bélyegkép|Egy Kr. e. 19. századi, bronz, egyiptomi epszilon bárd (restaurált szár és pólya), Metropolitan Museum of Art. Az epszilon bárd a görög epszilon (ϵ) betűhöz való hasonlóságáról kapta a nevét. Az epszilon bárdot széles körben használták a Közel-Keleten. Eleinte Mezopotámiában és a Levante területén jelent meg, a használata onnan terjedt át Egyiptomba. A bárdot egyiptomi hieroglifákon is ábrázolják. Asszír változatának bronz példányait a British Museumban őrzik. A fegyvert ritkán ábrázolják, az ókori katonák jellemzően lándzsával, más formájú bárdokkal vagy Egyiptomban hopessel harcoltak. Egyes történészek az epszilon bárdot a "szegény ember" khopesének nevezik, lehetséges, hogy az epszilon bárdot a kevésbé értékes gyalogsághoz rendelték, míg a fő erők a khopessel voltak felszerelve. Mindenképpen drága eszköz volt, hiszen a széles fejéhez szükséges bronzból akár két hagyományos bárdot is készíthettek volna.
A bárdfejet bronzból vagy rézből készítették, majd a nyelére markolattüskékkel illesztették. A fegyver páncéltörő képessége nagyon gyenge volt, emiatt szorult ki a Levante területéről, viszont ez nem okozott gondot Egyiptomban. Ráadásul illeszkedett az egyiptomiak szokásához, akik köpű helyett tüskékkel rögzítették bárdjaik fejét a nyélhez. Az epszilon bárd fejét rendszerint három ponton rögzítették a nyélhez. Ezek a markolattüskék a markolat vájataiba illeszkedtek. Ezután a szilárd illeszkedés biztosítása érdekében rögzítik őket. Maradt fönn olyan példány is, amely esetén a fanyélnek ezt a részét ezüst cső borította. Egyes epszilon bárdok rendkívül hasonlítottak a berdishez, ezeket annak megfelelően középen köpűvel rögzítették a nyélhez. Lásd a mellékelt link kánaáni bárdját. Hatti területéről szintén kissé eltérő formájú bárdok kerültek elő.
Az epszilon bárd használhatósága némileg korlátozottabb, mint a berdisé, mivel bár ugyanaz az alapkonstrukciója, nincs hegye, amely túlnyúlik a markolat hatósugarán. Emiatt nem lehet szúrófegyverként használni, ehelyett csak a harcos lendítésének erejére támaszkodik.
Az epszilon bárdhoz a berdisen kívül hasonlít a szemes bárd (eye-axe) is, ami rövidebb fejű, fél kézzel forgatható bárd. Ezeket szintén a Közel-Keleten használták ugyanebben az időszakban.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Ókori fegyverek