bélyegkép A Helyreállítási Alap az Európai Unió egyik támogatási programjának hétköznapi megnevezése, ami a Next Generation EU program, illetve annak részeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozási alapja.
A Next Generation EU (rövidítve NGEU) az Európai Bizottság gazdasági helyreállítási programja, amelynek célja az EU-tagállamok támogatása a Covid19-pandémia okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítése, továbbá központi eleme a zöld és a digitális átállás. A programra 750 milliárd eurót (2018-as értéken, folyó áron már 806,9 milliárd eurót) biztosítottak. Az Európai Tanács 2020. július 21-én jóváhagyta, majd 2020. december 17-én fogadták el. Az NGEU pénzügyi alap ideiglenes és a 2021–2026 évek időszakára vonatkozik. Kapcsolódik a 2021–2027-es EU költségvetéséhez (MFF).
Az NGEU vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket is tartalmaz, amelyek az európai uniós tagállamok részére állt rendelkezésre. A program központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amely a teljes összeg majdnem 90%-át lefedte.
A program általános ismertetése A koronavírus járvány utáni időszakban Európát környezeti szempontból fenntarthatóbbá, másrészt digitalizáltábbá kívánták tenni, ami által a válságoknak és sokkhatásoknak jobban ellen tud majd állni. A járványból eredő károk (gazdasági visszaesés és válság) helyreállításhoz és a gazdaság élénkítése érdekében egy helyreállítási alap létrehozásáról döntöttek. Az Európai Bizottság 2020. május 27-én terjesztette elő az európai helyreállítási tervet.
A program indítása 2020. július 21-én egy 1 824,3 milliárd eurós (2018-as áron számolva, a folyó áron 2017,8 milliárd euró) költségvetési programról döntöttek, amelynek egy része a 2021–2027-es időszakra vonatkozó 1074,3 milliárd eurós szokásos hosszú távú költségvetés (többéves pénzügyi keretet, MFF), a másik része kiegészítésként pedig egy rendkívüli, 750 milliárd eurós összegű helyreállítási program, amely maga a Next Generation EU. A végleges csomagot a Tanács 2020. december 17-én fogadta el. A források összegeinél emiatt legtöbbször nem a 2018 évi számokkal, hanem a 2020 decemberi, folyó áron közölt adatokkal számolnak. +A többéves pénzügyi keret (MFF) és a NextGenerationEU forrásainak megoszlása (mrd euró)FejezetMFF (2021–2027)NGEU (2021-2026)Egységes piac, innováció és digitális gazdaság149,511,5Kohézió, reziliencia és értékek426,7776,5Természeti erőforrások és környezet401,018,9Egyéb (Migráció, védelem, közigazgatás, stb)233,7 -Összes pénzügyi keret1210,9806,9 A forrásokat nem a felmerült kiadások alapján osztják szét, hanem amikor az adott tagállam bizonyította, hogy konkrét mérföldköveket (előírásokat és elvárásokat) és végső célokat teljesítettek. Miután ezeket a kötelezettségeket teljesítették, az országok fizetési kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amely ezután igazolja, hogy valóban teljesítették a követelményeket, mielőtt megtörténne a kifizetést. Minden tagállam maga döntötte el, hogy – a meghatározott feltételek mellett - mire fordította a forrásokat.
A program határideje A tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteniük az összes mérföldkövet és célkitűzést. Amennyiben egy tagállam a programban jóváhagyott eszköz tekintetében módosítási kérelem nyújtott be, arra 2026. május 31-ig volt lehetősége. A végső kifizetéseket a Bizottságnak 2026. december 31-ig kell folyósítania. A végső határidőig kifizetésre nem kerülő összegek, bármilyen nem teljesített pénzügyi kötelezettség véglegesen elveszlik. A 2006-ban történő utolsó kifizetéseket követően a jelentések és a monitoring még évekig folytatódik.
