I. (Szent) Joachim (), görög ortodox pap, Alexandria pátriárkája (1486/1487–1565 vagy 1567 között, megszakítással), az ortodox egyház szentje. Emléknapja a Julián-naptár szerint szeptember 17.
Élete Athén szülötte volt. Szüleivel együtt a török hódítás után hagyta el Görögországot. Tizenkét évet töltött a Sínai-félsziget területén, majd 1480-ban Palesztinába érkezett, ahol kapcsolatba került a későbbi jeruzsálemi pátriárkával, Germánosszal. Gyakori egyiptomi látogatásai során Joachim ismertséget és tekintélyt szerzett, és 1487-ben, 38 éves korában az alexandriai pátriárkai trónra választották.
Joachim pátriárka aszkétaként és nagy lelki küzdelmeket vállaló szerzetesként vált ismertté; jámborságát még más vallású emberek is elismerték. Amikor I. Szelim oszmán szultán (1512–1520) elfoglalta Egyiptomot, Joachim elérte, hogy megerősítsék a pátriárkai kiváltságokat biztosító garanciákat. Kapcsolatot tartott fenn az orosz cári udvarral is, ahonnan anyagi támogatást kapott a pátriárkai szék fenntartására.
Évtizedekkel később, az 1544-es konstantinápolyi zsinat kezdeményezésére Joachim olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a jövőben minden szinai érseket a jeruzsálemi pátriárkának kell kineveznie. Hosszú pátriárkai szolgálata idején Joachim tanúja volt a Közel-Kelet jelentős politikai változásainak. 1516–1517 között a törökök meghódították Szíriát és Egyiptomot, amelyek ezt követően évszázadokon keresztül az Oszmán Birodalom részét képezték. (Az Egyiptomba 1651-ben látogató orosz szerzetes, Arszenyij Szuhanov beszámolója szerint Kairóban állandóan mintegy 600 ortodox arab és görög élt, a látogatókkal együtt pedig számuk megközelítette az ezer főt.)
Joakim pátriárkához számos, imádságára végbement nagy csodáról szóló hagyomány kapcsolódik. A hagyomány szerint amikor Egyiptomban pestisjárvány pusztított, a kereszténység egyik ellenfele, aki orvos volt, azt a hírt terjesztette a törökök között, hogy a szerencsétlenséget a keresztények okozták, akik állítólag megbűvölik a vizet. A rágalom eljutott az egyiptomi szultánhoz, aki magához rendelte Joachim pátriárkát, hogy személyesen adjon számot hitéről. A szultán hosszú beszélgetést folytatott vele a vallásról, és miután látta, hogy a pátriárka mély meggyőződéssel és világos érvekkel védelmezi a keresztény hitet, valamint cáfolja az iszlám tanításait, megparancsolta neki, hogy a Szentírás szavaira hivatkozva mozdítson el egy Kairó közelében található hegyet. Joachim nem ingott meg hitében. Néhány napot kért az imádságra, majd hívő keresztényekkel együtt böjtöléssel, virrasztással és könyörgéssel fordult Istenhez, kérve, hogy ne engedje megszégyenülni őket. A kijelölt napon, nagy tömeg jelenlétében a pátriárka Krisztus nevében felszólította a hegyet, hogy mozduljon el helyéről és menjen át máshová. A hagyomány szerint a hegy alapjai megremegtek, és elhagyta eredeti helyét. Amikor ugyanezen név által megállították, törökül a „dur-dago” („állj meg, hegy”) nevet kapta. Miután ellenfelei nem találtak más módot az ortodoxok hitének megingatására, halálos mérget készítettek, és rávették a szultánt, hogy parancsolja meg a pátriárkának annak elfogyasztását, ismét Krisztus szavaira hivatkozva. A szultán átadatta a mérget Joachimnak. A kereszt erejében bízva a pátriárka keresztet vetett a pohár fölött, megitta annak tartalmát, és sértetlen maradt. Ezután a poharat vízzel kiöblítette, és arra kérte a mérget elkészítő orvost, hogy igya meg a vizet. Az orvos nem tagadhatta meg, mivel a szultán is ezt követelte tőle. Miután megitta, meghalt. Amikor ezekről a rendkívüli eseményekről értesült II. Néphón konstantinápolyi pátriárka, Alexandriába küldte Randinión püspökét, Akakioszt, valamint Theophilosz szerzetest, hogy részletesen kivizsgálják és megbizonyosodjanak a történtekről. A küldöttek megerősítették a csoda megtörténtét.
Joachim pátriárka a hagyomány szerint példátlanul hosszú időn át, 81 éven keresztül viselte tisztségét. 1567-ben hunyt el, 119 éves korában. Az Alexandriai Ortodox Egyház szentként kezdte tisztelni. Ezt követően az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusának 2003. május 7-i határozata alapján emlékét felvették az orosz ortodox szentek jegyzékébe (diptichon). Emléknapja: szeptember 17.
Fordítás
Források Александрийская православная церковь // Православная энциклопедия. — М., 2000. — Т. I : А — Алексий Студит. — С. 559-594. — 40 000 экз. — . Панченко К. А. Иоаким I // Православная энциклопедия. — М., 2010. — Т. XXIII : Иннокентий — Иоанн Влах. — С. 160-163. — 39 000 экз. — . Панченко К. А. Испить смертное зелье: Александрийский патриарх Иоаким (1448—1567) между эпосом и историей // Исторический вестник, издательство Автономная некоммерческая организация по созданию, поддержке и развитию историко-культурной электронной энциклопедии и библиотеки «Руниверс» (Москва). 2017. — Том 20. — № июнь. — С. 136—163
Kapcsolódó szócikkek Alexandriai görög pátriárkák listája
Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Alexandriai görög pátriárkák Kategória:Görög ortodox szentek Kategória:1448-ban született személyek Kategória:1567-ben elhunyt személyek