Balogh Béla (Kassa, 1890. január 3. – Debrecen, 1947. december 3.Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 2031/1947. folyószám alatt.) antropológus, könyvtár- és múzeumalapító. A Deutsche Gesellschaft für Rassenforschung és a Tisza István Tudományos Társaság tagja, a Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának választmányi tagja, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének tagja, a Biological Abstracts munkatársa, az Ifjúság és Élet szerkesztőbizottságának tagja, a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület ügyvezető alelnöke, a szolnoki Verseghy Irodalmi Kör választmányi tagja, a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tagja.

Életpályája A Budapesti Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakos hallgatója volt. Az egyetemen Kövesligethy Radó (1862–1934), Entz Géza, Lenhossék Mihály (1863–1937) és Török Aurél (1842–1912) órái voltak hatással rá. Antropológiai tanulmányainak megalapozása miatt orvoskari előadásokat is látogatott.

1911-ben tanári szakvizsgát tett; bölcsészdoktori diplomát kapott. 1912–1913 között önkéntesként szolgált a magyar királyi I. honvéd gyalogezrednél Bécsben, majd Budapesten. 1913–1914 között egy magánintézetben oktatott. Ezután bevonult a magyar királyi 2. honvéd gyalogezredhez Gyulára. 1915-ben orosz hadifogságba esett; Szibériába hurcolták. 1918-ban tért vissza Magyarországra. 1918-tól a Szolnoki Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tanított.

1923-tól az Antropológiai Füzetek munkatársa lett. 1926–1927 között a kiállítás anyaga megjelent a gimnázium értesítőjében is.

1933-ban a polgármester, az intézmény, valamint az intézményt támogató társadalmi egyesület megszervezésével őt bízták meg. 1934-ben nyílt meg a közkönyvtár. 1934-től a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem magántanára lett. 1935-ben elindította a Szolnok m. v. Közkönyvtárának és Múzeumi Gyűjtőhelyének kiadványai című sorozatot.

1941-ig tovább tanított a szolnoki gimnáziumban, s a könyvtár igazgatói teendőit is ellátta. 1941-ben gimnáziumi tanári állását feladva Debrecenbe költözött. 1943-ban a 3500 darabból álló múzeumi gyűjteményt három helyiségben, vitrinekben helyezték el. 1946-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki.

Munkássága Az 1920-as évek elejétől tanítványaival együtt gyűjteni kezdte a véletlenül felszínre került régészeti leleteket. Gyűjtőútjai során felismerte, hogy Szolnoknak nincsen olyan intézménye, amelynek hivatása a hagyományok gyűjtése, megőrzése, ápolása és megismertetése volna, vagyis nincs múzeuma és nyilvános könyvtára. A Magyar Földrajzi Társaság 1927. évi országos vándorgyűlése alkalmából tanártársaival kiállítást szervezett Szolnokon. A szolnoki múzeum eszméjét támogatta Bátky Zsigmond, a Magyar Néprajzi Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója és Márton Lajos, a Régészeti Osztály igazgatója is. Tanítványai sok száz aláírást gyűjtöttek a múzeum megalapításáért. Lelkes és kitartó munkája nyomán, diákjai segítségével, társadalmi összefogással megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, azzal a céllal, hogy anyagilag és erkölcsileg hozzájáruljon a városi nyilvános könyvtár és a múzeumi gyűjtőhely fenntartásához. A város helyiséget adott erre a célra, felajánlotta a birtokában lévő könyveket, valamint anyagi segítséget is nyújtott a bebútorozáshoz. A múzeum alapja saját gyűjteménye volt, állományát később többen is gazdagították ajándékaikkal; ide került Hild Viktor (1855–1929) vármegyei főlevéltáros gyűjteménye, jegyzetei és szakkönyvtára is. Fontos feladatának tekintette a tudományos és ismeretterjesztő előadások tartását, valamint kiadványok megjelentetését. Összeállította és sajtó alá rendezte Szolnok közkönyvtárának katalógusát. Tudományos kutatómunkája leginkább az iskolás gyerekek és az egyetemisták testi fejlettségére és a nagykunok antropológiájára irányult. Tanulmányai az Antropológiai Füzetekben, a Természettudományi Közlönyben, a Tanáregyesületi Közlönyben, a Földrajzi Közleményekben, a Debreceni Szemlében és egyéb folyóiratokban jelentek meg.

Családja Szülei: Balogh László és Lengyel Irma voltak.Dr. Kürthy László: Dr. Balogh Béla élete és munkássága. Szolnok, 1996. 4. p. 1914. július 28-án megnősült, felesége Betkowsky Ilona lett.https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Arckepcsarnok_2/?pg=10&layout=s

A Debreceni köztemetőben temették el.Gyászjelentése

Művei Adatok a lapockacsont méreti vizsgálatához. Osteometriai tanulmány (Budapest, 1911) Szolnok város és környékének földrajza. Földrajzi alapfogalmak. Szolnok közép- és középfokú iskoláinak I. osztálya számára (Budapest, 1931) Vizsgálatok az ifjúság teljesítményeiről. Sportantropológiai tanulmány (Budapest, 1934) Az ujjak bőrlécrendszere örökléstani szempontból (Budapest, 1935) A nevelés biológiai alapjai (Szolnok, 1938) A debreceni egyetemi hallgatók antropológiai vizsgálata az 1938-39. tanévben (Debrecen, 1942) Embertani vizsgálatok a Nagykunságban (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1944-1945)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Balogh Béla, a múzeumalapító Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

További információk Kürthy László: Dr. Balogh Béla élete és munkássága (Szolnok, 1996) Pató Mária: A szolnoki városi könyvtár és múzeum története 1933-1944 (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve X. Szerk. Szabó László, Tálas László, Madaras László. Szolnok, 1997, 85-96.) Kertész Róbert: Állandó értékek a változó időben (in: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Szerkesztette: V. Szász József. Szolnok, 2000, 103-119.) Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeállította: Csontos László amatőr temetőkutató. Budapest, Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.

Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar antropológusok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók