Johannes Albertus Munnik Hertzog (IPA: []; Bloemfontein, 1899. július 4. – Pretoria, 1982. november 5.) afrikáner nacionalista politikus, miniszter és a Helyreállított Nemzeti Párt (HNP) alapítója.
1954 és 1958 között Dél-Afrika egészségügyi minisztere, 1958 és 1968 között pedig postaügyi és infokommunikációs minisztere volt. Utóbbi tisztségében amiatt vált ismertté, hogy következetesen ellenezte a televízió, mint híradástechnikai eszköz az országba történő tömeges behozatalát, és ezáltal a háztartásokba kerülését.
1969-ben, miután keményvonalas, radikális nézetei miatt kizárták a Nemzeti Pártból, megalapította a HNP-t. Hertzog és hívei úgy vélték, hogy a Nemzeti Párt Hendrik Verwoerd halála után, John Vorster vezetése alatt túlságosan is sokat feladott eredeti elveiből.
Fiatalkora A neves búr tábornok, valamint későbbi dél-afrikai miniszterelnök, James Hertzog és felesége, Mynie Neethling fiaként született 1899. július 4-én a család bloemfonteini otthonában. 1899. augusztus 31-én keresztelték meg a Moederkerk templomban. Két öccse volt, Charles Dirk Neethling (szül. 1904) és James Barry Munnik (szül. 1905).
Hertzog mindössze három hónapos volt, amikor kitört a második búr háború. Kezdetben édesanyjával bloemfonteini otthonukban maradt, négy hónappal később azonban anyja nővéréhez költöztek a Jagersfontein településre. Miután azt brit csapatok foglalták el, házukat pedig dinamittal felrobbantották, a családot marhavagonokba zsúfolták, és a Port Elizabeth-i koncentrációs táborba szállították. A táborban fogva tartott Hertzog családtagok között volt a csecsemő Albert, édesanyja, apai nagyanyja, valamint több nagynénje és unokatestvére is. Egy mindössze nyolc négyzetméteres, vékony falú barakkban éltek. Albert hétéves unokatestvére, Charles, alig tizenkét nappal érkezésük után kanyaróban meghalt. Albert maga is csaknem a betegség áldozata lett, ezért rokonaihoz küldték Stellenboschba gyógykezelésre. A háború végéig apai nagyapja, Charl Neethling stellenboschi házában élt.
Mynie Neethlinget személyesen kereste fel Lord Kitchener a port elizabethi táborban, és felajánlotta szabadon bocsátását, amennyiben ráveszi férjét a fegyverletételre. Neethling ezt visszautasította, ezért később hajón a durbani Merebank táborba szállították. A Merebank tábor hírhedt volt kirívóan magas fogolyhalálozási eseteinek száma miatt, internálását követően Neethling egész hátralévő életében betegeskedett.
Kisgyermekként egy angol katolikus óvodába járt, ahol először hallott és tanult angolul. Ez sokakat meglepett, mivel édesapja, a búr patrióta és buzgó kálvinista Hertzog tábornok az afrikaans nyelv jogainak, különösen az oktatásban való használatának egyik legkövetkezetesebb szószólója volt.
1910-ben, a Dél-afrikai Unió megalakulását követően Hertzog tábornokot egyszerre nevezték ki igazságügyi miniszterré és bennszülöttügyi miniszterré. A család ezért Pretoriába költözött. Édesapja az Arcadia Skoolba íratta be, de az intézményt a fiú már az első tanítási nap délutánján otthagyta, és beiratkozott a Pretoria Boys High Schoolba.
Miután Hertzog tábornok és Louis Botha viszonya megromlott a család visszaköltözött Bloemfonteinbe. Albert itt a Grey College tanulója lett. Tanulmányait 1916-ban fejezte be, érettségijét holland, angol és latin nyelvből, matematikából és természettudományos ismeretekből szerezte meg.
Tanulmányai Középiskolai tanulmányainak befejezése után Hertzog 1917-ben beiratkozott a Stellenboschi Egyetemre. 1920. április 1-jén cum laude minősítéssel szerzett bölcsészdiplomát.
1920. augusztus 6-án Európába utazott, az Amszterdami Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, melyet két évvel később az Oxfordi Egyetemen fejezett be. 1928-ban felvették a Leideni Egyetemre, ahol 1929-ben jogtudományi doktorátust szerzett (LL.D.).
Politikai pályafutása Miután 1929-ben visszatért a Dél-afrikai Unióba, Hertzog Pretoriában telepedett le, ahol ügyvédként praktizált. Emellett részmunkaidőben oktatóként dolgozott a Pretoriai Egyetemen.
Hertzog a náci Németország támogatója volt, és rokonszenvezett a náci kollaboráns Robey Leibbrandttal, aki a Weissdorn hadművelet keretében merényletettervezett Jan Smuts miniszterelnök ellen, hogy elmozdítsa az Egyesült Párt alakította kabinetet.
Az 1948-as általános választáson, amelyet a Daniël François Malan vezette Nemzeti Párt nyert meg, Hertzog is a A Népgyűlés tagja lett, Emelo választókerület képvisleőjeként.
Miniszterként Miután Hendrik Verwoerdet Hans Strijdom halála után 1958-ban miniszterelnökké választották, Hertzog két kabinetminiszteri pozíciót is kapott, egyidejűleg a postaügyi és telegráfminiszter (később: infokommunikációs miniszter), valamint az egészségügyi tárca élére. 1958. október 23-án tette le a hivatali esküt.
Postaügyi és telegráfminiszterként megakadályozta a televízió behozatalát az országba, melyet „apró mozgóképszinháznak” nevezett.
Ütköző irányvonalak a Nemzeti Pártban Az verligtes („felvilágosultak”, az apartheid rendszer néminemű lazítását helyeslők) és verkramptes („megmerevedettek”, a Baasskap támogatói) kifejezéseket elsőként Willem de Klerk, Jan de Klerk fia és Dél-Afrika későbbi államelnökének, F. W. de Klerknek a testvére használta őket 1966. október 6-án elmondott beszédében, pontosan egy hónappal Hendrik Verwoerd meggyilkolását követően.
Beszédében De Klerk három csoportra osztotta népcsoportját: verligte („felvilágosult”), verkrampte („megmerevedett”) és positiewe („pozitív”) afrikánerekre. Ez a hármas felosztás azonban hamar leegyszerűsödött a verligtes–verkramptes tábor szembenállására. A De Klerk által „pozitív afrikánereknek” nevezett csoportot később rendszerint a verligte irányzattal azonosították.
A HNP vezetőjeként Hertzog egyre jobban a nem hivatalos verkrampte frakció felé húzott, olyannyira, hogy a keméynvonalas Verwoerd meggyilkolása után kormányfői posztra kerülő John B. Vorster kizáratta a pártból. Hertzog ezután megalapította a Helyreállított Nemzeti Pártot (HNP), mely sem az 1970-es, sem az 1974-es általános választásokon nem jutott mandátumhoz.
Visszavonulása a politikától 1977-ben Hertzog úgy döntött, hogy lemond a HNP vezetői tisztségéről, búcsúbeszédét pedig ugyanazon év május 27-én mondta el. Hivatalosan 1977. május 28-án vonult vissza, utódja a párt élén Jaap Marais lett.
Egy 1979-es sajtóinterjúban így nyilatkozott:Jóslata 1982-ben valóra vált, a Nemzeti Pártból kivált a Konzervatív Párt, Andries Treurnicht vezetésével.
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Nemzeti Párt (Dél-afrikai Köztársaság) tagok