Cséve Anna (Papp Anna Katalin, Budapest, 1956. június 23.–) magyar irodalmi muzeológus, irodalomtörténész, filológus, Móricz Zsigmond-kutató.
Családja
Szülei: dr. Papp Zoltán (1921–2009) ügyvéd, Köncz Mária (1923–2007) tisztviselő. Testvére: Papp Mária (1954–1986) irodalmi muzeológus, műfordító. Férje 1984–1994 között Kovács Béla (1953–2018) vágó, rendező-operatőr. Lánya dr. Fekete (Kovács) Fanni (1985) viselkedéselemző (pszichológia BA), orvos, homeopata, állatasszisztált tréner/coach. Fia Kovács Kristóf (1988) politológus, szakács, mediátor.
Életpályája 1974-ben érettségizett az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban. 1974–1975-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában dolgozott gyűjteménykezelőként. 1980-ban szerzett magyar-történelem szakos diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Szakdolgozatának címe: Etikai kérdések Kosztolányi Dezső kései költészetében. 1981-ben e témában végzett további kutatásokat az MTA Irodalomtudományi Intézete pedagógus pályázatának ösztöndíjasaként.
1982–1985 között az MTA Központi Kutatási Alap ösztöndíjasaként vett részt a Móricz Zsigmond-hagyaték feldolgozásában a PIM-ben, 1984-ben pedig a Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője levezéskötet kiadásában. 1989-től 1993-ig az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából Babits Mihály levelezésnek kézirat-katalógusán dolgozott. 1992 és 1995 között munkahelye a Balassi Kiadó Cambridge University Press Könyvesboltja.
1995-től a PIM Kézirattárának munkatársa, majd az intézmény tudományos titkára, 2012-től 2016-ig megbízott gyűjteményi főigazgató-helyettese. Ebben az időszakban tudományszervezési feladatok, kiadványok szerkesztése mellett kiállítások rendezése is tevékenységének része volt.
Munkássága Kutatási területe Móricz Zsigmond életműve, többek között ismeretlen kéziratok feltárása és publikálása. 1999-ben megjelentette a Móricz Zsigmond: Tragédia / Szegény emberek / Barbárok-kötetet a Matúra sorozatban. 2000-től az OKTK, majd az NKA Irodalom és Könyv Kollégiuma támogatásával Móricz Zsigmond naplóinak feltérképezésén dolgozott. 2004-ben kezdte meg Móricz Zsigmond Tükör című kéziratos könyvsorozatának kutatását, melyekből részleteket adott közre a Forrás és a Holmi folyóiratokban. 2005-ban megjelent Móricz Zsigmond című életrajza és Az írás gyeplője. Móricz Zsigmond elbeszélő gyakorlata című kismonográfiája.
2006-ban sajtó alá rendezte a Kommunizmus után című írást is tartalmazó Naplójegyzetek 1919 című kötetet. 2007-ben megírta A magyar irodalom történetei számára a Móricz-fejezetet (1909: Móricz Zsigmond indulásai). 2009-ben védte meg doktori értekezését Móricz Zsigmond az irodalmi író. A Míg új a szerelem című regény intertextuális kapcsolatai címmelhttps://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45325/Kd_11750.pdf?sequence=1 (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola).
2010 és 2023 között Móricz Zsigmond kiadatlan naplóinak négy kötetét szerkesztette és rendezte sajtó alá. 2016-tól a Móricz-kutatócsoport projektvezetőjeként (PIM Kézirattár és PIM Digitális Bölcsészeti Központ)https://kultura.hu/elindult-a-digitalis-bolcseszeti-kozpont-honlapja/ a Tükör című naplójegyzetek digitális szövegközlésén, valamint Móricz Zsigmond levelezésének (1892–1913) digitális kritikai kiadásán dolgozott. Kutatásainak, értelmező munkájának eredményei az újabb Móricz-recepció alapdarabjai.
