II. Máté, románosan Matei Ghica Fanarióta fejedelem volt, aki az oszmán kormányzat szolgálata után Havasalföld hoszpodárja lett 1752–1753 között, majd Moldváé 1753–1756 között.
Élete Máté Grigore Ghica fejedelem és konstantinápolyi görög származású felesége, Zoé Manos fiatalabb fia volt. Pályafutását a „Fényes Porta” dragománjaként (tolmács-diplomataként) kezdte 1751 és 1752 között. Ezt követően Havasalföld fejedelmévé nevezték ki, ahol 1752. szeptember 3-tól 1753. július 3-ig uralkodott. Ekkor Moldvába helyezték át, ahol 1753. július 3-tól 1756. február 19-ig töltötte be a fejedelmi tisztséget. Uralkodását konfliktusok jellemezték a bojárokkal, valamint a lakosság súlyos adóztatása. A választásos monarchia torz politikai és pénzügyi rendszerének foglya volt: a trón megszerzéséhez és megtartásához egyre nagyobb összegeket kellett fizetni (az oszmánoknak fizetendő adó és az athoszi kolostoroknak járó egyházi tized mellett). Így elődeihez hasonlóan hozzájárult a román fejedelemségek gazdasági kizsákmányolásához. Adósságai törlesztése érdekében továbbra is bérbe adta a moldvai és havasalföldi hivatalokat különböző származású pénzembereknek (görögöknek, örményeknek, arvanitáknak, romaniotáknak, szefárdoknak vagy levanteiaknak), ami idegenellenes hangulatot keltett a parasztság körében.
Még több évtizedet élt.
Házassága és utódai Máté Smarandát, Grigore Basa Mihalopol leányát vette feleségül, akitől négy gyermeke született:
Grigore Gheorghe Nicolae Zoita, aki Vasile Costache vornik felesége lett
Fordítás
Források Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896) Alexandre A.C. Sturdza L'Europe Orientale et le rôle historique des Maurocordato (1660-1830). Librairie Plon Paris (1913). Nicolae Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale. (1920) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Științifică și Enciclopedică, Bucarest, 1977. Mihail Dimitri Sturdza, Dictionnaire historique et généalogique des grandes familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople, M.-D. Sturdza, Paris, chez l'auteur, 1983. Jean-Michel Cantacuzène, Mille ans dans les Balkans, Éditions Christian, Paris, 1992. () Gilles Veinstein, Les Ottomans et la mort (1996) (). Joëlle Dalegre Grecs et Ottomans 1453-1923. De la chute de Constantinople à la fin de l’Empire Ottoman, L’Harmattan Paris (2002) (). Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), (). Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008).
Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1756-ban elhunyt személyek