Poljana település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Tuzla községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 12, közúton 13 km-re nyugat-délnyugatra, a Jala-folyó völgyében és tőle délre, 190-250 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_11/tz_11.html Topografska karta Tuzla 426-3-3 Poljana stratégiai helyen fekszik a Modrac-tó északkeleti részén, amely egy mesterséges víztározó a Spreča folyón, és amely befolyásolja a helyi hidrológiát, valamint vízkészletekkel és rekreációval támogatja a közeli közösségeket. A tó közelsége integrálja Poljanát a tó tágabb vízgyűjtő területébe, amely Tuzla és Lukavac községek egyes részeit is magában foglalja. A Poljanát körülvevő terep viszonylag sík vagy enyhén hullámzó, a Tuzla-medencére jellemző tájakat foglal magában, a tó közelében lévő alacsony fekvésű területek mérsékelt lejtőkbe mennek át, ahogy a tengerszint feletti magasság a környező dombok felé növekszik. Ez a konfiguráció elősegíti a mezőgazdasági tevékenységeket és a lakóövezetek fejlesztését, míg a medence üledékes geológiája a terület jellegzetes alluviális síkságait és folyóvízi képződményeit alapozza meg.
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos hőmérséklet januárban −4 °C és 4,5 °C, júliusban pedig 16 °C és 26,5 °C között alakul. A hőmérséklet csak ritkán süllyed −20 °C alá, illetve emelkedik 38 °C fölé. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 1093 mm. A csapadék az év során viszonylag egyenletesen oszlik el, de júniusban a legmagasabb, átlagosan 121 mm. Október végétől március végéig havas időszak jellemző, jelentős hóeséssel, amely a térség éghajlatának természetes velejárója.. A régió éghajlatát mérsékli a Modrac-tó közelsége, amely tompítja a hőmérséklet-ingadozást és növeli a helyi páratartalmat, így a Tuzla kanton belső területeihez képest kissé hűvösebb mikroklímát hoz létre.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb107Bosnyák119176Horvát425372Jugoszláv1860Egyéb6630Összesen806585
Története Az oszmán uralom Nevét a délszláv „poljana” szóról kapta, amely „tisztást”, „füves rétet” vagy „mezőt” jelent. Ez igen gyakori helynév a délszláv országokban, ezért Bosznia-Hercegovinában több Poljana nevű település is létezik. A falu története szorosan összefonódik a közeli Tuzla történetével, amely Európa egyik legrégebben folyamatosan lakott települése. A környéken már a neolitikumban is éltek emberek, elsősorban a gazdag sós források miatt. A sókitermelés évezredeken át meghatározta a térség gazdaságát. Poljana valószínűleg a középkor végén vagy az oszmán korban alakult ki, amikor a Tuzla körüli dombvidéken kisebb mezőgazdasági települések jöttek létre. Bosznia 1463-as oszmán meghódítását követően a tuzlai régió, beleértve Poljanát is, a Zvorniki szandzsák részeként a birodalom közigazgatási keretébe került. Az oszmán időszakban a környék lakossága főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, miközben a közeli Tuzla a sótermelés révén fontos gazdasági központtá vált. A régió falvai, köztük Poljana, a vidéki hátország részét képezték, támogatva ezeket a tevékenységeket.
A Tuzlai náhije földtulajdonlása az oszmán timar rendszert követte, amelyben a szpáhik (lovas katonák) katonai szolgálatért cserébe bevételt kaptak a számukra kijelölt földekből. A mezőgazdasági termelékenység előmozdítása és a helyőrségek fenntartása érdekében ezt a struktúrát alkalmazták a boszniai falvakban. A 16. századból származó külön kataszteri nyilvántartások megjegyzik a náhije szerepét a sókereskedelemben, Tuzla termelése elérte a nemzetközi piacokat, bár a kisebb helységek, mint például Poljana, részletes bejegyzései korlátozottak a fennmaradt feljegyzésekben
Poljanának számos olyan lakosa van, akinek ősei Itáliából származtak. A betelepülők egy része Tuzla környékén, egy család (a Piccolotti család) pedig Kiseljak térségében telepedett le. A templom építését maguk a betelepülők kezdeményezték. A fennmaradt hagyomány szerint – mivel erre vonatkozóan nincsenek levéltári adatok – az épületet a helyi olaszok emelték. Egy kis templom épült, amelyet az anyagok elhasználódása miatt később többször is felújítottak.Udruženje građana italijanskog porijekla Rino Zandonai Tuzla Tihomir Knežiček: Uticaj Italijana na izgradnju i društveni razvoj Tuzle, str. 4-5 (hozzáférés: 2017. december 6.)
Az osztrák-magyar uralom A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Dolnja Tuzlai járáshoz tartozó Poljana Katolička településnek 33 háztartása, 115 római katolikus, 77 muszlim és 8 egyéb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 81. o. 1910-ben a Tuzlai járáshoz és Bokavić községhez tartozó Poljana Katolička településen 35 háztartást és 193 római katolikus lakost, Poljana Turska településen 38 háztartást és 169 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 120. o. Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar közigazgatás alatt nagymértékű modernizációs folyamat ment végbe, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket, mint például község központjával összekötő utak javítása, elősegítve a kereskedelmet és az összeköttetéseket. Ebben az időszakban történt a Tuzlát Dobojjal összekötő főút építése, mely nagyban elősegítette a település fejlődését. A szénbányászat fejlődése is egyre jobban hozzákötötte Tuzlához a települést.
