A királynő (eredeti cím: The Queen) 2006-ban bemutatott brit–francia–olasz életrajzi filmdráma Stephen Frears rendezésében. A címszerepben Helen Mirren látható. A film bepillantást nyújt a II. Erzsébet brit királynő és Tony Blair brit miniszterelnök közti politikai viszonyba a Diana walesi hercegnő halálát követő küzdelmes időszakban, miközben kompromisszumra törekszenek a haláleset kezelésében: a királyi család személyes tragédiája szemben áll a nyilvánosság igényével, hogy maguk is leróják kegyeletüket.
A film pozitív kritikákat kapott és számos egyéb díj mellett Oscar- és Golden Globe-díjat nyert. Mirren a kritikai elismerésen túl szintén több díjat átvehetett, 2006 legünnepeltebb színésznői teljesítményét nyújtva megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscart.
Cselekmény
A film az 1997-es brit választásokkal kezdődik, amikor Tony Blair lett az Egyesült Királyság első munkáspárti miniszterelnöke 18 év után. Miközben modellt ül egy hivatalos portréhoz, a királynő beszélgetésbe elegyedik a festővel és kifejezi sajnálatát, amiért ő nem szavazhat. Erzsébet királynő kissé aggódik az új miniszterelnök és ’modernizálási’ ígéretei miatt, de Blair megfogadja, hogy megbecsüli a királyi család függetlenségét. Ellátogat a Buckingham-palotába az első heti audiencia alkalmából, ahol a királynő felkéri őt kormányalakításra.
Néhány hónappal később Diána walesi hercegné életét veszti egy autóbalesetben Párizsban, ahol barátjával, Dodi Al-Fayeddel tartózkodott. Nagy-Britanniában kitör az elkeseredettség, emberek milliói érkeznek a Buckingham-palotához, hogy virágokat helyezzenek a kerítés melleé. Blair nyilvános beszédet mond, amit PR-osa, Alastair Campbell írt meg, s amelyben Diánát „a nép hercegnőjének”’ írja le. A szókapcsolat szállóigévé válik.
Ezalatt a királyi család még mindig vakációját tölti a Balmorali kastélyban, a királynő skót rezidenciájában a skóciai Aberdeenshire-ben, amit a film kontrasztba állít a Blair család relatíve szerény középosztálybeli háztartásával. Diana halála vegyes érzelmekkel tölti el a család legidősebb tagjait; sosem kedvelték őt igazán míg élt. A királynő kifejti, hogy Diána már nem tartozik a királyi családhoz, mivel egy évvel korábban elvált férjétől, a walesi hercegtől, a királynő fiától. Ebből következően a királynő ragaszkodik ahhoz, hogy a temetést a néhai hercegnő saját családjának személyes ügyeként kezeljék. Később mégis beleegyezik, hogy Károly herceg a királynő repülőgépével Párizsba utazzon, hogy hazahozza Diana holttestét Nagy-Britanniába. Károly intézkedik, hogy Diana koporsója királyi elbánásban részesüljön, s ne csupán egy „egyszerű fadoboz” legyen.
Londonban a csokrok tovább halmozódnak a palota kerítésénél, így az őrségváltáshoz kénytelenek egy másik kaput használni. Ahogy telnek a napok, a királynő hallgat. A brit lapok türelmetlensége egyre növekszik a monarchia nyilatkozatának hiánya miatt. Károly herceg egy Blairrel folytatott rövid beszélgetés kifejezi egyetértését afelől, hogy nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a történéseknek. Blair népszerűsége intenzíven növekszik, a nála sokkal republikánusabb tanácsadói, köztük felesége, Cherie örömére, aki a Monarchiát reménytelenül elavultnak látja.
