Az EU–Izrael Társulási Egyezmény (hivatalos angol nyelvű megnevezéssel EURO-MEDITERRANEAN AGREEMENT establishing an association between the European Communities and their Member States, of the one part, and the State of Israel, of the other part) egy, az Európai Közösségek/Európai Unió és Izrael közt 1995-ben létrejött szerződés, amely a felek közti kapcsolatok széles körét szabályozza. Elsődleges célja, hogy megfelelő jogi és intézményi keretet biztosítson az EU és Izrael közötti politikai párbeszédhez és gazdasági együttműködéshez.

Az egyezmény 2000-ben lépett érvénybe, miután azt az Európai Tanács és az Európai Bizottság is jóváhagyta. Ez az új egyezmény váltotta fel az Európai Gazdasági Közösség és Izrael közt 1975-ben megkötött együttműködési és szabadkereskedelmi megállapodást.

Történeti háttér

1948-as megalakulása után Izrael igyekezett nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni. Miután a második világháborút követő hidegháború és tömbösödés során a nyugati nagyhatalmak oldalára állt, szomszédaival pedig a palesztin kérdés miatt ellenséges volt a viszonya, az európai nagyhatalmak, Franciaország és az Egyesült Királyság felé fordult. Franciaország lett Izrael elsődleges támogatója.

Európa nyugati országai a második világháború után megkísérelték egységbe fogni államaikat. E folyamat első jelentős lépését az Európai Szén- és Acélközösség 1951-es megalapítása jelentette (Párizsi szerződés (1951)). Ezt az Európai Gazdasági Közösség megalakítása követte, 1957-ben. Mivel Izrael lakosságának jelentős része Európából érkezett, ide értve az állam vezető személyiségeit is, így Izrael az említett európai közösségek megalakulása után már 1957-ben kísérletet tett az EGK-ba való belépésre. 1964-ben az EGK és Izrael vámegyezményt kötött, amely jelentősen csökkentette az izraeli árukra kivetett vámokat, könnyítette azok behozatalát. Ezt az EGK és Izrael közt 1975-ben megkötött együttműködési és szabadkereskedelmi megállapodás követte. Az egyezmény 85 százalékkal csökkentette az izraeli mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat, az ipari termékek tekintetében pedig szabadkereskedelmi övezetet hozott létre és ösztönözte a tőkebefektetéseket és ipari együttműködést. Ezt az egyezményt váltotta az 1995-ben megkötött, 2000-ben életbe lépett EU-Izrael Társulási Egyezmény, amely még szorosabbá tette az együttműködést.

Az egyezmény körüli viták és feszültségek

Mivel az Izrael és a palesztinok között feszülő ellentét rendezésére az ENSZ tagállamainak döntő többségével összhangban az EGK/EU tagországai is a két állami megoldást tekintik követendőnek (erre vonatkozóan az EGK akkori tagországai 1980-ban adták ki a Velencei Nyilatkozatot, amely máig is az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére vonatkozó hivatalos EU álláspontnak tekinthető),Caroline du Plessix, « The European Union and Israel », Bulletin du Centre de recherche français à Jérusalem [Online], 22 | 2011, Online since 25 March 2012, connection on 10 December 2020. URL : http://journals.openedition.org/bcrfj/6675 így az Izrael által 1967-óta megszállva tartott palesztin területeket az EU nem tekinti Izrael részének, ezért az onnan származó termékekre, szolgáltatásokra az egyezmény nem alkalmazható. Emiatt az Izrael által a megszállt palesztin területeken létesített illegális zsidó telepek termékeire sem alkalmazható az egyezmény nyújtotta kedvezményes elbánás.

Az egyezmény a társulást, az avval járó kedvezményeket egyértelműen összekapcsolja az emberi jogok és demokratikus alapelvek tiszteletben tartásával. Az egyezmény második cikkelye kijelenti, hogy:

A Felek közötti kapcsolatok, valamint az Egyezmény minden rendelkezése az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletén kell, hogy alapuljanak, amelyek belső és nemzetközi politikájukat irányítják, és az Egyezmény lényeges elemét képezik.