A jugoszláv időszak A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború idején ez a vidék is megszenvedte Jugoszlávia 1941. áprilisi lerohanásának következményeit. A tágabb Tuzla térsége az ellenállás egyik fontos központjává vált, ahol a jugoszláv partizánok rendszeresen hajtottak végre hadműveleteket. 1943. október 2-án a partizánok felszabadították Tuzlát, amely a térség legnagyobb városa volt, és a náci megszállás alatt álló Európa első felszabadított nagyvárosai közé tartozott. Ez a fordulat a környező falvakra is kedvezően hatott: erősödtek a helyi támogató hálózatok, miközben a közvetlen megszállás nyomása mérséklődött.
A háború éveiben a helyi közösségi élet jelentősen visszaesett, és az oktatás is megszakadt vagy erősen korlátozott volt. A térségben általános volt az élelmiszerhiány, a katonai mozgások és a politikai bizonytalanság. A lakosság főként mezőgazdaságból élt, ami a túlélés alapját jelentette a háború alatt is.
A háború végét követően Poljana a szocialista Jugoszlávia része lett. A szocialista Jugoszlávia idején fokozatosan kiépült az úthálózat, a villamosenergia-ellátás, a telefonhálózat, a vízellátás, megépültek a különféle közösségi létesítmények. A 20. század második felében Poljana fokozatosan Tuzla vonzáskörzetébe került. A mezőgazdaság továbbra is fontos maradt, de sok lakos ingázott a sóiparba, a szénbányákba, a vegyiparba, illetve más tuzlai üzemekbe. A Modrac-tó 1964-es kialakulása tovább alakította a falu tájképét és gazdaságát.
A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt volt. Maga a település nem esett frontvonalba és nem zajlottak benne nagy ütközetek, de sok helyi lakos vett részt Tuzla védelmében. A környéken időnként tüzérségi támadások és katonai mozgások zajlottak, de a település nem került szerb megszállás alá. A frontvonal inkább a Tuzlától keletre és északkeletre fekvő területeken húzódott. A falu lakói közül sokan szolgáltak az ARBiH és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) soraiban. Mivel Tuzla a háború nagy részében a boszniai kormány ellenőrzése alatt maradt, a térség menedéket nyújtott sok kelet-boszniai menekültnek. Különösen 1995 júliusában, a Srebrenicai népirtás túlélői közül tízezrek érkeztek Tuzla környékére.
Gazdaság Ma a település gazdasága vegyes jellegű, sok lakos Tuzlába jár dolgozni, de továbbra is működnek kisebb családi gazdaságok, miközben a szolgáltatások és kisvállalkozások szerepe nőtt. Poljana a Modrac-tó közelében fekszik, ami bizonyos turisztikai és rekreációs lehetőségeket is kínál, bár ezek jelenleg csak kisebb gazdasági jelentőségűek. Az utóbbi évek városfejlesztési dokumentumaiban Poljana kiemelt gazdasági területként szerepel. A város nyugati részén üzleti–ipari övezet (Poslovno-proizvodna zona Poljana) kialakítását tervezik, amely új vállalkozások és logisztikai létesítmények számára biztosítana helyet. A területet jó közúti kapcsolatok és a Tuzla–Đurđevik gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala teszi vonzóvá.
Ennek eredményeként Poljana ma már nem csupán mezőgazdasági település, hanem Tuzla nyugati gazdasági övezetének egyik fejlődő része, ahol a hagyományos falusi gazdálkodás és a városi ipari-szolgáltató foglalkoztatás egyszerre van jelen.
Infrastruktúra Poljana infrastruktúrája az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlődött, elsősorban azért, mert a település Tuzla város közigazgatási területéhez tartozik. Ma már a legtöbb alapvető közmű rendelkezésre áll, ugyanakkor egyes fejlesztések még folyamatban vannak. Poljanát aszfaltozott helyi utak kötik össze Kiseljakkal, Bukinjével, Bosanska Poljanával és Tuzla városközpontjával. Az utóbbi években több útszakaszt felújítottak, köztük a Poljana–Hasanbašići helyi utat. Stratégiai jelentőségű a Bokavići–Poljana összekötő út, amely alternatív kapcsolatot biztosít Lukavac és Tuzla között, különösen akkor, amikor a Šićki Brod csomópont környékén forgalmi fennakadások vannak. A település csatlakozik Tuzla városi közműrendszeréhez. Tuzla 2030-ig szóló településfejlesztési terve szerint a település nyugati részén üzleti–ipari övezet fejlődik ki, amelyhez új utak, közművek és logisztikai infrastruktúra kapcsolódik. Ez várhatóan tovább javítja a település infrastruktúráját és gazdasági jelentőségét.