bélyegkép|A Szent István tér 1930-ban. Szemben az Evangélikus nagytemplom, tőle jobbra a Páduai Szent Antal római katolikus templom és a Városháza. bélyegkép A békéscsabai városháza Békéscsaba megyei jogú város főterén, a Szent István tér 7. szám alatt található romantikus stílusú műemlék épület.

Története

A mai Városháza helyén 1785-ben nádfedeles községháza épült. Ennek helyén 1828-ban már egy igényesebb kivitelezésű földszintes, száraz kapus községháza („óvárosháza”) állt, melynek pincéjében korcsma működött. A községháza hamarosan szűknek bizonyult, ezért a csabai hivatalok egy része az 1853-ban a községházával szemben felépített új, emeletes épületbe költözött. A közgyűléseket a Fiume Szállodában tartották.

Az új városháza építéséről 1871-ben határozott a képviselő-testület. Az épületet tervezését Sztraka Ernő békéscsabai főépítész végezte. A terveket Ybl Miklós építész véleményezte, azokon kisebb módosításokat hajtott végre. Az új épület alapkövét 1872 áprilisában (a Békés című folyóirat tudósítása szerint április 13-án, a többi forrás szerint 14-én) tették le a lebontott községháza helyén. Az építkezés 1872 nyara végén vette kezdetét. A kőművesmunka Berndt Ferenc építőmester, az ácsmunka Walder S. és fia, valamint Zamecsnik Ádám ácsmester, az asztalosmunka Michnay Sándor, Varga Koritár Pál és Szutorisz János asztalosmesterek, a mázolómunka Havran Pál, a lakatosmunka Such Samu, a bádogosmunka Valkó Sámuel, az üvegesmunka pedig Komáromy Béla nevéhez fűződik. A romantikus, kora eklektikus U alakú Városházát díszközgyűlésen avatták fel 1873. szeptember 15-én. Az ünnepélyen beszédet mondott Haan Lajos lelkész, Urszinyi Andor ügyvéd, birtokos, Áchim János bíró, valamint Szemián Sámuel főjegyző. Szemián szónoklatát 1873-ban Dobay János csabai nyomdája jelentette meg. Csaba hivatalosan község volt, de a homlokzatra a Városháza felirat került.

1925-ben elkezdődött a Városháza bővítése: Breuer Imre szegedi vállalata felépítette a két udvari szárny meghosszabbítását, valamint az új főlépcsőházat. 1926-ban Hegedős Károly építész elkészítette a tanácsterem átalakítási terveit, a munkálatokért Lipták János építővállalata felelt. A mennyezet Hungáriát ábrázoló freskóját Csányi Béla békéscsabai festőművész készítette. 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei alapján Lipták János vállalata felépítette a keresztépületet. A körülhatárolt első udvart parkosították, a mögötte lévő két udvar épületei egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt. Az épületet 1959-ben felújították.

1981-től a Városháza udvarát Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai díszítik. 1993-ban a Városháza előtti téren felavatták Békéscsaba újratelepítésének emlékkövét. 1994-ben a belső udvar kiállítóterme Mokos József nevét vette fel. 1997-ben első alkalommal adott otthont a létesítmény udvara a Városházi Esték rendezvénysorozatnak.

2002-ben az épület bejáratánál felavatták azt a szószék formájú emlékművet, ami a település első írásos említésének, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzéknek állít emléket. 2013-ban elkészült a homlokzat renoválása. Az épületen 2020-ban energetikai felújításokat végeztek.

Leírása

A díszterem A díszterem falait 16 festmény díszíti. A festmények helyét meghatározó díszítő boltíveket már az eredeti épülettel együtt kialakították. A képek elkészítésére Békéscsaba Városi Tanácsa hirdetett pályázatot, a megbízást Tóth Ernő festőművész kapta. A festmények az 1980-as évek elején készültek el. A belsőépítészeti terveket Szabadosné Szászfalvi Ilona készítette.

A Városháza napjainkban

A Városházában átadása óta a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek. Emellett kulturális eseményeknek is helyet ad az intézmény, mint a Városházi Esték programsorozat.

Jegyzetek

Források Városháza Városháza - Csabai házak Békéscsaba anno: 145 éves a városháza Gécs Béla cikke a Behir.hu oldalán A Csabai Mérleg 2018. szeptember 13-ai száma A Heti Mérleg 1993. október 21-ei száma A Csabai Mérleg 2006. feburár 23-ai száma A Heti Mérleg 1998. május 14-ei száma

Szeged Kategória:Békés megye műemlékei Kategória:Békéscsaba építményei Kategória:Magyarország romantikus stílusú építményei Kategória:Magyarország 19. századi építményei Kategória:1873-ban átadott építmények