Fóris Miklós középiskolai tanár.
Élete A magyar és latin nyelv rendes tanáraként kezdte 1896-banhttps://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B1840_BaarMadasRefLeanygim_B1860_1940/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=26&layout=s a pályafutását a zilahi Református Wesselényi-kollégiumban a neves Kincs Gyula mellett.https://adt.arcanum.com/hu/view/Arkad_2009/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=508&layout=s 1897–1898-ban a tanári kézi könyvtár kezelője, 1898–1899-ben tanárkari jegyző, 1908–1910-ben az önképzőkör vezetője. Tanított alkalmanként görög nyelvet is.https://adt.arcanum.com/hu/view/Zilah_42504_ReformatusWesselenyiKollegium_42542_1912/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=28&layout=s
Ismereteink szerint ő volt az első, aki (1899. július 16-án) kritikát írt a Szilágyság című lapban a fiatal Ady Endre verseiről, pontosabban a Versek kötetről.https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilag_1924_08/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=246&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap1891_1926_10/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=25&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/UjMagyarsag_1943_09/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=282&layout=s (Erről még 1942-ben is külön interjút készítettek vele.)https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlapPozsony_1942_10/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=143&layout=s
1907-ben kisebb tanulmányt jelentetett meg Toldy Ferencről, amelyet az Egyetemes Philologiai Közlöny is számon tartott, és bírálatot közölt róla.https://adt.arcanum.com/hu/view/EgyetemesFilologiaiKozlony_1907/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=971&layout=s
A Tanácsköztársaság után követően Budapestre költözött, és 1921-től a budai Baár–Madas Református Gimnázium tanáraként dolgozott. Ő volt az intézmény első latin tanára,https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B1840_BaarMadasRefLeanygim_B1860_1940/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=22&layout=s és ő vezette az Ifjúsági Önképzőkört is.https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B1840_BaarMadasRefLeanygim_B1860_1940/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=23&layout=s Az 1920-as években kollégái itt ünnepelték pedagógusi pályafutásának harmincéves jubileumát. A megható ünnepségen az igazgatótanács képviseletében megjelent dr. Darányi Gyula udvari főtanácsos, elnök, valamint dr. Imre Sándor egyetemi tanár, egyházkerületi előadó is. Utóbbi szívhez szóló beszédében hangsúlyozta, hogy Fóris Nagyenyedről Bethlen Gábor, Zilahról pedig a nagy Wesselényi szellemi örökségét hozta magával, amelyet új szolgálati helyén is gondosan ápol és továbbad.
Nagy munkája volt a dr. Ványi Ferenccel és dr. Tóth Andrással közösen szerkesztett, 880 oldalas Irodalmi lexikon 1927-ben,https://adt.arcanum.com/hu/view/KonyvbaratokLapja_1927-1928/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=199&layout=s amely a Könyvbarátok Lapja korabeli ismertetése szerint:
„A könyv anyaga körültekintő gonddal van összeállítva, adatai pontosak, teljes egészében szolid és megbízható munka. Egész iránya inkább adatközlő, mint méltató s ebben a tekintetben talán kelleténél tartózkodóbb is. Az iskola s a nagyközönség érdekét sem sikerült benne kellő összhangba hozni s vannak bizonyos egyenetlenségei és hézagai, melyeket határozottabb szempontoktól irányított szerkesztés elkerülhetett volna.”
1931-ben vonult nyugalomba. Zilahon 25, Budapesten 10 évet tanított.
Az 1930-as években a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja volt.https://adt.arcanum.com/hu/view/IrodalomTortenet_1934/?query=%22f%C3%B3ris+mikl%C3%B3s%22&pg=4&layout=s
Jegyzetek
Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Zilahiak Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Szerkesztők