A magnézium-jodid a magnézium jóddal alkotott sója, melynek képlete MgI2. Standard körülmények között fehér kristályos anyag, amely a vízmentes forma mellett három különböző kristályvizes alakban is előfordul: hexahidrát (MgI2·6H2O), oktahidrát (MgI2·8H2O) és dekahidrát (MgI2·10H2O) formájában, amelyek közül a dekahidrát a legstabilabb. A magnézium-jodid hidrogénatmoszférában magas hőmérsékleten is stabil, levegőn viszont normál körülmények között is lassan bomlik, és a keletkező elemi jódtól barna elszíneződést kap. Hevítve gyorsan bomlik jódra és magnézium-oxidra.
Előállítása A magnézium-jodid előállítható magnézium-oxidból, magnézium-hidroxidból vagy magnézium-karbonátból hidrogén-jodid oldatával való reakcióval: MgO + 2 HI → MgI2 + H2O Mg(OH)2 + 2 HI → MgI2 + 2 H2O MgCO3 + 2 HI → MgI2 + CO2 + H2O
Szerkezete A vízmentes magnézium-jodid a kadmium-jodidhoz hasonló szerkezetben kristályosodik. Ebben a jodidionok szoros illeszkedésű hexagonális rácsot alkotnak, amelyben az oktaéderes térközöket magnéziumionok töltik ki és ez egy rétegrácsos szerkezetet eredményez. Gázfázisban a MgI2 monomer molekulák lineáris szerkezetűek.
Jegyzetek
Kategória:Szervetlen magnéziumvegyületek Kategória:Jodidok