Blair azonban nem osztja nézeteiket. Meg akarja menteni a királyi családot „saját maguktól”, mielőtt még késő lesz. A királyi családdal való véleménykülönbsége ellenére Blair tiszteli a Monarchiát és néhány keresetlen szóval illeti Cherie-t megbecsülése hiányáért. A napokon át növekvő nyomás hatására Blair felhívja a még mindig Balmoralban tartózkodó királynőt, s egy olyan megnyilvánulást sürget, mellyel megtartható (vagy visszanyerhető) a nyilvánosságnak a monarchiába vetett bizalma. Javaslatai között szerepel, hogy királynő térjen vissza Londonba, személyesen jelenjen meg Diána temetésén a Westminsteri apátságban, a Buckingham-palota zászlaját eressze félárbócra (ez a királyi protokoll négy évszázad óta precedens nélküli lépése lenne) és a palotából tegyen élő televíziós nyilatkozatot népének Diána örökségéről.
Blair javaslatai felháborítják a királynő férjét, Fülöp herceget és édesanyját, Erzsébet anyakirálynét. Úgy vélik, e lépésekkel nevetséges módon megadnák magukat az újságok által eltúlzott érzelmi őrületnek, amely úgyis lecsillapodik, amint az emberek észhez térnek. A királynő osztja férje és anyja véleményét, de a sajtó írásait olvasva kételyek merülni fel benne. Anyjával beszélgetve azon elmélkedik, hogy az emberek értékrendjében változás ment végbe, s talán félre kellene állnia annak, aki nem képes többé megérteni népét. Édesanyja emlékezteti a királynőt esküjére, amit hercegnőként tett (egész életét, legyen az hosszú vagy rövid, odaadással szolgálja végig).
A királynő visszatér Londonba, végigsétál a kihelyezett virágoknál, majd élő tévéadásban elmondja a Blair által megírt beszédet Diána életéről és cselekedeteiről. E gesztussal láthatóan enyhíti a nyilvánosság neheztelését. Két hónappal később Blair a palotába érkezik a heti konzultációra. A királynő visszanyerte népszerűségét, de úgy érzi, sosem fogja teljesen kiheverni „azt a hetet”. Figyelmezteti Blairt, hogy egy napon ő is rá fog ébredni, hogy a nép véleménye nagy hirtelenséggel tud változni.
Szereplők Szerep Színész Magyar hangja (1. szinkron, 2007) II. Erzsébet brit királynő Helen Mirren Hámori Ildikó Tony Blair miniszterelnök Michael Sheen Széles Tamás Fülöp edinburgh-i herceg James Cromwell Szokolay Ottó Az anyakirályné Sylvia Syms Kassai Ilona Károly walesi herceg Alex Jennings Csankó Zoltán Cherie Blair, Tony Blair felesége Helen McCrory Hámori Eszter Sir Robin Janvrin Roger Allam Koroknay Géza Alastair Campbell Mark Bazeley Nagy Ervin Diána walesi hercegné Laurence Burg Dodi al-Fajed Michel Gay
A film készítése A királynő forgatása teljes egészében külső helyszíneken történt az Egyesült Királyságban, Londonban, Halton House-ban, Buckinghamshire-ben és a skót felföldön.
Mirren elmondása szerint szinte természetesen mozgott a királynő szerepében a paróka és a szemüveg felvétele után, főként mert hasonlóak az arcvonásaik – enyhén lefelé görbülő száj – az uralkodónővel. A forgatás előtt felvételeket nézett Erzsébetről és a munkálatok alatt fényképeket tartott magánál róla. Peter Morgan forgatókönyvíró szerint elég meggyőző volt ahhoz, hogy a felvételek végére a stábtagok, akik a léhasághoz és a pihenéshez szoktak, felállva fogadták Mirrent, kezüket a hátukhoz fogva tiszteletük jeléül.
Mirren elintézte, hogy a királyi családot alakító színészek – Cromwell, Jennings és Syms – több időt töltsenek együtt a kamerán kívül is, hogy összeszokjanak, akár egy igazi család.
Történelmi háttér és hitelesség Morgan rekonstruálta azon bizonyos hét eseményeit a miniszterelnökhöz és a királyi családhoz közeli meg nem nevezett forrásokkal készített kiterjedt interjúk révén. Számos ezen források közül igazolta a másikat, ami elegendő információt biztosított Morgannek a közbenső, a nyilvánosság számára nem ismert zajlású jelenetek elképzeléséhez.