Az egyezmény 79. cikkelye leszögezi, hogy minden szerződő fél köteles minden általános vagy egyedi intézkedést megtenni, hogy teljesítse az egyezményben vállalt kötelezettségeit. Ha valamely fél úgy véli, hogy a másik elmulasztotta teljesíteni az egyezményben vállalt kötelezettségeit, megfelelő válaszlépéseket tehet.

Ez a két cikkely lehetővé teszi az EU számára, hogy szükség esetén az egyezmény alkalmazásának részleges vagy teljes felfüggesztésével nyomást gyakoroljon Izraelre annak palesztinok és arab izraeli állampolgárok ellen elkövetett jogsértései és a nemzetközi jogot sértő lépései miatt. Miután az EU Izrael legfontosabb gazdasági partnere, ez elvileg igen hatékony eszköz lehetne az EU kezében, hogy Izraelt a nemzetközi jog betartására, a palesztin kérdés gyors rendezésére szorítsa, azonban alkalmazására, bár az idők során többször kezdeményezték, még nem volt példa.

Izrael megítélése a nemzetközi közvéleményben 2000-től a második intifáda során elkövetett izraeli háborús bűnök, a Gázai övezet zárlata és a Gázai övezet ellen indított izraeli bosszúhadjáratok, valamint az izraeli-palesztin békefolyamat izraeli részről történt szándékos ellehetetlenítése miatt gyorsan romlott.

2013-2014 során az Amerikai Egyesült Államok megkísérelt új életet lehelni a 2000 óta halott izraeli-palesztin béketárgyalásokba. John Kerry külügyminiszter ugyan sikerrel ültette tárgyalóasztalhoz az izraeli és palesztin felet, de a tárgyalássorozat végül kudarcba fulladt. Az izraeli-palesztin béketárgyalásokkal párhuzamosan a palesztin Fatah és Hamász is megkísérelte rendezni évtizedes feszült viszonyát, és lépéseket tett a palesztin egység megteremtésére. 2014. április 23-án a Fatah és a Hamász megegyezett egy palesztin egységkormány létrehozásáról és új törvényhozási választások tartásáról. Az egyezség tényét Izrael kormánya a béketárgyalások megszüntetésének ürügyéül használta fel.Israel suspends peace talks with Palestinians after Fatah-Hamas deal. The Guardian, 24 April 2014Fatah and Hamas agree landmark pact after seven-year rift. Peter Beaumont and Paul Lewis, The Guardian, 24 April 2014The rival Palestinian leaderships of Fatah and Hamas made a fresh attempt ... . France 24/AP, 23 April 2014

A történtek kritikusai abbéli meggyőződésüknek adtak hangot, hogy Izrael valójában nem akar békét kötni, célja a végtelenségig húzott, mindig kudarcba fulladó tárgyalásokkal az időhúzás, hogy közben minden rendelkezésére álló eszközzel (zsidó telepek építése a megszállt területeken, palesztin magántulajdon kisajátítása, a palesztin lakosság elüldözése a megszállt területekről stb.) ellehetetlenítse egy jövőbeni életképes és önálló Palesztin állam megszületését, és végül bekebelezhesse a megszállt palesztin területeket.

A helyzet ettől kezdve gyorsan romlott. Megszaporodtak a Gázai övezetből érkező rakéták és az izraeli légitámadások. Június 4-én az izraeli kormány 1500 új telepes lakóegység építéséről döntött a megszállt ciszjordániai területeken. Uri Ari’el építésért felelős miniszter szerint ez volt a „méltó cionista válasz a palesztin terrorkormányra." Az események 2014. július 8-án fordultak át nyílt háborúba, mikor az izraeli hadsereg megindította a Gázai övezet ellen „Erős szikla” hadműveletnek keresztelt támadását. A közelítőleg héthetes háború során hosszas bombázások és tüzérségi tűz után július 17-én izraeli szárazföldi alakulatok hatoltak be a Gázai övezetbe. Véres harcok után, amelyek során az izraeli hadsereg több, palesztin menekülteknek helyet adó ENSZ-intézményt is tűz alá vett, megölve több tucatnyi embert, köztük gyermekeket és az ENSZ alkalmazottait is, ezzel jelentős nemzetközi felháborodást okozva, az izraeli csapatok többsége augusztus 3-án elhagyta az övezet területét. A harcoknak végül egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet vetett véget augusztus 26-án.

