Az AB0-hisztovércsoport-transzferáz glikoziltranszferáz aktivitású enzim, melyet az ABO gén kódol. Számos szövet és sejttípus expresszálja. Ez határozza meg az AB0-vércsoportot a sejtfelszíni glikoproteinek oligoszacharidjainak módosításával. A fehérje szekvenciájának eltérései határozzák meg a módosítás típusát és a vércsoportot. Az ABO gén ezenkívül a koszorúér-betegség nagyobb kockázatával összefüggő 27 egypontos nukleotid-polimorfizmus egyikét tartalmazza. Allélek Az ABO gén a 9q34.2 sávon van, és 7 exonból áll. Lokuszának 3 gyakori allélcsoportja van, vagyis egy gén 3 variánsa a leggyakoribb. Egy-egy szülő 1 allélt örökít.
Az A allél α-1,3-N-acetilgalactózamin-transzferázt (A-transzferáz) kódol, mely a GalNAc UDP-GalNAc donornukleotidtól a H antigén akceptorra való transzferjét katalizálja, így azt A antigénné alakítja A és AB vércsoportban.
A B allél α-1,3-galaktoziltranszferázt (B-transzferáz) kódol, mely a Gal transzferjét katalizálja az UDP-Gal donornukleotidról a H antigén akceptorra, azt B antigénné alakítja B és AB vércsoportokban. Az A és B glikoziltranszferázok közti különbség csak 4 aminosav.
A 0 allélnek egyik enzimatikus aktivitása sincs meg, aminek oka a 258. guanin deléciója miatti kereteltolódásos mutáció, mely egy N-terminális résznek felel meg. Ez kereteltolódást, ezzel együtt mindössze 117 aminosavra rövidült fehérjét eredményez. E fehérje nem képes galaktózhoz kötött fukózban véget érő oligoszacharidok módosítására, így a 0-s vércsoportban nincs jelen A vagy B antigén. E cukorkombináció a H antigén. Ez antigének fontosak a vérátömlesztés és a szervátültetés terén. További kisebb allélek is ismertek. Gyakori allélek 6 gyakori allél van európai származású embereknél. A legtöbb élő ember fenotípusa az ABO génre nézve e 6 allél valamely kombinációja: A A101 (A1) A201 (A2) B B101 (B1) 0 001 (01) 002 (01v) 003 (02) Több ritkább változat is ismert a világ emberi populációiban. Klinikai jelentőség Emberi sejtekben az ABO-alléleket és glikoziltranszferázaikat több onkológiai betegségben leírták. Anti-GTA/GTB monoklonális antitestekkel kimutatták, hogy ez enzimek hiánya összefügg a húgyhólyag- és szájepitélium malignus daganataival. Ezenkívül az AB0-vércsoport-antigének expressziója normál humán szövetekben az epitél differenciálódás típusától függ. A legtöbb rák – például a szájrák – mögött álló mechanizmusának része az A és B antigének expressziójának csökkenése. Több tanulmányban kimutattak relatív GTA- és GTB-expresszió-csökkenést a tumorfejlődéssel összefüggésben. Egy 2016-os genomszintű asszociációs tanulmány (GWAS) a hasnyálmirigyrákra való hajlammal összefüggő ABO-variánsokat mutatott ki. Klinikai marker Egy 27 lokusz kombinációján alapuló genetikai kockázatelemző tanulmányban kimutattak megnövekedett kockázatú csoportokat alkalmi és ismétlődő koszorúér-betegség és a sztatinterápia magasabb klinikai előnyeire egyaránt. A tanulmány egy közösségi kohorsztanulmányon (malmői diéta- és ráktanulmány) és 4 további, primer (JUPITER és ASCOT) és szekunder (CARE és PROVE IT-TIMI 22) prevenciós kohorszokon végzett randomizált kontrollált kísérleten alapult. Jegyzetek
További információk