Bogdan-Dawid Wojdowski askenázi származású lengyel-zsidó író.

Név Az író Dawid Wojdowski néven született. A második világháború során, a német megszállás alatt egy „etnikailag lengyel” (azaz inkább katolikus hangzású) „Bogdan Kamiński” álnevet használt. A háború után, a kommunista Lengyelországban uralkodó erős antiszemitizmus fényében, álnevének keresztnevét összeolvasztotta a nevével, amely nem utal zsidó kulturális és társadalmi hátterére. Felnőttként és íróként „Bogdan Wojdowski” néven vált ismertté.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 25, 351. Később azonban, hogy hangsúlyozza, hogy nem lengyel-katolikus, hanem lengyel kulturális hátterű zsidó,Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 313-314. a születési nevét, a Dawidot kezdte használni a Bogdan helyett.

Fiatalkora és iskolái Dawid Wojdowski zsidó (askenázi) családban született Varsóban, amely akkoriban Jiddisföld,Agata Reibach. 2021. tsentral-eyrope in 1910: Yiddish Geography. In: Kamusella, Tomasz. Words in Space and Time: A Historical Atlas of Language Politics in Modern Central Europe. 1 ed. Central European University Press, 2021. Project MUSE. vagyis Közép-Európa jiddis nyelvű és kulturális övezetének kulturális központja volt. Apja, Szymon Jakub Wojdowski kárpitos és asztalos volt. Saját hagyományos, haszid jellegű családja jiddisül beszélt. Dawid édesanyjának, Edwarda Barknak a családja ezzel szemben asszimilációs és baloldali beállítottságú volt, így lengyelül beszélt. Az apa jiddisül beszélt feleségével és gyermekeivel (vagyis Dawiddal és húgával, Irenával), az anya azonban lengyelül a gyerekekkel, akik szintén lengyel nyelvű oktatásban részesültek.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 20-22, 351.

A háború alatt a német megszálló hatóságok Wojdowski családját a varsói gettóba költöztették mintegy félmillió varsói és környékbeli zsidóval együtt. 1940 novembere és 1942 augusztusa között éltek a gettóban. Szülei a holokausztban pusztultak el, de Dawid-Bogdant és húgát, Irenát külön csempészték ki a gettóból, és túlélték. Többek között Jadwiga Danuta Koszutska-Issat rejtette el Dawid-Bogdant a németek elől, míg Irena Sendler a húgát.

A háború után, 1949-ben, Wojdowski Varsóban érettségizett. Ezután lengyel nyelvet és irodalmat tanult a Varsói Egyetemen, és Zdzisław Libera irányítása alatt mesterszakos szakdolgozatot írt.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 351-352. Újságíróként dolgozott, és arról álmodozott, hogy író lesz, a széles körben elterjedt antiszemitizmus ellenére, amely családja és zsidó ismerőseinek nagy részét meggyőzte Lengyelország elhagyásáról. 1957-ben az állami cenzúra alaposan megváltoztatta első könyvének, a Wakacje Hioba-nak ('Jób ünnepe') a formáját, és öt évvel, 1962-ig elhalasztotta a megjelenését.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 353. 1964-ben elvesztette utolsó állandó állását, és azóta szabadúszóként kellett dolgoznia.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 277. Még a lengyelországi zsidók 1968-as etnikai tisztogatása sem változtatta meg elhatározását, hogy minden nehézség ellenére Lengyelországban maradjon. Amikor azonban a kommunizmus 1989-ben végre véget ért, Wojdowski megbánta, hogy nem emigrált azonnal Izraelbe a háború után. Valójában a lengyel nyelv, amelyen írt, akadályozta meg a távozásban.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 313.

Pályája 1971-ben jelent meg legfontosabb műve, a Chleb rzucony umarłym (A holtaknak vetett kenyér). Két évvel később, 1973-ban feleségül vette Maria Iwaszkiewicz-Wojdowskát. Felesége Jarosław Iwaszkiewicz lánya volt, aki a kommunista Lengyelország egyik legfontosabb írója volt, és akit a hatóságok az ország irodalmi életének ellenőrzésével bíztak meg. 1971 és 1974 között Wojdowski együttműködött a szovjet blokk utolsó megmaradt jiddis nyelvű folyóiratával (Folks-Sztyme). Izraelben csak egyszer, 1986-ban járt, ahol találkozott édesanyja nővérével, Ida Barkkal és családjával, akik 1957-ben hagyták el Lengyelországot.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 354-355.

A kommunizmus bukása után Wojdowski a zsidó kulturális élet újjáéledésében reménykedett a posztkommunista Lengyelországban. Ennek érdekében 1991-ben megalapította a Masada című folyóiratot, amely azonban az első szám megjelenése után megszűnt. 1993-ban az író kiadta híres esszéjét, a 'Judaizm jako los'-t (A judaizmus mint sors), amelyen 1989 óta dolgozott. Wojdowski azt állítja, hogy a zsidó vallás vagy annak kulturális emléke a zsidóság középpontjában áll, önálló civilizációvá téve a zsidókat. A holokauszt után egyetlen zsidó sem mondhat le büntetlenül a judaizmusáról. A nem zsidókkal kapcsolatban Wojdowski, mint zsidó, nem elfogadást, hanem szabadságot követel. A szabadságot tekintette annak a szükséges alapnak, amelyre támaszkodva bármely más egyénhez viszonyulhat.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 325-326, 355.

