bélyeg|252px|Sírja a székelyudvarhelyi református temetőben
Kovásznai Becsek Aladár (Székelyudvarhely, 1876. február 27. – Budapest, 1945. január 15.) székelyudvarhelyi közgazdász, nyomda- és laptulajdonos, újságíró, főszerkesztő, vezérigazgató, közéleti személy.
Életpályája Iskoláit 1881-ben a székelyudvarhelyi református kollégiumban kezdte, majd kereskedelmi iskolát végzett Budapesten. 1896-ban apja, betegeskedése miatt, az 1868-ban alapított nyomdáját társas céggé alakította Becsek D. és Fia Könyvnyomda néven, amelynek nevéből Becsek Aladár, apja halála (1897) után elhagyta az „és”-t. 1898-ban alig 22 évesen újraindította az egykori Udvarhelyi Híradót, amelynek 1918 novemberi megszűntéig vezetője, kiadója és tulajdonosa volt. Ekkor eladta a nyomdát és az újságot is, utóbbit az új tulajdonosok át is nevezték Székely Közéletre.
Pályája kezdetén a Szabadelvű Párt híve volt, később, a századfordulótól a Függetlenségi Párt támogatója lett. 1920-ban apósa helyett megválasztották az Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. vezérigazgatójának. A húszas-harmincas években Székelyudvarhely meghatározó közéleti személyisége volt, az udvarhelyi Kaszinónak 21 éven át titkára, az 1922-ben létrejött Udvarhely vármegyei Magyar Nemzeti Párt végrehajtó bizottságának a tagja, a harmincas évek végén a Kereskedő Társulat elnöke volt. Ő terjesztette elő 1925-ben azt a röpiratot, amelyben a Székelyudvarhelyről Csíkszeredába vezető vasútvonal elkészítését szorgalmazta.
Lelkes támogatója volt a város művelődési és sportéletének, támogatta többek között a Hargita futballcsapatot, a Jótékony Nőegyletet, a Székely Dalegyletet, a fúvószenekart. Jelentős összegekkel támogatta elsősorban az iskolákat és a református egyházat.
1944 őszén feleségével a közelgő front elől Budapestre menekült. Ott halt meg a főváros ostromakor 1945 januárjában, amikor lakásuk udvarán egy bombarepesz eltalálta. Síremléke a székelyudvarhelyi református temető felső részében van.
Családja Apja, Becsek Dániel (1834–1897) 1868-ban alapította Székelyudvarhely első nyomdáját. Itt nyomtatták többek között az 1877-ben a Szakács Mózes kollégiumi tanár szerkesztésében kiadott Udvarhelyi Híradót. Anyja Jánossy Eszter. Első felesége steinburgi Pildner Ottó takarékpénztári igazgató lánya, Pildner Viktorin, aki 1925-ben elhunyt. Második felesége dr. Mezei Ödön főorvos lánya, Mezei Kornélia, akivel 1926-ban esküdtek meg. Egyik házasságából sem született gyermek.
Források Becsek Aladár, Romániai magyar lexikon, adatbank.ro Fecső Zoltán: Becsek Aladár (1876–1945). Pintér D. István (szerk.): Udvarhelyi Hiradó Kalendárium 2000. Székelyudvarhely, 2000, 99–109. o.
További információk Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest, 1993, 147–158. M. Hubbes Éva: Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik. Székelyudvarhely, 1998, 5, 8, 9, 44–55. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely, 1900, 25. Online hozzáférés Katona Zoltán: Egy helyi mecénás tragikus halála: 75 éve hunyt el Becsek Aladár. liget.ro, 2020. jan. 23. Online hozzáférés. (Letöltve: 2022. dec. 10.)
Kapcsolódó szócikkek
Betegh Pál bélyeg|balra|252px|Az Udvarhelyi Híradó első száma Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar lapkiadók Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Székelyudvarhelyiek