jobbra|bélyegkép|274x274px|Musza mansza, a Mali Birodalom 14. századi uralkodójának ábrázolása az 1375-ös katalán atlaszban, amely a látható világot (mappa mundi) ábrázolja. Készítette: Abraham Cresques. A mansza (n’Ko írással: ߡߊ߲߬ߛߊ;Vydrin, V. F. (2015). Manding-English Dictionary: (Maninka, Bamana). 1 kiadás, A, B, D-DAD. Lac-Beauport: MeaBooks Inc. többes számban: manszav) a maninka és mandinka nyelvben egy örökletes uralkodói cím,Misiugin, Viacheslav M.; Vydrin, Valentin F. (1993). "Some archaic elements in the Manden epic tradition: the "Sunjata Epic" case". St. Petersburg Journal of African Studies. 2: 98–111.Matt Schaffer (2005). "Bound to Africa: the Mandinka Legacy in the New World". History in Africa. 32: 321–369.Jan Jansen (1996). "The representation of status in Mande: did the Mali Empire still exist in the Nineteenth Century?". History in Africa. 23: 87–109. amelyet általában királynak fordítanak le az európai nyelvekben. Különösen a Mali Birodalom uralkodóinak, például Musza mansza címeként ismert, ebben az esetben néha császárnak is fordítják. Ugyanakkor a hagyományos törzsi vezetők címe is volt, ebben az összefüggésben főnöknek fordítják.
A mansza mellett ismert másik manding szó a fámá, amely szintén uralkodót jelent, azonban ez inkább a katonai vezetőt jelenti, míg a mansza olyan örökletes uralkodóra utal, akinek hatalma a hagyományból és misztikus erőből származik. Egy uralkodó lehet egyszerre fámá és mansza is, de a mansza nem feltétlenül volt fámá.
A mansza szót (arab írással: منسا, latin betűs átírásban: mansā) a 14. században rögzítették arab nyelven észak-afrikai írók, például Ibn Battúta és Ibn Khaldún, akik természetesen szultánnak fordították.
A mansza rokon szavai más mandé nyelvekben is megtalálhatók, például: manga (szoninke nyelv) menge (szuszu nyelv) masza (bambara nyelv)
Valentin Vjdrin, orosz afrikanista a szót a mensey-hez is hasonlította, amely a guancsok uralkodóinak címe volt. Misiugin és Vjdrin szerint a szógyök eredeti jelentése valószínűleg „a vadászok vezére” vagy „a harcosok vezére” volt.
A szó egy alternatív fordítása – amelyet Jan Jansen holland történész Marcel Griaule követőinek tulajdonít – szerint a mansza jelentése „isten”, „az isteni elv” vagy „papkirály”. Jansen megjegyzi, hogy nem indokolták meg, miért választották ezt a fordítást.
Jegyzetek
Fordítás
Források Macbrair, R. Maxwell (1839). A grammar of the Mandingo language: with vocabularies. London. André Chappatte (2022-11-01). in Search of Tunga: Prosperity, Almighty God, and Lives in Motion in a Malian Provincial Town. University of Michigan Press. Jan Jansen (1996). "The representation of status in Mande: did the Mali Empire still exist in the Nineteenth Century?". History in Africa. 23: 87–109. Jan Jansen (1998). Hot Issues: The 1997 Kamabolon Ceremony in Kangaba (Mali)". The International Journal of African Historical Studies. 31 (2): 253–278. Levtzion, Nehemia; Hopkins, John F. P. (2000) . Corpus of Early Arabic Sources for West Africa. New York, NY: Marcus Weiner kiadó. Misiugin, Viacheslav M.; Vydrin, Valentin F. (1993). "Some archaic elements in the Manden epic tradition: the "Sunjata Epic" case". St. Petersburg Journal of African Studies. 2: 98–111. Matt Schaffer (2005). "Bound to Africa: the Mandinka Legacy in the New World". History in Africa. 32: 321–369. Sutton, J. E. G. (1997). "The African Lords of the Intercontinental Gold Trade Before the Black Death: al-Hasan bin Sulaiman of Kilwa and Mansa Musa of Mali". The Antiquaries Journal. 77: 221–242. Conrad, David C.; Condé, Djanka Tassey (2004). Sunjata: a West African epic of the Mande peoples. Indianapolis: Hackett. Vydrin, V. F. (2015). Manding-English Dictionary: (Maninka, Bamana). Volume 1, A, B, D-DAD. Lac-Beauport: MeaBooks Inc.
Kategória:Uralkodói címek Kategória:Mali