Finanszírozása A programot közös hitelfelvétellel finanszírozták. Az Európai Unió részéről az Európai Bizottság a programban megállapított összegre vonatkozóan a tőkepiacokon hitel felvételére (források gyűjtésére) volt jogosult. Az EU a piacokon kötvényeket bocsát ki. Hosszútávon az uniós költségvetés új bevételi forrásokra is szorulhat a hitel visszafizetése miatt. A hitelhez így kedvezőbb feltételekkel jutottak hozzá, mintha az egyes tagállamok külön-külön vettek volna fel hitelt. Az EU-tagállamoknak kifizetett vissza nem térítendő támogatások finanszírozásához felvett hitelt – a hozzá tartozó kamatköltségekkel együtt – az EU-nak kollektívan kell visszafizetnie. Amelyik tagállam a vissza nem térítendő támogatásokon túl hitelt is igényelt, azokra nézve az egyes államok egyénileg felelősek a hiteleik visszafizetéséért. Emiatt fordulhatott el, hogy több tagállam csak támogatást kért, hitelt nem vett fel. A hitelt teljes egészében 2028 és 2058 között vissza kell fizetni. A visszafizetés határideje 2058. december 31.
A NextGenerationEU programjai, pénzeszközök megoszlása A NextGenerationEU-n belül hét külön program van, amelyek közül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a legjelentősebb. A programon belül a 750 milliárd euró összeg egy része vissza nem térítendő támogatások (390 milliárd euró), a másik része hitel formájában nyújtott kölcsön (360 milliárd euró). +A hét program keretösszegei (milliárd euró)Programok, alapok2018-as árakon folyó áron (2020 dec)RRF – vissza nem térítendő támogatások312,5338 RRF – hitelek (kölcsön)360385,8 RRF összesen672,5723,8 ReactEU47,550,6 Igazságos Átmenet Alap (Just Transition Fund)1010,9 Vidékfejlesztés7,58,1 Európai Horizont (Horizon Europe)55,4 InvestEU5,66,1 RescEU1,92Összesen750806,9 A programokon belül az Európai Horizont program a kutatás és innováció, az Igazságos Átmenet Alap a klímasemleges gazdaságra való átállását támogatja, míg a RescEU a katasztrófavédelmi erőforrás-tartaléka, a ReactEU a válságkezelési felsőoktatási és kohéziós programcsomag, az InvestEU beruházásösztönző program.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (vagy Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, angolul: Recovery and Resilience Facility, RRF) a Next Generation EU elsődleges finanszírozási alapja. A 2021. február 11-én elfogadott tanácsi rendeletet követően jött létre. A folyóáron (2020 évi értéken) számított 723,8 milliárd euró keretösszegből 385,8 milliárd euró hitelként, 338 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatásként volt igényelhető. A tagállamok 2021 és 2022 évben reform- és beruházási programok megvalósításaihoz kapcsolódóan nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket nyújtottak be. Ezekben be kellett mutatni a források felhasználásainak tervezetét.
A folyósításokat megelőzően a Bizottság kiértékelte, hogy kielégítően teljesültek-e a minőségi és mennyiségi célkitűzések, a „mérföldkövek” (a kormánytól elvárt intézkedések), amik alapfeltételei a pénzek kiutalásainak. A projektek során előírás volt, hogy azok a zöld átállás, a digitális átállás, az intelligens, fenntartható növekedés és munkahelyteremtés, a társadalmi és területi kohézió, az egészségügy és reziliencia, valamint a next generation (magyarul következő generáció, például oktatás) szakpolitikák területeit foglalják magukba. Az ezekbe történő beruházások a tervek szerint elősegítik és biztosítják a jövőbeli fenntarthatóságot és ellenálló képesség. Egy-egy tagállamnak a zöld átálláshoz (klímavédelmi célok) és digitális átálláshoz a költségvetés minimum 37%-át, illetve 20%-át kell fordítani. Az alapnak szerepe van abban is, hogy az Ukrajnában folyó háborúból eredő energetikai változásokhoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is finanszírozza, ami az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszűntéséhez szükséges.
A megvalósuló projektek szakpolitikák szerinti besorolása nem minden esetben egyértelmű. Például az "ipari dekarbonizáció" elsősorban a zöld átmenetet kategóriába tartozik, de a fenntartható növekedéshez is kapcsolódik, míg a tanárok számára beszerzésre került digitális eszközök nagyrészt a digitális átalakulást szolgálja, de egyúttal része az oktatáspolitika területének is.