Öröksége Wojdowski egész felnőttkorában akut depressziós időszakokon ment keresztül, amelyet akkoriban még nem diagnosztizáltak a holokauszt okozta poszttraumás stressz szindrómaként. Ennek eredményeként, sok más holokauszt-túlélőhöz hasonlóan, aki író lett (például Jean Améry, Paul Celan vagy Primo Levi), Wojdowski 1994-ben öngyilkos lett.

2013-ban Wojdowski özvegye, Maria Iwaszkiewicz-Wojdowska és nővére, Irena Grabska az író archívumát a varsói Lengyel Nemzeti Könyvtárnak ajándékozta. A következő évben a Lengyel Könyvintézet megvásárolta Wojdowski opus magnuma, a Chleb rzucony umarłym jogait, amely most ingyenesen kiadható és lefordítható más nyelvekre.

A holtaknak vetett kenyér (1971)

Wojdowski több mint egy évtizedig dolgozott Chleb rzucony umarłym című regényén. Ez az egyetlen, a varsói gettónak szentelt regény, amelyet a gettó egyik zsidó fogolya írt. A cselekmény az író élményein alapul, mégsem önéletrajz. A regény lengyel nyelvű prózája valójában elfedi a gettó túlnyomórészt jiddisül beszélő jellegét. A háború előtt Varsó Európa legnagyobb zsidó városa volt. A lakosság többségét azonban a (katolikus) lengyelek tették ki, ami azt jelentette, hogy a zsidó többségű vagy zsidók lakta városrészek valójában kétnyelvűek voltak, jiddisül és lengyelül. Varsó zsidóinak és zsidó származású lengyeleinek erőszakos szétválasztása ebben a gettóban egy szinte homogén, jiddisül beszélő zsidó külvárost hozott létre a háborús Varsóban. Wojdowski ötletes lengyel szóhasználattal és metaforákkal mutatja be a különböző zsidó hangokat és társadalmi rétegeket, akik a zsidó naptár és a vallási ünnepek szerint élnek. Az elbeszélés középpontjában a mindennapi élet aggodalmai állnak a holokauszt árnyékában, valamint a szereplők reakciói és gondolatai a közelgő genocídiummal kapcsolatban.

A kommunista Lengyelországban továbbra is fennálló antiszemitizmus miatt ez az európai és világirodalmi mű soha nem került fel a lengyel iskolák számára ajánlott kötelező olvasmányok listájára. A regényt túl „zsidósnak” és „lengyeltelennek” ítélték, példátlan művészi eredményei, és annak ellenére, hogy Wojdowski milyen hűen ábrázolta a gettóbeli életet. Ez fordulópont volt irodalmi pályafutásában. Ezt követően Wojdowski kizárólag a holokausztnak szentelte írásait, ellentétben minden háború utáni lengyel íróval, aki a háború utáni Lengyelországban maradt.Alina Molisak. 2004. Judaizm jako los. Rzecz o Bogdanie Wojdowskim [Judaism as Fate: A Survey of Bogdan's Wojdowski's Works and Life]. Warsaw: Wydawnictwo Cyklady, pp 93-222.

Művei 1962: Wakacje Hioba, novellák, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy 1966: Konotop, regény, Warsaw: Czytelnik, [illusztrálta: Marian Stachurski (1931–1980)] (A könyv címe egy északnyugat-lengyelországi Konotop falu neve.) 1966: Próba bez kostiumu. Szkice o teatrze, esszék, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy 1971: Chleb rzucony umarłym, regény, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy Magyar fordítás: A holtaknak vetett kenyér [lengyelből fordította: Pálfalvi Lajos, jiddis és német töredékeket Halasi Zoltán, héber töredékeket fordította Juhász Szandra]. 2014. Budapest: Park Könyvkiadó, 1975: Mały człowieczek, nieme ptaszę, klatka i świat, novellák, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy 1978: 7 opowiadań, 7 novella, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy, 1980: Maniuś Bany [Megjegyzés: A könyv címe egy karakter neve], novellák, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy 1981: Wybór opowiadań, Válogatott történetek, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy. 1982: Mit Szigalewa – szkice [Shigalev's mítosza: esszék], Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy, 1987: Krzywe drogi, novellák, Warsaw: Państwowy Instytut Wydawniczy, 1991: List otwarty do pisarzy pokolenia Shoah [Nyílt levél a Soá-generáció íróihoz] (7–18. oldal), Masada 1993: Judaizm jako los [Judaism as Fate], esszé, Puls (London). Vol. 15, No. 3 (62) 1997: Tamta strona, regény, Wrocław: Wydawnictwo Dolnośląskie,

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1930-ban született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Lengyel írók Kategória:Öngyilkos költők, írók