Gustav Meyer , Gustav Meyrink álnéven osztrák író, regényíró, drámaíró, műfordító és bankár, akit leginkább Der Golem című regénye tett híressé. A „természetfeletti irodalom területén a legelismertebb német nyelvű íróként” jellemeztek.

Gyermekkora Gustav Meyrink Gustav Meyer néven született Bécsben, az Ausztria–Magyarországon (ma Ausztria). Báró Karl von Varnbüler und zu Hemmingen, württembergi miniszter és Maria Wilhelmina Adelheid Meier színésznő törvénytelen fia volt. Meyrink, néhány kortársa állításaival ellentétben, nem volt zsidó származású – ez a pletyka abból eredt, hogy édesanyját egy azonos nevű zsidó nővel keverték össze.

Tizenhárom éves koráig Meyrink főként Münchenben élt, ahol elvégezte az általános iskolát. Ezután rövid ideig Hamburgban maradt, míg édesanyja 1883-ban Prágába nem költözött.

Prága Meyrink húsz évig élt Prágában, és sokszor ábrázolta műveiben. 1889-ben Christian Morgenstern költő unokaöccsével megalapította saját banktársaságát, "Meier & Morgenstern" néven.

Prágában egy olyan esemény történt, amely gondviselésszerű szerepet játszott Meyrink életében. Meyrink leírta "Der Pilot" című önéletrajzi novellában. Azon a napon, 1892. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony estéjén a huszonnégy éves Meyrink állítólag az asztalánál állt, fegyvert szegezve a fejéhez, elszántan arra, hogy lelövi magát. Abban a pillanatban furcsa kaparászó hangot hallott, és valaki egy apró füzetet tett az ajtaja alá. A füzet címe „Túlvilág” volt. Meyrinket meglepte ez a drámai véletlen, és elkezdte tanulmányozni az okkult irodalmat. Teozófiát, kabbalát, keresztény szofiológiát és keleti miszticizmust tanult. Meyrink haláláig jógát és más okkult gyakorlatokat végzett. Ezen tanulmányok és gyakorlatok eredményei megtalálhatók műveiben, amelyek szinte mindig különféle okkult hagyományokkal foglalkoznak.

Meyrink 1891 és 1902 között bankigazgatóként dolgozott, amikor csalással vádolták, miközben pletykák keringtek arról, hogy a bank ügyeit a spiritizmussal összhangban irányította. Bár két hónap múlva szabadon engedték a börtönből, banki karrierje gyakorlatilag véget ért. Börtönélményeit leghíresebb regényében, a Gólemben (1913–14) mutatja be.

Korai munkái

Az 1900-as években Meyrink szatirikus novellákat kezdett publikálni a Simplicissimus magazinban, anyja vezetéknevével írva alá őket. 1903 tavaszán jelent meg első könyve, a Der heiße Soldat. Körülbelül ugyanekkor költözött Bécsbe. Érkezése után szinte azonnal kiadta novelláinak egy újabb gyűjteményét: Orchideen. Sonderbare Geschichten.

1905. május 8-án Meyrink feleségül vette Philomene Berntet, akit 1896 óta ismert. 1906. július 16-án megszületett lánya, Sybille Felizitas. 1908. január 17-én, két nappal Meyrink negyvenedik születésnapja előtt megszületett második fia, Harro Fortunat. Ezt követően Meyrink második regényének, a Das grüne Gesicht-nek a főszereplője ugyanezt a nevet kapta. 1908-ban jelent meg a harmadik novelláskötet, a Wachsfigurenkabinett.

Mivel pénzre volt szüksége, Meyrink fordítóként kezdett dolgozni, és termékeny fordító lett; öt év alatt sikerült németre fordítania Charles Dickens tizenöt kötetét, valamint Rudyard Kipling és Lafcadio Hearn műveit. Haláláig folytatta a fordítást, többek között különféle okkult műveket, sőt még az Egyiptomi Halottak könyvét is. Meyrink emellett egy sor okkult témájú könyvet szerkesztett.

1911-ben Meyrink családjával a kis bajor városba, Starnbergbe költözött, és 1913-ban Münchenben megjelent a Des deutschen Spießers Wunderhorn (A német filiszteus varázsszarva) című könyv. A könyv az előző három könyv és számos új novella gyűjteménye volt; a cím a Des Knaben Wunderhorn, német népdalok és versek gyűjteményének paródiája. E történetek közül sok szatirikus stílusú volt, olyan intézményeket gúnyoltak ki, mint a hadsereg és az egyház; Karl Kraus osztrák író később úgy jellemezte Meyrink munkásságát, mint amely a "buddhizmust a gyalogság iránti ellenszenvvel" ötvözi.

