A gyár berendezése saját villamos és gőzerővel működő központi gépeket foglalt magában (700 lóerő), valamint két papírgépet, hat hollandert, saját javítóműhelyt és modern pneumatikus nyersanyagadagolást. A kis Dunához kapcsolódóan saját szivattyúteleppel rendelkezett az üzemvíz biztosítására, az ivóvízellátást pedig a gyár területén található kút biztosította. A gyár területén egészségügyi és munkásellátási intézkedések is működtek, beleértve öltözőket, étkezőt és fürdőket. Az elhasznált üzemvíz környezetbarát módon, tisztított állapotban került elvezetésre. Az irodák a gyár területén helyezkedtek el. A gyár a korábban Pozsonyban működő, leszerelt és megszüntetett üzem helyére létesült. Kereskedelmi igazgatója Riemann János, üzemvezető igazgatója Exinger Károly mérnök volt.Ladányi Miksa (szerk.): Magyar városok monográfiája 18. Pestszenterzsébet, Kispest és környéke (Budapest, 1936), 159-160. o.
A gyárat a második világháború után államosították, innentől Pesterzsébeti Papírgyár néven működött.https://24.hu/fn/gazdasag/2001/07/24/papirgyartas_bermunkaban_bortonbe_szabadulva/ Az üzem 1963. június 5-tól másik 17 magyarországi papírgyárral együtt a Papíripari Vállalat (PV) keretében működött.https://magyarpapirmuzeum.webnode.hu/papirgyarak-kora/
A privatizáció során 1994-ben magánkézbe került. A gyár az 1990-es években főként csomagoló- és hullámpapírt állított elő bútorgyárak, élelmiszeripari és építőipari megrendelők számára, részben exportpiacra is. A cég alkalmazotti létszáma a privatizáció óta 134 főre nőtt, a termelés során pedig újrahasznosított nyersanyagot is felhasználtak, amelynek beszerzését a Smart Recycling Kft. koordinálta.
A 2000-es évek elején a Pesterzsébeti Papírgyár (PEP) Kft. felszámolását a Kossuth Holding Rt. végezte, és vagyona, köztük a több mint háromhektáros üzeme, pályázat útján került értékesítésre. A vállalat korábban 690 millió forint tartozást halmozott fel, és a felszámolás ellenére 75–85 fővel tovább működött, miután üzemét a Pep-Roll Papírfeldolgozó Kft. bérbe vette.https://www.economx.hu/archivum/napi-hirvero/2004/05/19/meghirdettek_a_pesterzsebeti_papirgyar_vagyonat-201719/ Az üzem 2003-ban szűnt meg végleg.https://magyarnarancs.hu/belpol/a-papir-mindent-elbir-103339
A gyárnak saját iparvágánya volt, ez azonban nem a közeli Budapest–Kelebia-vasútvonalba, hanem a Ráckevei HÉV-be volt bekötve.Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1989. jan.), MÁVTI Kft., Loór Gyula kiegészítéseivel, 1996. jún. (térkép)
A gyár épületei napjainkban is léteznek, a területet több kisebb vállalkozás használja.Google térkép
Képtár
Jegyzetek
Források Ladányi Miksa (szerk.): Magyar városok monográfiája 18. Pestszenterzsébet, Kispest és környéke (Budapest, 1936), 159-160. o. https://magyarpapirmuzeum.webnode.hu/papirgyarak-kora/ https://24.hu/fn/gazdasag/2001/07/24/papirgyartas_bermunkaban_bortonbe_szabadulva/ https://www.economx.hu/archivum/napi-hirvero/2004/05/19/meghirdettek_a_pesterzsebeti_papirgyar_vagyonat-201719/ https://magyarnarancs.hu/belpol/a-papir-mindent-elbir-103339 https://www.youtube.com/watch?v=3RlLI6-KPkw
További irodalom Lakatos Ernő – Lukács Mátyás – Nagy Ernő – Sütő Anna: Pesterzsébet, Soroksár. Budapest XX. kerületének múltja és jelene (Tanulmányok), Budapest XX. kerületi Tanács, Budapest, 1972
Kapcsolódó szócikkek HÉV összekötő- és iparvágányok listája Budapesti gyárak listája
Kategória:Technika Magyarországon Kategória:1931-ben átadott építmények Kategória:Budapest XX. kerülete Kategória:Papírgyárak