Kritikai visszhang „A könyv erőssége a Móricz-életmű alapos és részletes ismeretéből következik: az az összefüggésteremtő készség, „szövegemlékezet”, amely a különböző műfajú Móricz-szövegek közötti átjárást lehetővé teszi. (…) A Napló, illetve a Tükör című, önéletrajzi jellegű Móricz-szövegek közreadója használja az önéletrajzi szerződés hatálya alá eső műveket, de nem „forrásként” kíváncsi rájuk, hanem abba vezet be, ahogyan a fikciós és az „önéletrajzi” írások szövegműködései analógiákat mutatnak. (…) A monográfiák a kilencvenes évektől kezdve nem igazán próbáltak kezdeni bármit is az önéletrajzi írásokkal (egyáltalán: az életrajzzal). Cséve Anna könyve egy lehetséges útvonalat jelöl ki azáltal, hogy ezek a szövegek újra beléphetnek az értelmezések terébe úgy, hogy az „életrajziságot” nyelvileg létrejött konstrukciónak tekintik. (…)az elméleti kiindulópont egyértelműen „friss” irányultságot jelez a Móricz-irodalomban.” (Balázs Imre József: Az írás gyeplője, 2006)Élet és Irodalom, Ex libris rovat, 2006. febr. 24., 25. old.
„Az írás gyeplője, Móricz Zsigmond szövegalakító gyakorlata címmel megjelent kismonográfiája a mű szoros olvasatát nyújtja (a regényről ilyen alapos elemzés eddig még nem született), miközben azért folyamatosan a „környékét” is pásztázza: novellákra, regényekre, töredékekre, skiccekre, vázlatokra és naplóbejegyzésekre egyaránt hivatkozik, s beszélteti-idézi őket. (…) Cséve elemzésének egyik fontos hozadéka, hogy feltárta a Míg új a szerelem intertextuális beágyazottságát, rámutatva egyrészt arra, hogy a regény miként rendezi újra a megelőző művek tematikus elemeit és poétikai eljárásait (...) másik fontos hozadékaként könyvelhető el a regény művészetközi kapcsolódásainak jellemzése. Rámutat a képzőművészeti érdeklődéssel is párosuló festészeti látásmód érzékelhető nyomaira...” (Benyovszky Krisztián Az írás gyeplője című kismonográfiáról, 2007)Meddig új? Töprengések Cséve Anna Móricz könyve felett; in: Alföld, 2007. júl.
„A Móricz-kutatás markáns irányával feltétlenül számot kell vetni, az Cséve Annának a részben tanulmányaiból, részben Az írás gyeplője. Móricz Zsigmond szövegalakító gyakorlata (Fekete Sas, Budapest, 2005) című könyvéből, részben pedig az általa gondozott, a móriczi Naplót és a Tükör-köteteket érintő szövegkiadásokból kirajzolódó értelmezési javaslata.” (Szilágyi Zsófia a Móricz-kutatásról, 2011)Irodalomtörténet, 2011/2., Szemle rovat
„Konkrétan Anna kanonizálja ennek a drága embernek, ennek a képtelenül grafomán szerzőnek a salátáiból, jegyzeteiből, leveleiből, mosócetlieiből, hogy mi képezze az újonnan publikussá lett, és ezáltal egy határozott kompozíciót képező, Móricz-korpusz részét.” (Grecsó Krisztián a Napló- és Tükör-kiadásokról, 2014)Kibírhatatlan közelik. Grecsó Krisztián Móricz Zsigmondról
„Ha kulcsszavakat kellene keresnem a digitális kiadás melletti érvek megfogalmazásához, akkor a javíthatóságot, a bővíthetőséget és a kereshetőséget mondanám. (...) az irodalomtörténeti kutatások textológiai munka nélkül nem létezhetnek...” (Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond levelezésének (1892–1913) digitális kritikai kiadásáról, 2019)Egy pálya kezdetéről – dokumentumközelben Móricz Zsigmond pályakezdése az új levelezéskiadás felől; Irodalomismeret, 2019/3.
„Az érdekfeszítő gondolatmenet nagyszerűen tanúskodik a Móricz sokáig csak emlegetett, de tartalmában feltáratlan följegyzéseit tüzetesen áttanulmányozó s közlő elmélyült filológus precizitásáról és kiterjedt tárgyismeretéről. Emellett a „realista Móricz” és a „modernista Móricz” dichotómiáján túllépni képes, elméletileg reflektált, eredeti, ötletes irodalomértelmezőt is megmutatja.” (Radnai Dániel Szabolcs az Archívum és terep, írás és élet című tanulmányról, 2021)Alföld, 2021/11.
