bélyegkép|253px|jobbra|Vadim Szuharevszkij, az ukrán drónerők megszervezője és első parancsnoka A pilóta nélküli rendszerek erői, röviden SZBSZ (ukránul: Сили безпілотних систем Збройних сил України, magyar átírásban: Szili bezpilotnih szisztem Zbrojnih Szil Ukrajini), a sajtóban gyakran ukrán drónerők az Ukrán Fegyveres Erők egyik önálló fegyverneme (ukr. рід військ), amely a pilóta nélküli légi, szárazföldi és vízi rendszerek alkalmazására, valamint ezek harctéri integrációjára szakosodott. A fegyvernem feladatai közé tartozik a felderítés, a célmegjelölés és tüzérségi korrekció, a közvetlen csapásmérés – különösen FPV- és egyéb támadó drónok alkalmazásával –, továbbá a nagy hatótávolságú, mélységi műveletek végrehajtása.
A pilóta nélküli rendszerek tömeges alkalmazása az orosz–ukrán háború során vált meghatározóvá, ami szükségessé tette a korábban széttagolt drónképességek központosított szervezését és egységes doktrína alá rendelését. Ennek eredményeként jött létre a külön fegyvernem, amely egyaránt magában foglalja a harcoló alakulatoknál működő, közvetlen támogatást nyújtó drónegységeket, valamint a központi alárendeltségű, operatív és stratégiai feladatokra alkalmazott pilóta nélküli rendszereket.
A fegyvernem működése a pilóta nélküli rendszerek tömeges, hálózatalapú alkalmazására épül, amelyben a szenzorok, az adatfeldolgozás és a csapásmérő eszközök szoros integrációja valósul meg. Ez a megközelítés az ukrán hadviselés egyik meghatározó elemévé vált, és jelentős hatást gyakorolt a modern katonai doktrínák fejlődésére.
Története A pilóta nélküli rendszerek harctéri alkalmazása Ukrajnában már a 2014-ben kezdődő kelet-ukrajnai háború idején megjelent, elsősorban felderítési és tüzérségi korrekciós feladatokban. Ebben az időszakban a hadsereg és az önkéntes egységek főként kereskedelmi forgalomban kapható drónokat alkalmaztak, amelyek korlátozott képességeik ellenére is jelentős előnyt biztosítottak a célfelderítés és a tűzvezetés terén.
A pilóta nélküli rendszerek szerepe az orosz–ukrán háború 2022-ben kezdődő teljes körű szakaszában vált meghatározóvá. A harcok intenzitása és a hagyományos felderítési eszközök korlátai miatt a drónok tömeges alkalmazása gyorsan elterjedt, különösen a frontvonal menti megfigyelés, a tüzérségi célmegjelölés, valamint a rögtönzött csapásmérő képességek területén. Ezzel párhuzamosan megjelentek az első, kifejezetten harctéri használatra átalakított FPV drónok, amelyek robbanóeszközzel felszerelve közvetlen támadóeszközként is alkalmazhatók voltak.
A kezdeti időszakban a drónok alkalmazása nagyrészt decentralizált módon, különböző katonai és félkatonai szervezetek, valamint önkéntes kezdeményezések keretében történt. A gyors technológiai fejlődés és a harctéri tapasztalatok azonban rámutattak a képességek széttagoltságából adódó korlátokra, különösen a kommunikáció, az elektronikai hadviselés és a logisztika területén. Ennek következtében fokozatosan megindult a drónképességek központosítása és szervezeti integrációja.
A korai ukrán drónhadviselés fejlődésében fontos szerepet játszott a Aerorozvidka nevű szervezet, amely önkéntes és technológiai közösségként alakult ki a kelet-ukrajnai háború időszakában. A szervezet úttörő módon alkalmazott kereskedelmi drónokat felderítési, célmegjelölési és tüzérségi támogatási feladatokra, miközben digitális adatmegosztási és hálózatalapú harcvezetési megoldásokat is fejlesztett. Az Aerorozvidka tevékenysége jelentős hatást gyakorolt az ukrán drónhadviselési doktrína fejlődésére, valamint a későbbi pilóta nélküli rendszerek erőinek kialakulására. A szervezet által alkalmazott digitális adatkezelési és harctéri koordinációs megoldások hozzájárultak a későbbi ukrán C4ISR rendszerek, köztük a Delta vezetés-irányítási rendszer kialakulásához is.
