A fehérhagyma az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj, a hagyma (Allium cepa) egyik fajtája, amely jellegzetesen könnyű, enyhe ízprofillal rendelkezik. A vöröshagymához hasonlóan magas cukor- és alacsony kéntartalmú, ezért viszonylag rövid az eltarthatósági idejük.Bill Jones A vörös- és a lilahagyma közötti átmenetnek tekinthető, de mérete, formája azonos velük.
A fehérhagymát különféle mexikói és európai eredetű ételekben használják. Felhasználásuk gyakran enyhe jellegükkel függ össze, azért adják ételekhez, hogy könnyű, friss és savanykás ízt kölcsönözzön. Eredetileg Ázsiából került Észak-Afrikába, az akkor még ókori Egyiptom területére a hagyma.
Kulináris felhasználása A fehérhagyma jellegzetesen enyhe ízprofillal rendelkezik más hagymafajtákhoz, például a vörös- és lilahagymához képest. Jóval kevésbé csípősek és könnyebb ízűek a viszonylag magas cukor- és alacsony kéntartalmuk miatt, mint más hagymafajták. Emiatt gyakran nyersen használják például szendvicsekben és salátákban. Amikor a nyers fehérhagymát finomra aprítva áztatják, viszonylag édes ízprofilt vesz fel, elveszíti fanyar ízét. Hamburgerbe szeletelve is találkozhatunk vele, emiatt hamburgerhagymának is szokták hívni.
Ízének köszönhetően a fehérhagyma sokoldalúan felhasználható élelmiszerekben. Gyakran központi szerepet játszik a saláták készítésében, mivel friss, de nem túlzóan csípős ízérzetet biztosít. Használják pörköltek alapjaként vagy raguban is, mivel könnyű íze nem nyomja el az étel többi elemét, és hozzájárul az egységes ízpalettához. A fehérhagyma rendkívül hasznos összetevője az erjesztett ételeknek, például a káposztasalátának, mivel csekély fanyarsága miatt az étel édes ízt vehet fel. Ugyanezért használják még salsákban is.
Betegségek
Piszokfoltosság A „kolletotrihumos piszokfoltosság” (Colletotrichum dematium f. sp. circinans) egy olyan parazita gomba okozta betegség, amely világszerte érinti a vöröshagyma alfajok növényeit a fejlődés minden szakaszában. John Charles Walker mezőgazdasági tudós megjegyzi, hogy a fehérhagyma különösen fogékony a foltosságra, mivel külső héjából hiányzik a pigment, míg a színes alfajok héjában nagyobb koncentrációban található fenolsav. A piszokfoltosság 20 Celsius-fok feletti nedves talajviszonyok között virágzik. A gomba képes túlélni a hagymaültetvények talajában, ezért rendkívül veszélyes a későbbi növények terméshozamára és teljesítményére.
A betegség károsítja a fehérhagyma külső pikkelyleveleit, ezáltal csökkenti annak esztétikáját és piaci értékét. Ha a foltot korai szakaszában nem veszik észre, és a hagymát más hagymákkal együtt kezeletlenül hagyják, a parazita képes megfertőzni az egész termést, ami a levélpajzsok elváltozását, korai kihajtást, valamint olyan körülmények kialakulását okozhatja, amelyek között a termény tovább rothadhat.
Ültetése
bélyegkép|Fehérhagyma palánta hagymája csírázáskor A fehérhagyma termesztésének számos módja van:
Hagymaátültetés egy olyan módszer, amelynek során a jelenlegi vegetációs időszakban már kikelt palántákat megvásárolják és a saját kertben ültetik el. Ez a módszer gyakran gyors növekedést eredményez, de a növények érett korban sebezhetőbbek a betegségekre. Hagymaszárak az előző betakarításból származó kis hagymákat nem hagyják beérni, hanem megszárítják. Ezeket az aktuális szezonban használják, és gyakran az összes ültetési módszer közül a leggyorsabban nőnek, és nagyobb hagymákat hoznak, mint a természetesek. Hagymamagok a fehérhagyma magjai, amelyeket késő tavasszal palántákba lehet ültetni. Bár ennek a módszernek a leghosszabb a növekedési ideje (az érett hagymák akár 4 hónapig is eltarthatnak), az így előállított hagymák a legkevésbé fogékonyak a betegségekre.
A hagyma különböző fajtái abban az évszakban változnak, amelyben az érett fehérhagymát termesztik:
A rövidnappalos hagyma, amely akkor hoz hagymát, amikor olyan környezetben van, ahol napi 10-12 órányi napfény éri. A középnapi hagyma, amely akkor fejleszti ki érett hagymáit, ha olyan környezetben van, ahol napi 12-14 órányi napfényt kap. A hosszúnappalos hagyma, amely akkor hoz hagymát, amikor olyan környezetben van, ahol napi 14-16 órányi napfény éri.
A legtöbb fehérhagymafajta esetében a talaj pH-értéke 6–7 között van, ami optimálisnak tekinthető. Amikor a talaj pH-értéke a hagyma számára 5,5 alatt van, a magnézium- és molibdénellátás nem megfelelő, 6,5 feletti pH-értéken pedig a cink, a mangán és a vas kevesebb mennyiségben van jelen a talajban.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Hagymainfo: Fehérhagyma Nosalty: fehérhagyma
Kategória:Hagymafélék (kulinária)