Főbb művei Publikációs listája az MTMT-ben.https://m2.mtmt.hu/api/author/10047970
Önálló kötetek
Móricz Zsigmond; Elektra Kiadóház, Bp., 2005 (Élet-kép sorozat) Az írás gyeplője. Móricz Zsigmond szövegalakító gyakorlata; Fekete Sas, Bp., 2005 (Szó_köz)
Szerkesztett kötetek
Babits Mihály kéziratai és levelezése. Katalógus. Levelezés, 1-4.; szerk. Cséve Anna, Papp Mária; Argumentum–PIM, Bp., 1993 ( Humoros novellák a XIX. századból; vál., utószó Cséve Anna; Unikornis, Bp., 1995 (A magyar próza klasszikusai) Kosztolányi Dezső: Aranysárkány; szöveggond., utószó Cséve Anna; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar próza klasszikusai) Bródy Sándor: A nap lovagja és más kisregények; szöveggond., utószó Cséve Anna; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar próza klasszikusai) Novellák a századvégről és a századelőről; szöveggond., utószó Cséve Anna; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar próza klasszikusai) Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról : nemzetközi konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1998. április 2-4., az 1848-as forradalmak 150. és Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója alkalmából; szerk. Cséve Anna; PIM KIK, Bp., 1999 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei) Az európai öntudat írói; szerk. Laurent Fassin, magyar változat szerk. Kelevéz Ágnes, íróportrék Cséve Anna et al.; PIM KIK, Bp., 1999 Móricz Zsigmond: Tragédia; sajtó alá rend., tan. Cséve Anna; Raabe Klett, Bp., 1999 (Matúra klasszikusok) A forradalom után. Vereség vagy győzelem?; szerk. Cséve Anna; PIM, Bp., 2001 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei) Kosztolányi Dezső: Aranyfonál és más elbeszélések; sajtó alá rend., utószó Cséve Anna; Unikornis, Bp., 2002 (A magyar próza klasszikusai) Modell és társ. Móricz Zsigmond szerelmei; vál., jegyz. Cséve Anna; Holnap, Bp., 2005 (Szerelmes magyar írók) Párizs nem ereszt el. Magyar írók Párizs-élménye 1900–1939; kiállításrend., katalógus összeáll. E. Csorba Csilla, szerk. Cséve Anna, tan. Beke László, E. Csorba Csilla, Tverdota György; PIM, Bp., 2005 Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról; szerk. Cséve Anna, Lenkei Júlia, Sulyok Bernadett; PIM, Bp., 2008 Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880–1914; vál., összeáll., szerk. Bauernhuber Enikő, Cséve Anna, Kómár Éva, Kőrös Kata; PIM, Bp., 2011 Két szerelmesek. Válogatás Móricz Zsigmond és Holics Janka levelezéséből; szerk. Cséve Anna; Poket Publishing, Komárom, 2022 (Poket)
Szövegkiadások
Kemény Simon: Napló, 1942–1944; vál., szöveggond., jegyz. Papp Anna és Kovács Béla, utószó Kovács Béla; Magvető, Bp., 1987 (Tények és tanúk)Papp Anna néven. Móricz Zsigmond: Naplójegyzetek, 1919; sajtó alá rend., szerk., előszó, utószó Cséve Anna; Noran, Bp., 2006 (Századok legendái) Móricz Zsigmond: Naplók, 1-3.; összegyűjt., szerk. Cséve Anna, sajtó alá rend. Cséve Anna, Szilágyi Zsófia Júlia; Luna Könyvek–Noran 2004, Bp., 2010–2016 1. 1924–1925; 2010 2. 1926–1929; 2012 3. 1930–1934; 2016 Móricz Zsigmond: Naplók, 1935; sajtó alá rend. Cséve Anna, Lengyel Imre Zsolt; Kronosz, Pécs, 2023
Szervezeti tagságai
MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Köztestületi tagja (2025)https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10071201
Díjai, elismerései
Móricz Zsigmond-díj, 1998 (Magyar Irodalomtörténeti Társaság) Móricz Zsigmond-emlékérem, 2012 (Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület) Kölcsey Ferenc-díj, 2013 (Belváros-Lipótváros önkormányzat)
Jegyzetek
Források
https://pim.hu/munkatarsak/cseve-anna Irodalmi muzeológusok kislexikona (2020)
További információk
A PIM Ködlovagok c. kiállításáról (PIM, 2011) Lezárult a Móricz-hetek rendezvénysorozat (Nyíregyházi Televízió, 2015) Dr. Cséve Anna, Móricz Zsigmond Naplójának szerkesztője (Nyíregyházi Színház, 2015)
Kategória:1956-ban született személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar filológusok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Élő személyek Kategória:Budapestiek Kategória:Magyar nők