A fejlődési folyamatban meghatározó szerepet játszottak azok az egységek, amelyek a háború korai szakaszában úttörő módon alkalmazták a pilóta nélküli rendszereket. Ezek közé tartozott a Magyar Madarai nevű egység is, amelyet Bródi Róbert (hívójele: „Magyar”) szervezett meg. Az alakulat a felderítés és a csapásmérő drónok kombinált alkalmazásával szerzett tapasztalatai révén hozzájárult a hatékony drónhadviselési eljárások kialakításához, és fontos szerepet játszott a későbbi szervezeti és doktrinális fejlesztések megalapozásában. A drónképességek intézményesítésének irányába tett fontos lépést volt, hogy 2024. február 6-án Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kiadta az „A védelmi erők képességeinek növeléséről” szóló 51/2024. számú rendeletet, amely utasította a kormányt és a vezérkart a pilóta nélküli rendszerek önálló fegyvernemének létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozására, valamint előirányozta a kérdés megvitatását a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsban (RNBOU). A rendeletet követően a fegyvernem megszervezésével Vadim Szuharevszkijt, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának helyettesét bízták meg, aki a szervezési folyamat irányítása mellett később a pilóta nélküli rendszerek erőinek első parancsnoka lett. Szuharevszkij korábban az 59. önálló rohamdandár parancsnoka volt, és ennek az alakulatnak a keretében működött a Magyar madarai nevű drónegység is.
A folyamat eredményeként az Ukrán Fegyveres Erők 2024–2025 folyamán létrehozták a pilóta nélküli rendszerek önálló fegyvernemét, amelynek célja a különböző típusú pilóta nélküli eszközök egységes doktrína szerinti alkalmazása és a kapcsolódó képességek – így a felderítés, az adatfeldolgozás, a kommunikáció és a csapásmérés – integrálása volt. A fegyvernem felállításával párhuzamosan megkezdődött a dedikált drónegységek szervezése, valamint a már működő, harctéri tapasztalatokkal rendelkező alakulatok integrálása, amelyek közül több vezetője – köztük Bródi Róbert – a későbbiekben a fegyvernem irányításában is szerepet kapott.
A pilóta nélküli rendszerek erőinek létrejötte egyben azt is jelezte, hogy a drónok alkalmazása a hadviselésben a kiegészítő szerepből önálló, meghatározó fegyvernemi szintre emelkedett, és a modern, hálózatközpontú hadviselés egyik központi elemévé vált.
2025. június 3-án Bródi Róbertet nevezték ki a fegyvernem parancsnokává.
Szervezete bélyegkép|253px|jobbra|Emlékérem a pilóta nélküli rendszerek erőinek jelképével, a füstifecskével A pilóta nélküli rendszerek erői szervezeti felépítése kettős jellegű, amely a központi irányítás és a harcoló alakulatokba integrált drónképességek párhuzamos működésére épül. A fegyvernem központi parancsnoksága határozza meg a pilóta nélküli rendszerek alkalmazásának doktrínáját, a képzési rendszert, valamint a technológiai és kommunikációs szabványokat, miközben a tényleges harctéri alkalmazás jelentős része továbbra is az egyes fegyvernemek alegységeinél történik.
A szervezeti modell egyik alapvető eleme az organikus drónképesség, amely elsősorban a szárazföldi erők és más harcoló alakulatok szintjén jelenik meg. Ezek a kisebb, jellemzően raj- vagy szakaszszintű egységek közvetlenül a saját zászlóaljuk vagy dandárjuk parancsnoksága alá tartoznak, és felderítési, célmegjelölési, valamint közvetlen csapásmérő feladatokat látnak el. Működésük szorosan kapcsolódik a támogatott alegységek harctevékenységéhez, ami lehetővé teszi a gyors reagálást és a helyi szintű döntéshozatalt.
Ezzel párhuzamosan a fegyvernem keretében közvetlenül a pilóta nélküli rendszerek erői alárendeltségébe tartozó, nagyobb szervezeti egységek is létrejöttek, amelyek zászlóalj-, ezred- vagy dandárszinten működnek. Ezek közé tartoznak különböző önálló pilóta nélküli rendszerek dandárjai és ezredei, amelyek kifejezetten drónhadviselési feladatokra szakosodtak. Az ilyen alakulatok egy részét korábban hagyományos harcoló dandárokból vagy más katonai egységekből szervezték át, tükrözve a pilóta nélküli rendszerek növekvő jelentőségét az ukrán hadviselésben. Az ilyen egységek összetettebb feladatokat látnak el, beleértve a tömeges dróncsapások szervezését, a mélységi felderítést és a nagy hatótávolságú csapásmérést. Működésük lehetővé teszi a drónképességek operatív szintű koncentrációját és a nagyobb volumenű műveletek végrehajtását.
