Tóth Ferenc (Topolya, 1940. július 25. – Bács, 1980. október 9.) jugoszláviai magyar költő, néprajzkutató.
Élete
Az általános iskolát Topolyán, a gimnáziumot (1960) Szabadkán végezte. Az újvidéki egyetemen magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet (1964), az ELTE Folklór Tanszékén bölcsészdoktori címet szerzett (1975). Gimnáziumi tanár Bácstopolyán (1965–1970). Topolyai pedagógusi tevékenység után került a Hungarológiai Intézetbe, ahol hivatásos folkloristaként foglalkozott a jugoszláviai magyarság népköltészetének, hagyományainak vizsgálatával.
Művei Ősztől tavaszig (versek, 1961) Vörös madár (versek, 1966) Halál a síkban (versek, 1970) Jób (dráma, 1971) Kálmány Lajos nyomában (1975) Csontomiglan, csontodiglan (1980)
Költészete
Tóth Ferenc halk hangú, a hagyományos lírai magatartást képviselő egyéniség. Sokáig a modern költői törekvések perifériáin bolyongott, eszménye a népies törekvésekkel szemben a klasszikus vers, mintha Radnóti Miklós tanítványa lenne.
Emlékezete 1981-ben Topolyán Tóth Ferenc-emléknapot tartottak. Megkoszorúzták a sírját és a szülőházán levő emléktáblát (Dudás Sándor alkotása), valamint alkalmi műsorral emlékeztek rá. Topolyán utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
Forrás https://epa.oszk.hu/02400/02401/00016/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1980_45_143-144.pdf