A Bizottság meghatározott hét fő befektetési és reformterület, amely egy másfajta besorolási formát jelent:
Power up (tiszta technológiák és megújuló energia); Az épületek energiahatékonyságának növelése (felújítások, korszerűsítés), Tankolás (töltőállomások, elektromos autók töltése); Connect (gyors szélessávú szolgáltatások bevezetése); A közigazgatás digitalizálása; Scale-up (adatfelhő kapacitások és fenntartható processzorok); Az oktatás és képzés digitális rendszerénk fejlesztése.
Az RRF források végső elosztását a tagállamok maguk döntik el. Ezért a jelentős finanszírozási összegek esetében (általában 30 millió euró feletti összegeknél) a versenyszabályok szerint szükséges az Európai Bizottságot értesíteni. Azon vállalatok, amelyek részt vesznek az RRF által finanszírozott projektekben és részesülnek a támogatásban, azok nem kaphatnak további támogatást más uniós programok és eszközök révén, amelyek ugyanazokat a költségeket fedezik.
A tagországok részesedései +Az eredeti, jóváhagyott maximális pénzügyi keretek (2021-2022), illetve a terv véglegesítése és átdolgozása után a módosított összeg (2025) Tagállam Támogatás összege (euró)Hitel összege (euró) RRF teljes összege (euró) Módosított támogatási összeg (millió euró) Módosított hitel összeg (millió euró) RRF a GDP (2023) arányában Görögország182203780761772753892035947916996 - -15.96 %Románia135660555141494215300028508208514 -78346.60 %Horvátország5786544628425415697210040701600 - -12.86 %Olaszország71779623788122601810400194381434188 - -9.12 %Portugália16325113960589075635322215870313 -55808.18 %Szlovákia640846501006408465010 - -5.21 %Lengyelország252768537163454130351859818157234 -294417.31 %Lettország196924452201969244522 - -5.00 %Spanyolország7985418302483160060000163014243024 -227066.84 %Ciprus10202236812003200001220543681 - -3.26 %Magyarország6511661435391831348110429974916 - -5.30 %Szlovénia161294834010723700002685318340 -4693.26 %Litvánia2297565464155167235838492378222289 -5.20 %Észtország9531848000953184800 - -2.50 %Csehország8409179142818136635922731577783603432.74 %Málta3282309280328230928 - -1.60 %Franciaország40269973178040269973178 - -1.43 %Belgium50339502352642000005298150235 -2300.88 %Ausztria396115755003961157550 - -0.84 %Finnország194905985401949059854 - -0.71 %Németország2801850197302801850197330325 -0.72 %Svédország344566620803445666208 - -0.64 %Dánia162589088501625890885 - -0.43 %Írország91436861809143686181154 -0.23 %Luxemburg82670643082670643241 -0.30 %Bulgária 5688778600056887786006218 -6.57 %Hollandia544142304605441423046 - -0.51 % Az egyes tagállamok között lényeges különbségek voltak annak tekintetében, hogy igényeltek-e hitelt, ha igen, az milyen arányban volt a támogatás összegével, valamint a GDP-jükhöz mérten mekkora volt az RRF összege. 2026 január végéig nyolc tagállam csökkentette hitelkeretét. GDP arányosan 1% alatt kapott Írország 0,23%, Luxemburg 0,3%, Dánia 0,43%, Hollandia 0,51%, Svédország 0,64%, Finnország 0,71%, Németország 0,72%, Ausztria 0,84%, Belgium 0,88%, míg 7% feletti igényléssel bírt Lengyelország 7,31%, Portugália 8,18%, Olaszország 9.12%, Horvátország 12,86%, Görögország 15,96%.
Magyarország és a helyreállítási alap Magyarország részére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapjából (RRF) 10,42 milliárd euró (árfolyamtól függően kb 4 ezer milliárd forint) került elkülönítésre, amiből 6,5 milliárd euró volt a vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig hitelként lehívható összeg.
Magyarország a források felhasználásának kilenc területét jelölte meg. Ezek között a zöld átállás (energetika), a zöld közlekedés, a vízgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra való átállás, a felzárkózó települések, a köznevelés és versenyképes munkaerő, továbbá az egészségügy és az állam- és közigazgatás fejlesztése szerepelt.