A szervezeti felépítés sajátossága a funkcionális irányítás rendszere, amely a pilóta nélküli rendszerek alkalmazásának szakmai felügyeletét biztosítja. Ennek keretében a fegyvernem központi szervei meghatározzák a harászati eljárásokat, az eszközhasználat módját, valamint a kommunikációs és elektronikai hadviselési követelményeket. Ez a funkcionális irányítás kiegészíti a hagyományos parancsnoki láncot, és biztosítja, hogy a különböző egységekben alkalmazott pilóta nélküli rendszerek egységes rendszerként működjenek.
A pilóta nélküli rendszerek erői önálló fegyvernemként közvetlenül az Ukrán Fegyveres Erők legfelső katonai vezetésének alárendeltségében működnek, ugyanakkor képességeik jelentős részét más fegyvernemek alegységeibe integráltan alkalmazzák.
A pilóta nélküli rendszerek erői szoros együttműködésben működnek más fegyvernemekkel, különösen a tüzérségi, rakéta- és elektronikai hadviselési képességekkel. Az együttműködés célja a felderítési adatok gyors feldolgozása és továbbítása, valamint a különböző fegyverrendszerek összehangolt alkalmazása. Ennek eredményeként a pilóta nélküli rendszerek nem elszigetelt eszközként, hanem integrált harcászati rendszer részeként működnek.
A szervezeti modell lehetővé teszi a decentralizált harctéri alkalmazás és a központosított fejlesztés, valamint erőforrás-kezelés egyidejű érvényesülését, ami a pilóta nélküli rendszerek gyorsan változó technológiai környezetében különös jelentőséggel bír.
A drónerők közvetlen alárendeltségű alakulatai bélyegkép|253px|Sea Baby tengeri drónok Mélységi csapásmérő központ 1. önálló pilóta nélküli légijárműrendszerek központ 9. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár 20. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (K–2) 59. Jakiv Handzjuk önálló rohamdandár Signum egység 411. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (Jasztrubi) 412. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (NEMESIS) 413. önálló pilóta nélküli rendszerek ezred (Raid) 414. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (Magyar madarai) 1. pilóta nélküli rendszerek zászlóalj 6. pilóta nélküli zászlóalj 9. zászlóalj (Kairos) 93. ezred (Magyar madarainak cukrászdája) Flying Skull zászlóalj Haditengerészeti drónhadosztály 424. önálló pilóta nélküli rendszerek zászlóalj (SVAROG) 427. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (Raroh) 429. önálló pilóta nélküli rendszerek dandár (Achilles) 83. önálló vezetési zászlóalj 93. önálló támogató zászlóalj 230. önálló logisztikai zászlóalj 190. kiképző központ
Tevékenysége A pilóta nélküli rendszerek erőinek tevékenysége a felderítési, célmegjelölési és csapásmérő feladatok széles körét foglalja magában. A fegyvernem egyik legfontosabb szerepe a harctéri helyzet folyamatos megfigyelése és az ellenséges erők mozgásának nyomon követése, amelyhez elsősorban különböző típusú pilóta nélküli légi járműveket (AUV) alkalmaznak. A drónok által továbbított valós idejű felderítési adatok lehetővé teszik a gyors döntéshozatalt, valamint a tüzérségi és rakétacsapások pontosabb végrehajtását.
A pilóta nélküli rendszerek kiemelt szerepet töltenek be a tüzérségi támogatásban is. A drónok segítségével végzett célfelderítés és tűzkorrekció jelentősen növeli a hagyományos tüzérségi rendszerek hatékonyságát, különösen a gyorsan változó harctéri környezetben. A pilóta nélküli rendszerek emellett közvetlen kapcsolatot biztosítanak a felderítő és a csapásmérő képességek között, ami lerövidíti a célfelderítés és a tűznyitás közötti időt.
A fegyvernem tevékenységének meghatározó elemévé vált az FPV drónok alkalmazása. Az ilyen, rendszerint robbanóeszközzel felszerelt pilóta nélküli eszközöket közvetlen támadásokra használják élőerő, páncélozott járművek, tüzérségi eszközök és más célpontok ellen. Az FPV-drónok alacsony költségük és nagy számban történő alkalmazhatóságuk miatt a háború egyik legfontosabb felőrlő fegyverévé váltak.