A szereplők egyes nézetei ismerten megegyeznek a való életbeli megfelelőjükkel. Cherie Blair ellenséges hozzáállása a monarchiával szemben széles körben közölt, köztük a meghajlás visszautasítása. Morgan szerint a „káposzta” (cabbage) becéző szót Fülöp valóban használja feleségére.
Az irodájában Blair mögött látható elektromos gitár utalás zenészmúltjára, mikor az oxfordi St. John Collage joghallgatójaként az Ugly Rumours nevű bandában játszott. A Newcastle United-os pulóvere, amit reggelinél visel a Downing Street 10-ben, a területre, Sedgefieldre utal, amit a parlamentben képvisel és arra a tényre, hogy maga is támogatja a csapatot.
A filmben Károly herceg úgy utal fiára, Vilmosra, mint „Anglia jövendőbeli királyára”. Azonban ezen pozíció az 1707-es Act of Union óta nem létezik, amikor is a brit szigetek Egyesült Királysággá váltak, s így az uralkodó az Egyesült Királyság királyává.
Fogadtatás Kritikai visszhang A laikusnak tekinthető közönség és a szakmai kritikusok véleményét tömörítő oldalakon, mint az imdb vagy a rotten tomatoes, elsöprően pozitív fogadtatása volt és van a filmnek. A kritikusok közel tökéletesnek (97%) tekintik az alkotást, a közönség valamivel gyengébb (76%), de így is pozitív ítéletet mond a mű felett.
Fontosabb díjak és jelölések
Oscar-díj díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) jelölés: legjobb film jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears) jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan) jelölés: legjobb filmzene (Alexandre Desplat) jelölés: legjobb jelmez Golden Globe-díj díj: legjobb színésznő – dráma (Helen Mirren) díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan) jelölés: legjobb film – dráma jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears)
BAFTA-díj díj: legjobb film díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) jelölés: legjobb brit film jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears) jelölés: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen) jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan) jelölés: legjobb filmzene (Alexandre Desplat) jelölés: legjobb vágás jelölés: legjobb jelmez jelölés: legjobb smink
Goya-díj díj: legjobb európai film (Stephen Frears)
Velencei Filmfesztivál FIPRESCI-díj (Stephen Frears) Golden Osella – legjobb forgatókönyv (Peter Morgan) Volpi Kupa – legjobb színésznő (Helen Mirren)
Boston Society of Film Critics Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
British Independent Film Awards díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
Broadcast Film Critics Association Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Central Ohio Film Critics Association díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Chicago Film Critics Association Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
Chicago International Film Festival díj: közönségdíj (Stephen Frears)
Costume Designers Guild Awards díj: legjobb jelmeztervezés, jelenkorban játszódó film
Dallas-Fort Worth Film Critics Association Awards
díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) Florida Film Critics Circle Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Kansas City Film Critics Circle Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen)
Las Vegas Film Critics Society Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
London Critics Circle Film Awards díj: az év brit filmje díj: az év brit rendezője (Stephen Frears) díj: az év brit színésznője (Helen Mirren) díj: az év forgatókönyvírója (Peter Morgan)
Los Angeles Film Critics Association Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen) díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan) díj: legjobb filmzene (Alexandre Desplat)
National Board of Review, USA díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
National Society of Film Critics Awards, USA díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
New York Film Critics Circle Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
Online Film Critics Society Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Phoenix Film Critics Society Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
San Diego Film Critics Society Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
San Francisco Film Critics Circle díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Santa Barbara International Film Festival díj: legjobb alakítás (Helen Mirren)
Satellite Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
Screen Actors Guild Awards díj: legjobb női főszereplő (Helen Mirren)
Southeastern Film Critics Association Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Toronto Film Critics Association Awards díj: legjobb film díj: legjobb rendező (Stephen Frears) díj: legjobb színésznő (Helen Mirren) díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen) díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
Washington DC Area Film Critics Association Awards díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
Jegyzetek
További információk