A harcokban közelítőleg 2200 gázai palesztin, 67 izraeli katona, 5 izraeli polgári személy és egy thai vendégmunkás vesztette életét. A Gázai övezetben 18 000 otthon pusztult el egészben vagy részben, megsérült az övezet egyetlen villamos erőműve és az átviteli hálózat, valamint a vízközművek.

Az ENSZ szervezetei és különböző emberi jogi szervezetek egyaránt felhívták a figyelmet a harcoló felek nemzetközijog-sértéseire, és elítélték Izraelt az aránytalan és túlzó katonai erő alkalmazása, valamint a lakóházak és otthonok bombázása miatt. 'Black Flag:The legal and moral implications of the policy of attacking residential buildings in the Gaza Strip, summer 2014,' B'tselem 28 January 2015, pp.48–49. Az izraeli hatóságok akadályozták az emberijog-sértések és nemzetközijog-sértések kivizsgálását, megtagadva az emberi jogi szervezetektől a Gázai övezetbe történő belépést.

A 2014-es háború volt az, ami látványosan kikezdte az EU-Izrael viszonyt; 2015 januárjában az Európai Parlament hatvanhárom képviselője kezdeményezte az EU–Izrael Társulási Egyezmény felfüggesztését. A felfüggesztés nem történt meg.

Az izraeli-palesztin viszony 2014 után gyorsan romlott, végül a 2023-as Izrael–Hamász-háború során érte el mélypontját. A háború során Izrael népirtást követett el a gázai palesztin lakosság ellen, emberek tízezreit megölve. A Gázában történtek óriási nemzetközi felháborodást keltettek, ami a hagyományosan Izraelt támogató EU-ban is komoly hullámokat vetett. 2025. június 27-én Spanyolország, Szlovénia és Írország felszólította az EU tagországait, hogy érdemben lépjenek fel Izrael ellen, az EU vezessen be szankciókat az izraeli jogsértések és háborús bűnök miatt, és függesszék fel az EU–Izrael Társulási Egyezményt.

A fokozódó tagországi nyomás hatására 2025 júliusában Kaja Kallas az EU külügyi biztosa bemutatta elképzeléseit az EU Izraelt büntető lehetséges intézkedéseivel kapcsolatban.

2025 őszén, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió vezetése nem hajlandó érdemi büntetőintézkedéseket életbe léptetni Izrael ellen, európai baloldali pártok és szakszervezetek európai polgári kezdeményezést indítottak, hogy az EU függessze fel az EU–Izrael Társulási Egyezményt. A kezdeményezés (Demand the full suspension of the EU-Israel Association Agreement in view of Israel’s violations of human rights ) sikere esetén (legalább egymillió érvényes aláírás) az azt aláíró európai polgárok kikényszeríthetik, hogy az EU érdemben foglalkozzék a kérdéssel. Az aláírásgyűjtés 2026. január elején indult. Az aláírók száma 2026 májusában megközelítette az 1200000 főt, így a kezdeményezés sikeres.

2026. április 21-én Spanyolország, Szlovénia és Írország kezdeményezte, hogy Izrael jogsértései és háborús bűncselekményei miatt az EU függessze fel az EU–Izrael Társulási Egyezményt. Az egyezmény felfüggesztését azonban Németország és Olaszország megakadályozta.

Jegyzetek

Kategória:Európai Unió Kategória:Izrael Kategória:Izraeli–palesztin konfliktus