Hírneve 1915-ben jelent meg Meyrink első és leghíresebb regénye, a Der Golem, bár vázlatai 1908-ig vezethetők vissza. A regény egy zsidó legendán alapul, amely egy rabbiról szól, aki agyagból készített egy gólem nevű élőlényt, és egy kabbalisztikus varázslattal életre keltette, bár ezeknek a legendáknak kevés közük van a történet cselekményéhez. A főszereplő Athanasius Pernath, egy kortárs prágai vésnök. Az olvasóra van bízva, hogy eldöntse, Pernath egyszerűen csak leírja-e a hallucinációit, vagy fokozatosan valódi gólemmé válik. Frenschkowski a gólemet egyszerre "mélyreható beavatási meseként és városi fantáziaként" írja le. A regény nagy kereskedelmi sikert aratott. 1916-ban újabb novelláskötet jelent meg, a Fledermäuse (Denevérek), majd hamarosan egy második regény, a Das grüne Gesicht (A zöld arc). A következő évben megírta harmadik regényét, a Walpurgis-éj-t (Walpurgisnacht). E művek sikere miatt Meyrinket a három legfontosabb német nyelvű természetfeletti irodalom szerzője közé sorolták (Hanns Heinz Ewers és Karl Hans Strobl mellett).

Meyrink ellenezte az első világháborút (akkoriban Nagy Háborúnak nevezték), ami miatt a német nacionalisták elítélték; a német „Völkisch” újságíró, Albert Zimmermann (1873–1933) szerint Meyrink „a német nacionalista eszme egyik legokosabb és legveszélyesebb ellenfele. Ezreket és ezreket fog befolyásolni – és megrontani –, ahogyan Heine is tette.” 1916-ban Ausztriában a Des deutschen Spießers Wunderhorn-t betiltották.

1920-ra Meyrink anyagi helyzete javult, így villát vásárolt Starnbergben. A villa A gólem című regényből ismert ház után „Az utolsó lámpás háza” néven vált ismertté. Ott élt családjával a következő nyolc évben, és további két művet írt – Der weiße Dominikaner (A fehér dominikánus) és Meyrink leghosszabb regényét, a Der Engel vom westlichen Fenster-t (A nyugati ablak angyala).

1927-ben Meyrink hivatalosan áttért a mahájána buddhizmusra.

Halála 1931 telén, síelés közben Meyrink fia súlyos gerincsérülést szenvedett, és élete végéig a karosszékéhez lett kötve. 1932. július 12-én, 24 éves korában öngyilkosságot követett el – ugyanabban a korban, amikor apja is fontolgatta. Meyrink fél évvel túlélte fiát. 1932. december 4-én halt meg a bajorországi Starnbergben. Utolsó napjaiban vízkór következtében heveny légszomj gyötörte. A felesége beszámolója szerint férje azt mondta neki, hogy teljesen tudatosan akar meghalni (Ich will ganz bewusst sterben). Ezután levette az ingét, széttárta a karját, és a felkelő napot nézve halt meg. A starnbergi temetőben nyugszik.

Elismerése Frenschkowski megjegyzi, hogy „a legtöbb német és osztrák fantasztikus íróéhoz hasonlóan könyveit is betiltották a náci korszakban”. Később Meyrink munkássága újjáéledésnek örvendett; Meyrinkről a francia L'Herne folyóirat különszáma (1976) is írt, és műveit lefordították spanyol, francia, orosz, portugál, holland és angol nyelvre.

Könyvei Der heiße Soldat und andere Geschichten, 1903 Orchideen. Sonderbare Geschichten, 1904 Wachsfigurenkabinett, 1907 “Der Stein der Tiefe,” a Pan irodalmi és művészeti folyóiratban megjelent részlet, 1911 Des deutschen Spießers Wunderhorn, 1909 Der Violette Tod, 1913 Der Golem, 1913/1914-ben folytatásokban jelent meg, regény formájában 1915-ben adták ki Fledermäuse, 1916 Das grüne Gesicht, 1916 Walpurgisnacht, 1917 Der Mann auf der Flasche, 1920 J.H. Obereits Besuch bei den Zeit-Egeln, 1916 Der weiße Dominikaner, 1921 An der Grenze des Jenseits, 1923 Goldmachergeschichten, August Scherl Verlag, Berlin 1925 Die Heimtückischen Champagnons und Andere Geschichten, 1925 Meister Leonhard, 1925 Der Engel vom westlichen Fenster, 1927 Der Uhrmacher, 1937 (posztumusz)

Magyarul A zöld arc (Das grüne Gesicht) – CRC Press, Debrecen, 2001 · · Fordította: Újvári Péter A nyugati ablak angyala (Der Engel vom westlichen Fenster) – Göncöl, 2003 · · Fordította: Déry Tibor A jövő érzékelésének lehetőségei – Hermit, Miskolc, 2003 · · Fordította: Ladányi Lóránd Az órás: válogatott elbeszélések és szatírák – Eri, Budapest, 2006 · · Fordította: Tandori Dezső · Illusztrálta: Carl Olaf Petersen Gólem – Ulpius-ház, Budapest, 2010 · · Fordította: Szűr-Szabó Katalin A fehér dominikánus (Der weisse Dominikaner) – Aquarius Kulturális Alapítvány, 2017 · · Fordította: Moly Tamás Walpurgis-éj – Hermit, Miskolc, 2022 · · Fordította: Szász Menyhért Gólem – Hermit, Miskolc, 2022 · · Fordította: Kelen Ferenc Önéletrajzi írások – Magánkiadás, 2024 ·

Jegyzetek

Fordítás

További információk Gustav Meyrink

Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Osztrák költők, írók Kategória:Buddhisták